Mint az várható volt, csaknem másfél évnyi bezártság után sokan vágynak majd közösségi élményre. A Pro Cultura Sucarpathica által immáron kilencedszer megrendezett KurucFeszt ilyen nagyszerű alkalomnak bizonyult.
A sokadalom helyszínén, a péterfalvi vidámparkban ezen a vasárnap délutánon lehettünk vagy ötezren.
Az érdeklődők – óvodás és iskolás korú gyerekek, szüleik, illetve nagyszüleik – ezúttal is a bőség zavarával küszködtek, hisz több mint harminc sátorban várták őket a kézművesek, hogy megtanítsák őket egy-egy népi kismesterség alapfogásaira. A kínálatban korongozás, gyertyasodrás, gipszöntés, gyöngyfűzés, üvegfestés éppúgy szerepelt, mint szövés, hímzés, csuhéfonás, nemezelés, fafaragás.
Az arcfestőknél most is sokan álltak sorban, mint ahogy a különböző gyerekjátékokat is rengetegen szerették volna kipróbálni. Harci bemutatót tartott a Szelíd Lovasközpont. Itt a pusztai népek egykori híres fegyverének, a visszacsapó íjnak a kipróbálására is lehetőség nyílott.
A kora délutáni órákban Nagy Csaba magyarországi tárogatóművész rendhagyó zeneórát tartott.
Ennek keretében a kuruckor népszerű hangszere, a tárogató segítségével képzeletbeli utazást tehettünk a Kárpát-medencében. Így többek között jártunk a Felvidéken („Krasznahorka büszke vára”) és ellátogattunk Erdély több városába, végül Munkácsra is.
Ezt követően került sor a kárpátaljai népzenei együttesek, néptánccsoportok és kórusok több órás színpompás gálaműsorára. Ungvártól Tégláson, Dercenen, Tiszacsomán, Gecsén és Tiszabökényen át Nagypaládon keresztül egészen Viskig és Técsőig megismerhettük, hogy a különböző formációkban a járvány ellenére milyen komoly szakmai munka zajlott a mögöttünk hagyott hónapok során. Talán megkockáztathatjuk azt a véleményt, hogy most érkezett el a kárpátaljai népművészet aranykora.
Az ízek és a borok utcájában ezen a délutánon mindenki kedvére olthatta éhét és szomját.
Kovács Elemér
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
