Nyolc hónapnyi megfeszített munkával megmentették a rovarfertőzést szenvedett főkönyvtár egyedülálló állományát. Január 20-án az utolsó megtisztított könyvek visszahelyezésével szimbolikusan újra használatba adta Hortobágyi T. Cirill főapát és Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár az apátság könyvtárát.
A Pannonhalmi Főapátság klasszicista teremkönyvtárában rendezett megnyitón Hortobágyi T. Cirill főapát köszöntötte a szakma nagy számban megjelent képviselőit, az egyházmegyei levéltárak, gyűjtemények, könyvtárak munkatársait.
A főapát Bánhegyi Miksa OSB korábbi főapátsági könyvtárigazgató gondolatát idézte: Annyira feltétele a könyv és az olvasás a bencés közösségnek, hogy ezek hiányában nem beszélhetünk bencés monostorról. Ezért nézett szembe a bencés közösség komoly aggodalommal, sikerül-e megmenteni a könyvtárat, amely UNESCO világörökségi helyszín és nemzeti hagyaték, a „mi szeretett könyvtárunk”. Most itt állunk a klasszicista falak között,
– mondta. Mélységi rálátás nyílt továbbá a százezer kötetes muzeális állomány átmozgatása révén a gyűjteményre, így korszerű módszerekkel folytatható a gyűjtemény őrzése, biztosított a megelőzés.
A főapát köszönetet mondott Miniszterelnökség, a Kulturális és Innovációs Minisztérium, az Energiaügyi Minisztérium és a Bethlen Gábor Alap támogatásáért. „Ez a hely mindannyiunk öröksége, megőrzése is különös felelősségünk” – fogalmazott.
Kiss-Hegyi Anita kulturális kapcsolatokért felelős államtitkár Jókai Mór gondolatával indítva a beszédét a könyvtárak kiemelkedő jelentőségét hangsúlyozta, különösen a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárét, ahol ritka módon találkozik a múlt, a tudomány és a nemzeti örökség. A teremkönyvtár nem csupán műemlék vagy turisztikai látványosság, hanem élő gyűjtemény, amely évszázadok óta szolgálja a tudás megőrzését és továbbadását.
A könyvtár az európai kultúra gyökereit idézi meg: a jog, a hit és a tudomány alapértékeit, valamint azokat a történelmi személyiségeket, akik képesek voltak tág perspektívában gondolkodni. Az államtitkár szerint a tudás nemcsak múlt, hanem jövő is, különösen egy olyan korban, amikor az információ gyors terjedése gyakran felszínességhez vezet. Éppen ezért felbecsülhetetlen értéket jelentenek az olyan szellemi menedékek, mint ez a könyvtár.
Kiss-Hegyi Anita hangsúlyozta, hogy a megnyitó ünnepi alkalom: egy rendkívüli összefogás lezárása. Nyolc hónap megfeszített munka eredményeként a könyvtár megmenekült, az intézmény ma már korszerű, megelőző állományvédelmi rendszerrel működik tovább.
Ásványi Ilona, a főkönyvtár igazgatója örömét és megkönnyebbülését fejezte ki amiatt, hogy ismét biztonságban van a Pannonhalmi Főapátság Könyvtárának gyűjteménye.
Hangsúlyozta, hogy a muzeális könyvgyűjtemények megőrzése folyamatos harc az idővel és a pusztulással szemben.
A védekezés során mintegy százezer kötetet csomagoltak háromezer ládába, majd 151 nagyméretű fóliazsákban, anoxiás – oxigénmentes – környezetben kezelték őket hat héten át, biztosítva a kártevők teljes pusztulását. Eközben kiürült a könyvtár teljes polcrendszere, ami feltárta a több száz éves bútorzat szerkezeti problémáit: a túl nagy fesztávok miatt a polcok meghajlottak. A ritka alkalmat kihasználva egy helyi vállalkozás négyszát, a műemléki környezethez illeszkedő alátámasztást épített be, rendkívüli precizitással.
A visszafertőződés megelőzése miatt csak a teljes bútorzat és padló fertőtlenítése után kezdődhetett meg a visszarendezés. Összesen 1600 négyzetméternyi felületet kezeltek faanyagvédő szerrel, majd a hatékonyság érdekében a polcokat hetekre fekete fóliával burkolták. A főapátság takarítócsapata többszöri, alapos tisztítást végzett, eltávolítva az évszázados port és a munkálatok szennyeződéseit.
A zárószakaszban 16 restaurátor 60 munkanapon át egyenként bontotta ki, tisztította, vizsgálta és dokumentálta a kötetek állapotát, mielőtt azok visszakerültek eredeti helyükre. Az így keletkezett adatok már a jövőbeli megelőzés alapját képezik.
Dejcsics Konrád OSB pannonhalmi kulturális igazgató azt fogalmazta meg, minden válság egyszerre figyelmeztetés a törékenységünkre és tanulási lehetőség. A Pannonhalmi Főapátsági Könyvtárban kialakult rovarfertőzés kapcsán két alapvető kérdésre született válasz: mit tanultunk az esetből, és milyen megelőző feladatok állnak előttünk.
A tapasztalatok azt mutatják, hogy az intézmény nincs egyedül: hazai és nemzetközi példák is igazolják, hogy a gyűjteményi fertőzések egyre gyakoribbak, részben a klímaváltozás hatásai miatt. A globális felmelegedés következményei már a kulturális örökség megőrzésében is közvetlen kockázatot jelentenek.
A jövő legfontosabb feladata a megelőzés. A főapátság gazdag és sokrétű gyűjteményeinek feldolgozása és bemutatása mellett tudatosítani kell, hogy az állományvédelem folyamatos kockázatkezelés, amely soha nem tekinthető lezártnak. Ennek érdekében szigorú, szakértők által kidolgozott megelőzési protokollok kerültek bevezetésre.
A megelőző intézkedések közé tartozik a rendszeres restaurátori ellenőrzés, feromoncsapdák alkalmazása, mélységi takarítás, valamint a hőmérséklet és páratartalom szenzoros mérése és naplózása. Kiemelt fejlesztés a bővíthető légtechnikai rendszer, valamint egy zsilipkapu telepítése a látogatói forgalom szabályozására és a fertőzés kockázatának csökkentésére. Emellett terv készül a legsérülékenyebb kötetek egyedi restaurálására.
A könyvtármentés során szerzett tapasztalatokat a főapátság az általános műtárgy- és állományvédelem szintjén is hasznosítani kívánja, és kezdeményezi ezek megosztását a szakminisztériummal és más hazai gyűjteményekkel.
Dejcsics Konrád megállapította, a fertőzés sikeres felszámolása nemcsak a könyvtár megmentését jelentette, hanem olyan intézményi tudást hozott létre, amely hosszú távon erősíti a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár szakmai hitelességét, együttműködéseit és megbecsültségét.
*
Dejcsics Konrád kérésünkre mesélt a pannonhalmi könyvtárról, amely mindig ki volt téve a történelem szeszélyeinek, megpróbáltatásokkal teli múltra tekint vissza. A Szent László korában birtokolt nyolcvan kódexből a török időkben kettő kivételével az összes elpusztult. 1786-ban eladták a könyvállományt, 1802-ben megpróbálták visszavásárolni, végül az 1830-as években tudott felállni.
II. József 1786-ban feloszlatta a magyarországi szerzetesrendeket, így a bencés monasztikus közösségek is megszűntek. 1802-ben I. Ferenc császár feltételekhez kötve állította vissza a magyarországi bencés rendet, köztük Pannonhalmát is. A rend feladata az lett, hogy bekapcsolódjon a nyugat-magyarországi középiskolai oktatásba, és átvegye a feloszlatott rendek – például a ferencesek, piaristák és jezsuiták – iskoláinak működtetését. Ettől kezdve a bencések meghatározó szerepet vállaltak a középfokú oktatásban. A szerzetesi élet és a képzés Pannonhalmán tovább folyt, ezért itt hozták létre a tanárképző főiskolát, annak könyvtárát, valamint az oktatást segítő eszközök gyűjteményét. A mai könyvtárépület 1835-ben készült el klasszicista stílusban. A pannonhalmi könyvtár így egyszerre szerzetesi könyvtár és egyetemi szintű tanárképző könyvtár lett. A könyvek tudományterületek szerint kerültek elrendezésre, és az állományt 1834–1835-ben helyezték el az új épületben. A gyűjtemény magában foglal 16–17. századi könyveket, valamint a korábbi századok anyagát is. 1802 után a könyvtár állománya dinamikusan bővült, kifejezetten az oktatás igényeit szolgáló régi nyomtatványokkal és kódexekkel is.
Szerző: Trauttwein Éva
Fotó: Pannonhalmi Főapátság/Hajdú D. András
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
