Ukrajna a kettészakadás szélén. A Krím félszigetre bármikor bevonulhatnak az orosz csapatok, miután Vlagyimir Putyin megkapta a felhatalmazást az orosz törvényhozástól. Moszkva segítségét a félsziget miniszterelnöke kérte, a lépést a leváltott ukrán elnök, Viktor Janukovics helyeselte. A többi orosz többségű megyében Moszkva-barát tüntetéseket tartanak. Ezekben a megyékben szintén népszavazást tarthatnak a függetlenségről. Kijev abban bízik, hogy az ENSZ közvetítésével elkerülhető a háború. A Biztonsági Tanács rendkívüli ülést tart, egységes határozat nem várható, hiszen a testület állandó tagjai között ott van Oroszország is. A Jobboldali Szektor nevű radikális ukrán tömörülés az oroszok elleni harcra mozgósítja tagjait.
Orosz tengerészgyalogosok és önkéntesek védik a kormányzati épületeket Szimferopolban, a Krím félsziget fővárosában. Az orosz többségű Krími Autonóm Köztársaság egy hete kiáltotta ki függetlenségét, most pedig Moszkvához fordult segítségért.
– A Krími Autonóm Köztársaság miniszterelnökeként mindent meg kell tennem a lakosság védelme érdekében. Ezért fordultam Vlagyimir Putyin elnökhöz, hogy segítsen a nyugalom megteremtésében a Krím félszigeten – mondta az autonóm régió tevetője.
A Krím félsziget az 1960-as évekig Oroszországhoz tartozott, a lakosság alig negyede ukrán, a többség orosz és tatár. Mivel Oroszországtól a krími oroszok kértek segítséget, Moszkva hivatkozhat a helyi lakosság védelmére. Oroszország 6 éve, a grúziai háborúban ugyanígy szerezte meg Dél-Oszétiát és Abháziát is. Vlagyimir Putyin elnök ellenszavazat nélkül kapta meg a felhatalmazást az orosz törvényhozástól. Dél-Oroszországban jelenleg 150 ezer katona és ezer páncélos gyakorlatozik, a szárazföldi erők néhány óra alatt elérhetik az ukrán határt.
– A Duma elfogadta az elnök kérését, annak érdekében, hogy stabilizálni lehessen a helyzetet a Krím félszigeten. Meg kell akadályoznunk, hogy az ukrajnai oroszokon zsarnokok uralkodjanak, erőszakkal – fogalmazott az orosz parlament elnöke.
Oroszbarát tüntetések nem csak a Krím-félszigeten voltak, hanem valamennyi orosz többségű megyében. Harkovban és Donyeckben a tüntetők a polgármesteri hivatalt is elfoglalták és kitűzték az orosz zászlót.
A Krím félszigeten az eredeti tervektől eltérően nem májusban, hanem már március 30-án megtartják a népszavazást az elszakadásról, a referendumhoz várhatóan a többi orosz többségű megye is csatlakozik. Donyeckben ezt már be is jelentették.
– Az elmúlt időszakban az orosz hadsereg 6 ezer embert csoportosított át az ukrán határ közelébe. 30 páncélozott járművet küldtek a Krím félszigetre, ami a nemzetközi szerződések megszegése. Ráadásul az épületek elfoglalásában az orosz tengerészgyalogosok is részt vesznek, orosz fegyverekkel – jelentette ki az ukrán védelmi miniszter.
Az ukrán belügyminiszter mozgósította a hadsereget, a flottát pedig a Krímről Odesszába menekítteti. Moszkva illegitimnek tartja az új ukrán vezetést, amellyel nem hajlandó tárgyalni. Ukrajna az ENSZ-től kért segítséget, hogy elkerülje a háborút. A világszervezet Biztonsági Tanácsa rendkívüli ülést tart, de a BT-nek Oroszország is tagja, így várhatóan nem lesz egységes határozat.
Ukrajna számára kizárt a katonai megoldás
Új hidegháborút készít elő Vlagyimir Putyin orosz elnök, John McCain szerint. A korábbi republikánus elnökjelölt azután beszélt erről, hogy a moszkvai parlament megszavazta az amerikai orosz nagykövet hazahívását és felhatalmazták Vlagyimir Putyint a szárazföldi csapatok bevetésére. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Hír TV Híradójában azt mondta: Ukrajna számára kizárt a katonai megoldás, mert az ukrán hadsereg egy része is oroszokból áll.
– A kérdés számomra a következő. Mit akar Putyin? A felhatalmazást megkapta egyhangúlag, ez nem volt kérdéses. Le akarja-e szakítani az orosz területeket? Ezt meg lehet csinálni, kettészakad Ukrajna. Ebben a pillanatban a hidegháború keményen visszatér. Vagy arra játszik-e, hogy megszerezze Ukrajna egészét úgy, hogy potenciálisan olyan vezetés jön, amivel Moszkva-barát kompromisszumot tud elérni? Ezt Budapestről lehetetlen megmondani, de itt tartunk. Ez rengeteg dolgot érint. Most összehívták az ENSZ biztonsági tanácsát, semmi sem fog történni. Összehívták a NATO-t és szintén semmi nem fog történni, mert nem vállalják a III. világháborút – fogalmazott Nógrádi György.
Hazánk aggodalommal követi
Magyarország aggodalommal követi a krími eseményeket – ezt Martonyi János mondta, aki Ukrajnában értesült arról, hogy Vlagyimir Putyin megkapta a fegyveres erő alkalmazására az engedélyt az orosz parlamenttől. A külügyminiszter hangsúlyozta: bízik abban, hogy a helyzet nem éleződik tovább, és nem folytatódnak tovább azok a lépések, amelyek nem, vagy nehezen egyeztethetőek össze a nemzetközi kötelezettségekkel.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
