A napokban ér véget az idei év legnagyobb felvidéki cserkészeseménye, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség (SZMCS) egész tagságát megmozgató tíznapos Szövetségi Nagytábor.
Az Ipolynyékhez közeli Csali-völgyben már korábban megkezdődtek a tábor helyszíni előkészületei, július 25-én pedig a cserkészek zöme is megérkezett. Pozsonytól Füleken át Kassáig számos település cserkészcsapata képviseltette magát, de Magyarországról, Horvátországból, sőt még a tengerentúlról is érkeztek táborozók, a családos cserkészekkel együtt több mint hatszázan.
Dékány Melánia, az SZMCS kommunikációs csoportjának vezetője elárulta, hogy újdonságnak számít a korosztályos elosztás, az egyes altáborokban ugyanis ezúttal nem az adott csapatok szerint vannak szétosztva a táborozók, hanem életkor szerint, így előfordulhat, hogy egy település cserkészcsapatának tagjai például három különböző altáborba vannak besorolva. A korosztályok szerinti elosztás továbbá lehetőséget adott arra, hogy a programok és a kerettörténet fókuszpontjai is az egyes korosztályok igényeire, érdeklődési köreire összpontosítsanak. A résztvevőket három korosztályban (10-12 évesek, 13-15 évesek és a 16-19 évesek) öt altáborba osztották el – tette hozzá Horváth Dániel főszervező.
Fontos a kapcsolati háló
A zászlófelvonáson Ďurás Márk atya és Csiba Zoltán lelkész tartott közös áhítatot és ima keretében kérték Isten áldását a táborozókra és a rendezvényre.
A hivatalos megnyitón Szilágyi Péter nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár köszöntötte a cserkészeket. Elmondta, hogy nagyon jó ilyen sok magyar fiatalt látni, akik egy nemes cél mellett kötelezték el magukat, s ezzel erőt tudnak mutatni, hogy igenis van a felvidéki magyarságnak jövője. Felidézte, hogy az elmúlt években jó kapcsolatot sikerült kialakítani a cserkészszövetséggel és szorosan együttműködnek nemcsak a felvidéki, hanem az egész Kárpát-medencében és a diaszpórában működő cserkészszövetségekkel is.
A Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség az általunk követett célok mellett áll ki. Fontos feladatot vállalt fel az anyanyelv ápolása terén, hitet tesz az egyházi tanítások mellett, és olyan értéket ad át a fiataloknak, amellyel a későbbiekben tudnak érvényesülni
– hangsúlyozta Szilágyi Péter, rámutatva, hogy az a kapcsolati háló, amely a táborozások során kialakul szintén nagyon fontos.
Bárdos Gyula, a Csemadok országos elnöke szerint bárhonnan is jöttünk a táborba, összeköt a hitünk, az anyanyelvünk, a magyar kultúránk, magyar történelmünk. Az ilyen közösségi együttlétek pedig megerősítik ezt a tudatot.
Minden társadalmi és kulturális szervezetnek feladata van, ezt a szolgálatot közösen kell elvégeznünk annak érdekében, hogy a saját szülőföldünkön magyarként tudjunk érvényesülni
– tette hozzá a Csemadok elnöke, majd jó táborozást kívánt a résztvevőknek.
Ugyancsak köszöntőt mondott Gubík László, a Szövetség a Közös Célokért (SZAKC) társulás elnöke, kitérve arra, hogy a Duray Miklós ötlete nyomán megalapított társulást öt szervezet hozta létre, amelyek közül egyik a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség volt. Rámutatott, hogy szülővárosa, Léva már a török időkben is végvár volt és most is az, csak ma más fegyverekkel vívjuk ezt a harcot. A városban pedig a cserkészekre mindig számítani lehetett a magyarság megtartásában. Elárulta, hogy a gróf Esterházy János mártírpolitikus örökségét, szellemiségét és hagyatékát ápoló Esterházy Akadémia minden évfolyamának diákjai között ugyancsak voltak cserkészek.
A táborozókat köszöntötte még Csenger Tibor, a Nyitra Megyei Önkormányzat alelnöke és Berényi József, a Nagyszombat Megyei Önkormányzat alelnöke, valamint Hamerlich Richárd, a Szlovákiai Magyar Szülői Szövetség alelnöke is.
Megszűnnek a távolságok
A szövetségi nagytáborok történetét Eke Máté, a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség tavasszal megválasztott új elnöke ismertette. Mint felidézte, a kilencvenes években támadt igény a szövetségi nagytábor megszervezésére, melynek feladata az volt, hogy összehozza a Felvidék magyarlakta településeinek cserkészcsapatait.
Erre a tíz napra megszűnnek a közöttünk lévő távolságok, hiszen több száz kilométer helyett csupán pár sátor választ el egymástól
– emelte ki az SZMCS elnöke.
A történelemmel és magyarsággal foglalkozó témák végig követték a nagytáborokat. Első alkalommal 1997-ben rendezték meg a Szövetségi Nagytábort, melynek témáját akkor a Hunyadiak kora adta. A 2000-ben megtartott nagytáborban Szent István és kora adta a történelmi keretet, 2005-ben pedig egy irodalmi témát, Madách Imre: Az ember tragédiája c. művét választották kerettörténetnek. 2011-ben II. Rákóczi Ferenc korát, majd a legutóbbi, 2017-es táborban Széchenyi István és a reformkor időszakát idézték fel. Idén a szervezőcsapat a török hódoltság idejéhez nyúlt vissza, amely időszakot a megszokottól eltérően, a pozitív hozadékok tükrében igyekszik közvetíteni a táborozók felé – részletezte Eke Máté, a Cserkészszövetség elnöke.
Gondolatait Robert Baden Powell, a cserkészet megalapítójának szavaival fejezte be:
Örülök annak, hogy a szervezőcsapat ilyen irányból közelítette meg ezt a történelmi korszakot, hiszen alapítónk búcsúlevelében is ezt az üzenetet hagyta ránk: a dolgok napfényes oldalát keressétek, ne az árnyékosat.“
A tábor szombati napján az összes altábor és a családos cserkészek is egy közös Zsibvásáron vehettek részt, ahol számos kézműves-foglalkozással, előadással, csoportbeszélgetéssel és különböző játékokkal várták a részvevőket.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
