Újabb visszaélésre derült fény a devizahitelek kapcsán
Kiderült, hogy minden esetben jogellenesen mondták fel a szerződéseket a bankok és állíttattak ki végrehajtási záradékokat a közjegyzőkkel devizahiteles elszámolásokat követően. A bankok egyetlenegy esetben sem igazolták azt, hogy ténylegesen elszámoltak volna az adós felé. Az Elszámolási törvény értelmében viszont mindaddig nem lehet egyetlen deviza alapú kölcsönszerződést sem felmondani, amíg a bank nem igazolja, hogy a törvény szerint valóban elszámolt az adóssal.
„Ennek a kötelezettségének a felmondások alkalmával mind a mai napig egyetlen bank sem tett eleget, ennek ellenére a felmondást készítő közjegyzők akadálytalanul nyújtottak nekik segítséget. Ez egyben azt is jelenti, hogy minden, 2015 után felmondott szerződés alapján indult végrehajtás jogellenes, és ebben az esetben már a kártérítési kötelezettség a közjegyzőt terheli”
A közjegyzői visszaéléseket jogerős ítélet bizonyítja. A végrehajtási eljárások ezekben az esetekben jogellenesen felmondások alapján indultak meg. Addig ugyanis, amíg a bank nem számol el, és – ami ennél is fontosabb – ezt nem igazolja a közjegyző felé, addig a közjegyző nem működhet közre a kölcsönszerződés felmondásában. Amennyiben a bank valóban megmutatta volna az elszámolását és a felmondást készítő közjegyzők vették volna a fáradságot, hogy le is ellenőrzik, hogy a bank valóban eleget tett-e elszámolási kötelezettségének, akkor nyilvánvaló lett volna, hogy az adósoknak a bank csak a fele pénzzel számolt el – ahogy ezt korábban már kiderítettük. A közjegyzők ennek ellenére sorban foglalták okiratba a bankok felmondásait, és állították ki a végrehajtási záradékokat is.
Ahol igazolható a közjegyzői visszaélés a felmondások tekintetében, azokban az esetekben a végrehajtásokat azonnal le kell állítani, ahol pedig visszafordíthatatlan károk keletkeztek a közjegyzők munkája okán és például megtörtént a kilakoltatás, ott a közjegyzői törvény értelmében a közjegyzőtől kártérítést lehet követelni!
Az ügyfelek részéről a deviza alapú kölcsönszerződéstől való elállással összefüggésben – amelyet szintén Gulya dolgozott ki – a törvényszékek azt is megállapították, hogy mindaddig, amíg a bank az adós elállását bíróság előtt érvényesen nem támadja meg, az elállást és annak jogkövetkezményét minden közjegyzőnek érvényesnek kell tekintenie. Mivel egyet sem támadott meg eddig egyetlen bank sem, ez azt jelenti, hogy a szerződések a szerződéskötés időpontjára valóban visszaható hatállyal megszüntethetőek és csak a kapott szolgáltatással kell az adósnak elszámolni.
A törvényszékek döntéseire figyelemmel az is kiderült, hogy eddig a közjegyzők csak visszaéléssel tudták Gulya Tibor szerződésektől történő elállás-gyakorlatát kijátszani és az elállással megszűnt szerződéseket felmondással befolyásolni és végrehajtási záradékkal ellátni. Az ítéletek számos visszaélésre mutattak rá a közjegyzők vonatkozásában, amelyekért felelniük kell, amennyiben igazolható, hogy a szerződéstől történő elállást követően állítottak ki végrehajtási záradékot, jogellenesen. Ilyen esetben is kötelezni lehet őket a záradék visszavonására és a végrehajtási eljárás megszüntetésére.
„A közjegyzői törvény értelmében ekkor is kártérítési kötelezettség terheli a közjegyzőt, és azt nem háríthatja át a bankra” – mondta Gulya.
Forrás:privatkopo.hu
Tovább a cikkre »
