A „Jevropejszka Pravda” ukrán lap elemzése szerint Brüsszel feleslegesen várja a fordulatot Magyarországon, eért az Európai Unióban új terv körvonalazódik Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak felgyorsítására. Az ukránokat szorítja az idő, mivel kevesebb mint két hónap van hátra az európai intézmények karácsonyi szünetéig; ez az utolsó határidő, amíg a soros elnökséget betöltő Dánia érdemi döntéseket „préselhet át” Ukrajna ügyében. Az utána következő Ciprus már jelezte, hogy nem Ukrajna lesz a soros elnöksége középpontjában, ami üdítő változás, de ez csak jobban megrémíti Kijevet. Ha Brüsszel kivár a magyar választásokig, az még egy magyar kormányváltás esetén is 8 hónapos tétlen késést jelent Ukrajna számára, ami a jelenlegi viszonyok között a teljes integrációs folyamat bedőlésével fenyeget.
A dán miniszterelnök, Mette Frederiksen eltökélt szándéka, hogy áttörje a magyar vétó falát, és megkezdje az érdemi tárgyalásokat Kijevvel. Erre azért van szükség, mert a dán elnökség után Ciprus következik, amely nem számít Ukrajna legelkötelezettebb támogatójának. A ciprusi kormány már be is jelentette, hogy elnöksége alatt a fókuszt Ukrajnáról más kérdésekre helyezi át – migráció és versenyképesség.
A várakozás elfogadhatatlan luxus
Bár Brüsszelben általános a vélekedés, hogy a jelenlegi magyar vétó csak átmeneti. Sőt, a lap úgy látja, hogy érdemi változást Magyarország vezetésében nem várható, és ezért felesleges is erre alapozni. A várakozás azonban Kijev számára elfogadhatatlan luxusnak számít. Egyesek, mint például Michael Gahler európai parlamenti képviselő (Ukrajna-ügyi jelentéstevő), arra számítanak, hogy a 2026. április 12-i magyarországi választások után a blokád annak eredményétől függetlenül feloldódik.
Ez a forgatókönyv azonban azt jelentené, hogy az új parlament és kormány megalakulása után az ukrán tárgyalások legkorábban 2026 júniusában kezdődhetnének meg – éppen a Kijev számára kedvezőtlen ciprusi elnökség végén. Ez nyolc hónap elvesztegetett időt jelentene. Ukrajna ezt nem engedheti meg magának, különösen, hogy 2026. július 1-től a rendkívül támogató Írország , majd az egyik legfőbb lobbistájának számító Litvánia veszi át az elnökséget. Kijev azt reméli, hogy ebben az időszakban már készen áll a tárgyalási fejezetek lezárására, de ehhez most kell előkészíteni a terepet.
A megbukott B-tervek és a váratlan holland mélyütés
A „Jevropejszka Pravda” szerint az Orbán-vétó megkerülésére már több kísérlet is kudarcba fulladt. António Costa, az Európai Tanács elnökének javaslata – amely megszüntette volna az egyhangúság követelményét az olyan technikai lépéseknél, mint a tárgyalási fejezetek megnyitása – nem kapott támogatást. Brüsszeli források szerint a terv „már halott”.
A lap elemzése kiemeli, hogy a terv meghiúsulásában meglepő módon kulcsszerepet játszott Hollandia. Bár Hága következetesen támogatja Ukrajnát, a holland belpolitikában rendkívül érzékeny téma a nemzeti hatáskörök Brüsszelnek való átadása. A jelenleg is tartó választási kampányban ez a kérdés különösen nagy súllyal bír.
Dick Schoof miniszterelnök szeptember 30-án a parlamentben politikai ígéretet tett arra, hogy a holland kormány semmilyen körülmények között nem egyezik bele az egyhangúság elvének feladásába Ukrajna esetében.
Ez a lépés nemcsak Costa kezdeményezésének vetett véget, hanem világossá tette: míg Magyarország „sarokba állításáról” és megkerüléséről lehet vitatkozni, Hollandia már „más súlycsoportba” tartozik, vele nem lehet ugyanezt megtenni.
Az új terv: „Frontloading”
A kudarcok nyomán egy új, kompromisszumos terv született, amelyet a „Jevropejszka Pravda” szerint rendkívül nagy eséllyel jóváhagynak. Ezt „Frontloading”-nak (előretöltésnek) nevezik , ami „az erőfeszítések kezdeti szakaszra való összpontosítását” jelenti. A tervet támogatja az EU Tanácsa, az Európai Bizottság és – új fejleményként – már maga Ukrajna is. Bár ez némileg nevetségesnek hat, mivel a részletek még nincsenek kidolgozva (ezt a problémát azonban felülírja a politikai kényszer és az arcvesztéstől való félelem – a szerk.).
A „frontloading” lényege, hogy az EU informális csatlakozási tárgyalásokat kezd Kijevvel anélkül, hogy hivatalosan megnyitnák a tárgyalási fejezeteket, amelyeket Magyarország jelenleg vétóval blokkol. A terv szerint rendszeres találkozók, sőt miniszteri szintű egyeztetések is lennének, mintha a tárgyalások hivatalosan is zajlanának.
A cél, hogy a lehető legtöbb reformot és előkészítő munkát elvégezzék. Amikor pedig a magyar vétó (például egy választási vereség vagy politikai alku nyomán) egyszer feloldódik, Ukrajna már a tárgyalások előrehaladott szakaszában lesz, és gyorsan haladhat tovább. A tervet átmeneti megoldásnak tekintik a vétó feloldásáig.
Ukrajna álláspontja
Kijev kezdetben szkeptikus volt a fenti félmegoldással kapcsolatban. A „Jevropejszka Pravda” forrásai szerint azonban az ukrán kormány belátta, hogy Orbán Viktor nem fog engedni a vétóból, a többi „B terv” pedig megbukott, így a tétlen várakozás helyett cselekedni kell.
Az ukrán belpolitikai valóság is a „frontloading” mellett szól. A parlamenti, Nép Szolgája (Zelenszkij pártja) vezette egypárti többség már csak papíron létezik , sok képviselő elvesztette érdeklődését a munka iránt. Az európai integrációs törvényjavaslatok elfogadása komoly nehézségekbe ütközik.
Ezért Kijevnek szüksége van az EU formális iránymutatásaira és támogatására (egyfajta „minőségi pecsétre”), hogy keresztülvigye a szükséges reformokat. Ukrajna azt reméli, a „frontloading” keretében Brüsszel hivatalosan átadja a tárgyalási pozíciójának tervezetét, amely kijelöli a reformok prioritásait.
Ukrajna egyetlen fontos feltételt szabott: ha belemegy a „frontloading” tervébe, azt csakis Moldovával együtt hajlandó megtenni, hogy elkerüljék a két ország szétválasztását az uniós úton. Kisinyov ismeri a kezdeményezést és elviekben nyitott erre az ötletre.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Harry Nakos
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
