Pénteken tartotta jelenlegi felállásában vélhetően utolsó rendes ülését a kézdivásárhelyi tanács, ezen egyebek mellett a költségvetés módosításáról, illetve egy újabb hitelvonal nyitásáról is döntöttek a testület tagjai. A kölcsönfelvételre azért van szükség, mert az európai uniós pályázatok önrésze az elszabadult árak miatt jelentősen megemelkedett.
A Szigethy Kálmán elnökölte testület először a költségvetés módosítását fogadta el, a város bevételi és kiadási oldalát módosították egy 4,8 millió lejes tétellel. Az összeg nagy része az Országos Fejlesztési Alapból (PNRR) érkezett iskolai bútorzat és didaktikai eszközök beszerzésére, ugyanakkor bevételeztek 215 ezer lejnyi kormánypénzt a Vigadó támogatására.
A tanácsülés legfontosabb napirendi pontja egy újabb hitelfelvétel elfogadása volt, erre azért van szükség, mert a kormány nem engedélyezte, hogy az önkormányzatok folyó munkálatokra egymillió eurónál nagyobb kölcsönt vegyenek fel. Kézdivásárhely ezelőtt öt évvel volt kénytelen hasonló lépést megtenni, a város eladósodottsága mindössze 8,7 százalékos, tehát jóval az engedélyezett harminc százalék alatt van, így bátran folyamodhat újabb hitelért – magyarázta Bokor Tibor polgármester, azt is megindokolva, hogy miért kénytelenek ezt megtenni.
„Amennyiben nem lépünk, az eddigi pályázati és befektetett pénzeket is elbukjuk, így inkább hitelt veszünk fel valamelyik kereskedelmi banktól. A kényszerlépés mögött az áll, hogy túl vagyunk egy járványon, több minimálbér-emelésen, magas az infláció, és az árak a szomszédban zajló háború miatt még inkább elszabadultak, 60–70 százalékkal emelve meg azt az önrészt, amelyet a pályázat aláírásakor felvállaltunk” – magyarázta az elöljáró, azt is felsorolva, hogy a különböző beruházásoknál még mekkora összegre van szükségük.
Így a Székely Katonanevelde felújításához és az ún. DAC-tó szabadidőközponttá való átalakításához 4,8 millió lejre lesz szüksége a városnak, a járóbeteg-rendelőnél egy kisebb, mindössze 76 ezer lejes összegre, az Apor Péter Szaklíceum felújításánál 3,8 millió lejt kell hozzátenni a meglévő költségvetéshez, a közvilágítás korszerűsítésének befejezéséhez 508 ezer lejt kell biztosítani. Más tételekkel együtt a városnak összesen 14 millió lej körüli összegre van szüksége, hogy a felvállalt és megkezdett munkálatokat 2026-ig befejezhessék. „Az elképzelés az, hogy hitelkeretet nyitunk, az összeget nem egyben igényeljük. Így idén négymillió lejt költenénk, jövőben az összeg nagyobb részét, és 2026-ra maradna még egy egymillió lejes tétel. Hangsúlyozom, hogy ezek az összegek a pillanatnyi állást tükrözik, lehet pluszban vagy mínuszban is a költségeink tétele” – magyarázta.
A városháza egyébként soha nem állt ennyire rosszul anyagilag, ezt a féléves zárómérlegnél is hangsúlyozta a polgármester. „Tizenkét éve vagyok polgármester, de csak 2023-ban és idén fordult elő, hogy szeptember folyamán nem kaptunk 2–3 millió lejt a költségvetés kiegyensúlyozására. Mi több, a múlt év végén elvettek kétmillió lejt, a beteggondozók és a nyugdíjak utáni adót is Bukarest zsebelte be” – magyarázta az elöljáró, aki szerint csütörtökön mintegy százezer lejjel rendelkezett az önkormányzat. A város féléves jövedelme 55 millió lej volt, a kiadásoknál 50,3 millió lejt rögzítettek. „A kormány 27–28 millió lejjel tartozik, ebből csak a földgázhálózat bővítése kapcsán 25 millióval” – összegezte a nem túl rózsás helyzetet Bokor Tibor.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
