Lana Zerkal, Ukrajna korábbi európai integrációért felelős külügyminiszter-helyettese, aki jelenleg is a kijevi kormányzat tanácsadója, a Radio Libertynek adott interjúban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajna a béke érdekében akár komoly engedményekre is hajlandó lehet – ideértve bizonyos területi kérdéseket is.
„Nem hiszem, hogy a terület lenne a vörös vonal. Számunkra az államiság megőrzésének kérdése az igazi határ”
– fogalmazott Zerkal. Hozzátette, hogy a mostani tárgyalások legfontosabb elemei az ukrán államiság és a hadsereg fennmaradásához kapcsolódnak.
E kijelentés érzékeny fordulatot jelezhet az ukrán hivatalos álláspontban, amely eddig következetesen ragaszkodott az ország 1991-es, nemzetközileg elismert határaihoz. Bár Volodimir Zelenszkij elnök korábban is elutasította Moszkva területi követeléseit, Zerkal nyilatkozata azt sugallja, hogy egy ideiglenes, kompromisszumos megoldás sem kizárt. Ez ugyanakkor politikai földrengést idézhet elő Ukrajnában, ahol a társadalmi konszenzus hosszú ideje kizárja bármiféle területi engedmény lehetőségét.
Moszkva korábban négy délkelet-ukrajnai megye – Luhanszk, Donyeck, Zaporizzsja és Herszon – teljes kivonásához kötötte a békét. Ezeket egy nemzetközileg el nem ismert népszavazás után Oroszország hivatalosan is saját területéhez csatolta. Amennyiben Ukrajna végül beleegyezne az ezen területek orosz ellenőrzés alatti maradásába, az hatalmas politikai győzelemként könyvelhető el Vlagyimir Putyin számára.
Ott van a nagybetűs DE
Zerkal ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a tűzszünet elérése sokkal bonyolultabb, mint annak kimondása. A 2014 utáni tapasztalatokra utalva kiemelte, mennyire nehéz az ellenőrzési mechanizmusok, a fegyverek elhelyezése vagy a felelősségi körök meghatározása.
A tárgyalások során Oroszország és Belarusz is biztonsági garantőrként kíván fellépni – ezt Kijev abszurdnak tartja. Ukrajna inkább az USA, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia részvételét támogatná. Orosz részről a konszenzusos döntéshozatalt szorgalmazták volna, amely de facto vétójogot adott volna Oroszország és adott esetben Fehéroroszország kezébe még akkor is, ha ők indítanának agressziót Ukrajna ellen.
Zerkal geopolitikai elemzése szerint a háború elsődleges haszonélvezője Kína, amely gazdaságilag megerősödött az orosz tranzakciókból, olajvásárlásokból és energetikai együttműködésekből. Szerinte naiv azt hinni, hogy Peking önként átadná befolyását Oroszország felett az USA-nak.
A jelenlegi helyzetben kulcsfontosságú lehet a mai Putyin–Trump telefonbeszélgetés, amely során felmerülhet a béketárgyalások és a területi kérdések jövője is. Zerkal úgy véli, Donald Trump rendre „kiskapukat hagy Putyinnak”, holott a Kreml célja nem a béke, hanem az átverés.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: canva.com
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
