A hátunk mögött hagyott évben Orbán Viktor egymást követő negyedik ciklusát kezdhette el, miután pártja elsöprő győzelmet aratott a tavaszi választáson. 2023 Magyarország és a magyar kormány számára mégis a kihívások évének ígérkezik.
A 2022-es év magyar politikai krónikájában első helyre kívánkozik az áprilisi országgyűlési választásokon elért vártnál is nagyobb kormánypárti győzelem. A Fidesz-KDNP sikerének értékét növeli, hogy a baloldali ellenzéki pártok és a hozzájuk csatlakozó Jobbik 2010 óta először közös listát állított a kormánypártokkal szemben.
Ellenzéki tanácstalanság
Az újabb kétharmados Fidesz-győzelem leleplezte az ellenzéki együttműködés hiteltelenségét, a Mi Hazánknak adott parlamenti mandátumokkal a választók lényegében helyreállították a Jobbik pálfordulása előtt létező centrális erőteret. A kiadós áprilisi pofonból az ellenzék azóta sem állt talpra, a magyar baloldalnak a választók körében mért hiteltelenségénél csak a tanácstalansága nagyobb.
Negatív külső hatások, ütésálló gazdaság
Kihívásokból a 2023-as évben is lesz jócskán: ilyen a két évtizedes csúcsra felpörgő pénzromlás megállítása, és ahogy legutóbb a pandémia idején már sikerült, a magyar gazdaság válságállóságának biztosítása. A rövidtávú gazdasági célok tekintetében biztató, hogy a negatív külső hatások ellenére is sikerült leszorítani az államadósság arányát, és a tervezett szinten tartani a költségvetési hiányt. A kiszámítható, fegyelmezett fiskális politika már a 2010-es évek elejére áthúzódó világméretű pénzügyi válság, majd a koronavírus-járvány idején is biztosította a költségvetési egyensúly megőrzését déli szomszédunknál.
Azt, hogy a magyar valuta árfolyamát nem elsősorban a fundamentális, a magyar gazdaság alapjait érintő okok húzták le a múlt évben, jól mutatja, hogy decembertől a brüsszeli pénzek elérhetővé válásával és a dollár gyengülésével arányosan egyre magasabb tartományokban kapaszkodott meg a magyar fizetőeszköz.
A negatív külső hatások árát azonban a többi közép-európai gazdasághoz hasonlóan a magyar sem tudja elkerülni: 2023-ban átmenetileg lefékeződik a Magyarországot az elmúlt években a régió éllovasai közé emelő gazdasági növekedés üteme. Ha a kormány várakozásai teljesülnek, a magyar gazdaság a rendkívül nehéznek ígérkező idei évben is elkerülheti a recessziót.
Nemzeti érdekelvű politika
A patrióta kül- és gazdaságpolitikát folytató Orbán-kabinet a múlt évben is számos csörtét vívott meg a globális érdekeket képviselő uniós bürokratákkal szemben. Brüsszelt láthatóan Orbán Viktor ismételt kétharmados magyarországi felhatalmazása sem tartotta vissza attól, hogy a budapesti kormánnyal szembeni nyomásgyakorlásra használja fel a magyar embereknek járó uniós fejlesztési források kiutalását.
A Brüsszellel a viták ellenére megkötött megállapodás egyfelől kétségkívül nagy siker, amelyben oroszlánrésze van a magabiztos, rutinos tárgyalóként fellépő Navracsics Tibor területfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszternek, másfelől a magyar kormány mozgásterének korlátait is kijelölte. A múlt évet beárnyékoló ukrajnai háború érzékelhetően megterhelte a közép-európai államok a korábbi években szoros és eredményes együttműködését, amely a Brüsszellel folytatott vitákban megnehezítette a budapesti kabinet pozícióját.
Közép-Európa újra ütközőzóna lehet
Történt ez annak dacára, hogy a jelenlegi átalakuló geopolitikai térben a korábbiaknál is fontosabb lenne a közép-európai régió államainak szoros szövetsége. Ahogy arra Orbán Viktor is többször utalt, az ukrajnai háború miatt ismételten fenyegető lehetőséggé vált, hogy az 1991-et megelőző állapotokhoz hasonlóan Közép-Európa újra a Kelet és a Nyugat ütközőzónájává váljon.
Éppen ennek a nagyon is valós veszélynek az elhárítására lenne szükség a visegrádi együttműködés ismételt megerősítésére, amely elképzelhetetlen a közös érdekek felismerése, és a pragmatikus patrióta politika felvállalása nélkül, ideértve a visegrádi partnereket is.
A térség államaiban is egyre látványosabb a szuverenista és a globalista pártok közötti törésvonal: a következő időszak voksolásain, így a januári csehországi államfőválasztáson, az őszi varsói és a vélhetően még idén megrendezésre kerülő pozsonyi vokscsatában is ez az értékválasztás lesz a tét. Ezek a választási mérkőzések világos képet adnak majd arról, hogy a cseh, a lengyel és a szlovák választók milyen Közép-Európát szeretnének.
Belpolitikai küzdőtér
2023 a magyarországi belpolitikában viszonylag csendes évnek ígérkezik, amelyre a pártok a következő évi, egyidőben rendezett európai parlamenti és önkormányzati választásokra való felkészülési időszakként tekinthetnek. Bár a kényszerű költségvetési kiigazító intézkedések hatására a kormánypártok támogatottsága tavaly év végére a tavaszi választásokat megelőző szintre morzsolódott le, az ellenzék ebből vajmi keveset tudott profitálni.
Ennek tükrében leszögezhető, hogy az idei esztendőben a kormánypártokat érő valódi kihívások aligha az ellenzék részéről mutatkoznak majd. 2023 fő kérdése az, hogy az Orbán-kabinetnek sikerül-e megszilárdítania a nemzetközi mozgásterét, és kivédeni a negatív külgazdasági folyamatok hatásait?
Megjelent a Magyar7 2023/2. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
