Uniós áttörés aaz őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmében – Íme a részletek

Uniós áttörés aaz őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelmében – Íme a részletek

Február 7-én, 13 év szünetet követően az Európai Parlament az őshonos nemzeti kisebbségek jogainak védelméről szóló határozatot fogadott el Strasbourgban.

A határozat jelentőségét és szakmai részleteit Csáky Pál, az MKP EP képviselője, Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos, az ET Parlamenti Közgyűlése kisebbségügyi albizottságának volt alelnöke és Menyhárt József, az MKP elnöke ismertette.

A határozat „Az uniós tagállamokban élő kisebbségek védelméről és megkülönböztetés-mentességéről” címet viseli és tartalmát tekintve áttörésnek nevezhető az őshonos nemzeti kisebbségek ügyének uniós megközelítésében. A nagy többséggel elfogadott dokumentumban az Európai Parlament eddig nem tapasztalt egyértelműséggel állapítja meg az Európai Unió felelősségét az őshonos nemzeti kisebbségek védelme terén. Egyúttal a rendelkezésre álló eszközök fokozott alkalmazására és az „EU-s jogi keret javítására” szólít fel e nemzeti közösségeke „átfogó védelme” céljából.

A dokumentum kisebbségvédelmi mérföldkő jellege abban áll, hogy a „diagnózis” felállításával és a gyakorlati problémakezelés irányának meghatározásával az Európai Parlament részéről megnyílik az az út, amely a tagállamok számára kötelező erejű uniós kisebbségvédelmi jog- és intézményrendszer kialakításához vezet.

Az Európai Parlamentben további hosszú és küzdelmes érdekérvényesítésre van szükség a kisebbségvédelem terén, de a határozat első és meghatározó lépésként „megnyitotta a kapukat”, ami a további lépések hivatkozási alapjául szolgál.

A határozat kiemelkedő jelentőségű része az uniós jogi keret fejlesztésének szükségességére utaló 4. pont, amely előbb az EU felelősségére emlékeztet „a kisebbségek jogainak védelme és előmozdítása terén”, majd ezt követően megállapítja, hogy szükséges az uniós jogi keret javítása a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak átfogó védelme érdekében.

A határozat 7. pontja önkritikusan megállapítja, hogy – legalábbis jelenleg – „az EU nem rendelkezik hatékony eszközökkel a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának ellenőrzésére”, ezért kéri „az őshonos és nyelvi kisebbségek helyzetének hatékony uniós szintű nyomon követését”, amelynek egyik megvalósítási eszköze lehetne az, hogy az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége fokozottan ellenőrizné „a nemzeti kisebbségek elleni megkülönböztetés eseteit a tagállamokban”.

A 2018. február 7-én elfogadott kisebbségvédelmi határozatot egy, a 2017 májusában azonos témában megrendezett, az uniós polgárok által benyújtott petíciók alapján megszervezett nyilvános meghallgatás előzte meg, amely meghallgatás kezdeményezője Csáky Pál, az MKP EP-képviselője volt. A nyilvános meghallgatáson többek között olyan közép-európai nyelvi jogok érvényesítésével kapcsolatos gondok, illetve kisebbséghez tartozó személyeket ért diszkriminációt feltáró ügyek kerültek bemutatásra, amelyekkel Szlovákiában, Romániában, vagy éppen Lengyelországban találkoztak az érintettek.

A meghallgatás adta lehetőséget kihasználva, kisebbségi témában aktív petíciós bizottsági képviselők javaslatot tettek a nyilvános meghallgatás tartalmának állásfoglalási indítványba történő összefoglalására. A tervezet elkészítésének koordinátora a kisebbségi jogi ügyekben tanúsított aktív hozzáállásának köszönhetően Csáky Pál volt. Így kerülhetett előbb a Petíciós Bizottság, majd később az Európai Parlament plénuma elé a szövegjavaslat.

Körkép.sk

Képek: Archív


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »