2022. 05. 26.
Ukrajna befolyásolhatja a “Barátság-kőolajvezeték” működését, hogy nyomást gyakoroljon azokra az országokra, amelyek nem hajlandóak lemondani az orosz kőolajról – jelentette ki Olena Zerkal ukrán energiaügyi miniszter tanácsadója a kijevi biztonsági fórumon – írja a RIA Novosztyi.
A tisztviselő szerint Magyarország kihasználta az ukrajnai helyzetet, és tulajdonképpen zsarolni kezdte az EU-t, de Kijevnek “van egy ütőkártyája a kezében – ez a Barátság-kőolajvezeték”.
“Véleményem szerint nagyon helyénvaló lenne, ha valami történne vele ( az olajvezetékkel, a szerk.). De ismét a kormány és az elnök kezében van a politikai kérdések eldöntése, hogy valüban azon a nyleven akarunk-e beszélni Orbánnal, amit ő ért és amit az Európai Unióra kényszerít, vagy még nem állunk készen erre – mondta Zerkal.
Egyes uniós országok, köztük Magyarország, blokkolják az oroszellenes szankciók hatodik csomagjának elfogadását, amely az orosz olajembargót is magában foglalja.
Dmitrij Biricsevszkij, az orosz külügyminisztérium gazdasági együttműködési osztályának igazgatója szerint Európa “a legideálisabb forgatókönyv szerint” csak az energiaforrások 80 százalékát lenne képes helyettesíteni.
Korábban Petro Porosenko ex-elnök is beszélt már a Barátság-vezeték elzárásának a lehetőségéről, de radikálisabb megoldással is találkozni lehetett már, voltak olyan kijelentések, hogy egy háború során sok minden “történhet” egy ilyen vezetékkel…
Ugyanakkor a kőolajembargó ügyében képviselt magyar állásponttal kapcsolatban az ukrán médiában és a politikusok részéről azt nem említik, hogy Magyarországnak fizikailag nincs lehetősége máshogyan pótolni az orosz olajat és a földgázt sem. Az orosz energiaszállítás azonnali leállítása pedig alapjaiban bénítaná meg a magyar gazdaságot.
Az alternatív beszerzési módok kialakítása, a kőolajfinomítók technikai átállítása pedig több évet vesz igénybe és hatalmas anyagi ráfordítást igényel. Arról sem esik szó, hogy az EU-ban – területéből és energiaszükségleteiből adódóan – messze nem Magyarország fizet a legtöbbet Moszkvának az energiaszállításokért. Legutóbb már Ursula von der Leyen EU-vezető is azt ecsetelte, hogy az átgondolatlan energiaszankciók térdre kényszerítenék az EU egyes tagállamait, miközben Oroszország máshova is eladhatja kőolaját.
A vezeték első magyarországi szakasza, a Szlovákiából érkező 148 kilométer hosszú és 400 milliméter átmérőjű Barátság I. 1962-re készült el. Párját, az Ukrajnából érkező 600 milliméteres átmérőjű Barátság II-t 1972-re készítették el.
Megosztom:
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »