Annál valószínűbb ellenben, hogy maguk az érintettek – a bírák és az ügyészek – ragadnak majd meg minden lehetőséget és eszközt, hogy újra megtorpedózzák a törvényt. Aligha képzelhető el, hogy e sokak által kiváltságosnak tekintett szakmai közösség tagjait meghatották volna Ilie Bolojan kormányfő tegnapi, rövid érvelő gondolatai, és végső soron önmaguk ellen döntenének. Persze, a hazai társadalom nagy többsége igazat ad a kormányfőnek, amikor azt fejtegeti, hogy e jogszabály azért is szükséges, hogy orvosolja azt a társadalmi igazságtalanságot, amelyet a bírák és ügyészek jelenlegi nyugdíjazási rendszere jelent. Bolojan mondhatja, és joggal, hogy egyetlen civilizált európai országban sem mehetnek nyugdíjba 48–50 évesen a bírák és az ügyészek, hogy Romániának szüksége lenne megannyi tapasztalt szakemberre, illetve, hogy az Európai Bizottság 230 millió eurós támogatása forog kockán.
Érvelése helyénvaló, csupán változatlanul szembemegy az érintettek érdekeivel. És a jelenlegi fejlemények, történések arra utalnak, hogy az érintettek érdekei felülírhatják a társadalmat képviselők politikai akaratát. Leginkább ez a tény borzolja a kedélyeket, hiszen maguk a jogalkotással felhatalmazottak nem alkothatnak egy olyan jogszabályt, amely ellenkezik a bírák és ügyészek érdekeivel.
Ilyen horderejű kérdésekben fontos lenne a törvénytervezet parlamenti vitája, csakhogy erre már nem maradt idő. És miközben Dragoş Pîslaru európai projektekért és beruházásokért felelős miniszter tegnap bejelentette, pénteken sikerült további, becslése szerint négy hónapos haladékot kieszközölniük az Európai Bizottságtól, a kormány bizakodik tehát. Óvatosabban fogalmaz ellenben Kelemen Hunor, kijelentve: úgy véli, a bírák és az ügyészek ezúttal is az alkotmánybírósághoz fordulnak majd, s ha a taláros testület ismételten elutasítja a jogszabályt, akkor annak politikai következményei is lehetnek. A mostani tervezet ugyanis szinte hasonló, mint a korábbi, annyi történt, magyarázta az RMDSZ elnöke, hogy az átmeneti időszakot 10 évről 15 évre növelték, és megvárták a CSM véleményezését, ám ez még mindig nem tekinthető szokványos jogalkotási módnak, neki nem tetszik a felelősségvállalással történő törvényhozás.
Persze, forradalmak esetében döntő a társadalom és az utca ereje, a parázsló népharag viszont most aligha lesz elegendő. Hangzatos és méltányos is egyben a társadalmi igazságosság elvére hivatkozni, ám az eddigi fejlemények ismeretében borítékolható, hogy a nyugdíjazási visszásságok ellenére is meghatározó jelentőségű és erejű bírói, illetve ügyészi kar a falig megy majd e kérdésben, kompromisszumkészség nélkül. Áttörés talán csak akkor remélhető, ha az alkotmánybíróság egyik elszántabb tagja átpártol és érdekeik ellen szavaz (a korábbi törvénytervezetet négy alkotmánybíró támogatta, öt ellenezte). Ha így is történik, fontos, de szomorkás győzelem lesz.
Ilie Bolojan kormányfő beszédet mond a parlament tegnapi ülésén. Fotó: gov.ro
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
