Bennfentes információkra hivatkozva az ukrán Evropszka Pravda lényegében azt írja, hogy Emmanuel Macron francia elnök valósággal leteremtette Olaf Scholz német kancellárt a február végi csúcstalálkozón, amelyen először merült fel nyugati katonák Ukrajnába küldése. Ha igaz, amit az ukrán lap megszellőztetett, akkor a német-francia kapcsolatok sokkal rosszabbak, mint azt eddig gondolhattuk.
Az előzmények
Mint ismeretes, február végén Emmanuel Macron párizsba hívta két tucat ország vezetőjét, és a találkozó után arról beszélt, hogy meg kell fontolni nyugati katonák Ukrajnába küldését. Ebből a kijelentésből többször visszakozott, majd újra ráerősített a francia elnök.
A lényeg, hogy Macron jelenleg azon dolgozik, hogy a gyengélkedő és tanácstalan Németország európai vezető pozícióját átvegye – amíg még gyenge és tanácstalan.
A hatalmas politikai vihart kavaró februári csúcs után néhány nappal a sajtóban megjelentek a hírek, hogy rendkívül feszült vita zajlott a találkozón, és voltak arra utaló jelek, hogy Scholz és Macron között alakult ki szóváltás.
Most az Evropszka Pravda azt is leírta, hogy pontosan mi zajlott le, ami miatt a német-francia kapcsolatok megromlottak.
Scholz kiakadt, Macron elküldte a fenébe
Mikor az ülésen Macron először vetette fel nyugati katonák Ukrajnába küldését, Olaf Scholz azonnal kikelt magából. A német kancellár ledöbbenve, de dühösen kijelentette, hogy Macron a harmadik világháborúba rángatja bele Európát, majd javasolta, hogy szakítsák meg az ülést, mert ellene van a javaslatnak, konszenzus nélkül pedig nincs miről beszélni.
Erre Macron, szintén emelkedett hangon csendre intette Scholzot, majd a fejéhez vágta, hogy „ebben a kérdésben nincs szükség konszenzusra, majd azt mondta, hogy létre akarja hozni és vezetni akarja a hajlandók szövetségét, olyan országok csoportját, akik hajlandók közvetlen katonai szerepet vállalni Ukrajnában.
A folytatás már korábban is ismert volt: Macron azt javasolta, hogy nem a frontra akar katonákat küldeni, de át akarja lépni a NATO-országok katonáinak Ukrajnába küldését jelentő vörös vonalat, ezzel tartva fenn Oroszországgal szemben „stratégiai kétértelműséget”.
Macron állítólag azt is elmondta, hogy az Ukrajnába küldött katonák céljairól és formátumáról később is megállapodhat a „hajlandók társasága”.
Macron aznap este a sajtónak kijelentette, hogy nincs konszenzus a kérdésben, ennek ellenére „minden lehetséges” Ukrajna kapcsán, tehát a nyugati katonák odaküldése is.
Az Evropszka Pravda közlése szerint a franciák a találkozó „eredményeiről” először Ukrajnával egyeztettek, Macron pedig konkrétabb részleteket ígért kijevi útja idejére.
Csakhogy Macron meghatározatlan időre lemondta kijevi útját, így a nyugati katonák Ukrajnába küldése napi politikai téma lett ugyan, konkrét előrelépés azonban nem történt.
A francia javaslatot látszólag az USA sem támogatja
Maga Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy nyilatkozatban közölte, hogy neki nem katonák, hanem felszerelés és fegyver kell. Alighanem az USA kérésére jelentette ezt ki, amelynek tisztviselői szintén meglepődtek a francia kezdeményezésen, és az USA sem túl lelkes az ötlettől.
Az, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Franciaországba látogatva először a francia külügyminiszterrel és védelmi miniszterrel tárgyalt, csak ezt követően találkozott Emmanuel Macron francia elnökkel, ami azért arra utal, hogy a két ország jelenleg nincs egy hullámhosszon. Főleg, hogy Blinken kijelentette, hogy az USA nem küld katonákat Ukrajnába.
Ami a francia szándékot illeti, az elmúlt hetekben több érdekes információ is megjelent a nyugati sajtóban. A LeMonde hasábjain a francia vezérkari főnök közölte, hogy Franciaország 20 ezer katonát tud előállítani és egy 60 ezer fős nemzetközi kontingens vezetésére is készen áll. Nem sokkal később olyan hírek jelentek meg, miszerint a nyugati katonák Nyugat-Ukrajna Fehéroroszországgal határos területeire vonulhatnak be, hogy biztosítsák a határ védelmét egy esetleges fehérorosz támadással szemben, így ukrán katonák ezreit lehet átvezényelni a keleti frontra.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
