Dupla epizóddal indul pénteken a Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első regénye alapján készült Tündérkert – Kísértések kora című történelmi kalandfilmsorozat a Duna Televízióban. A nyolc részből álló sorozatban tizenöt erdélyi színész is fontos szerepet kapott, közöttük Pál D. Attila, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház egykori színésze, gazdasági igazgatója, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház jelenlegi vezérigazgatója, aki Nagy András hajdúvezér, „a Kárpátok farkasa” szerepét alakítja. A Sepsiszentgyörgyön is sokak által ismert Pál Attila (becenevén Deszka) örömmel mesélt lapunknak a filmes kalandról, bevallása szerint élete egyik nagy élménye volt részt venni a film forgatásán.
A Tündérkert története rengeteg szerelmet, szenvedélyt, csatát, hatalmi harcot, árulást és hűséget ígér egy viharvert történelmi időszakban. Vajon ellent tudnak-e állni hőseink – a szemtelenül fiatal és vakmerő fejedelem, Báthory Gábor, a komoly és harcedzett Bethlen Gábor, a véres grófnő néven ismert Báthory Erzsébet és valamennyi hozzájuk kapcsolódó történelmi személyiség – a kísértéseknek egy olyan korban, amikor elég volt egy pillanat, hogy a barátból ellenség váljon, amikor mindenki csak magában bízhatott, és néha már magában sem? – áll a film ajánlójában.
Fontosabb alkotók
Báthory Gábor szerepében Katona Péter Dánielt, Báthory Erzsébet szerepében Szamosi Zsófiát, Bethlen Gábor szerepében Bokor Barna marosvásárhelyi színművészt láthatjuk. A fontosabb női szereplők között Gáspár Kata, Dobos Evelin, Balsai Móni, Szőke Abigél, Parti Nóra, Éder Enikő, Spilák Klára és Nyakó Juli neve olvasható, a férfi szereplők közül Kálloy-Molnár Péter, Pataki Ferenc, Rajkai Zoltán, Lukács Dániel, Zayzon Zsolt, Dimény Levente, Molnos András és Németh Bulla Kristóf nevét emelték ki még a film alkotói legutóbbi közleményükben. Mellettük talán Henn János, Ördög Miklós Levente, Galló Ernő marosvásárhelyi színészek vagy a sepsiszentgyörgyi Pálffy Tibor neve lehet vonzó a Duna tévé erdélyi nézőinek. A film rendezője Madarász Isti, producerei Helmeczy Dorottya és Kálomista Gábor. Vezető írók Bereményi Géza és Tasnádi István, a forgatókönyvek végleges verziójának írója Horváth András Dezső, operatőr Garai Gábor, vágó Rumbold László, látványtervező Pintér Réka, zeneszerző ifj. Balogh Ferenc.
Hóhérból hajdúvezér
Pál D. Attila színészi munkássága valójában a kilencvenes évek elején kezdődött a gyergyószentmiklósi Figura Stúdiónál, majd a sepsiszentgyörgyi színháznál, ahol bevallása szerint többnyire olyan szerepeket kapott Bocsárdi László rendezőtől, ahol „fel kellett emelnie valamit vagy meg kellett verni valakit a színpadon”. Nagy András szerepe valójában úgy talált rá, hogy marosvásárhelyi kollégája, Bokor Barna ajánlotta őt a rendező figyelmébe azzal a vicces megjegyzéssel, hogy ismeri Nagy András karakterének az eredetijét. Kíváncsivá tette a rendezőt, aki ezután behívatta őt a hóhér szerepére, de a szereplőválogatáson másfél órán át dolgozott vele, és végül mégiscsak Nagy András szerepét bízta rá. A gyanútlan Pál Attila nem tudta, hogy maga a rendező „gyomrozza” a castingon, de nagyon élvezte a különböző helyzetekben való játékot. „Ha csak annyival maradtam volna, már az is megérte volna, de így életem egyik legvagányabb élménye volt ez a forgatás” – fogalmazott. Éppen az 50 éves születésnapján hívták fel Budapestről, hogy megkapta Nagy András szerepét, mire a meglepetéstől csak ennyit tudott mondani: „Hát ti jól meg vagytok szorulva…”
Nagyon élvezte a munkát
Mint lapunknak elmondta, a film kedvéért tanult meg lovagolni, és több más dolgot is most próbált ki életében először, de semmi sem tűnt nehéznek a forgatás alatt, mert úgy élvezte a munkát, mint egy gyerek. Az egyik legizgalmasabb dolog az volt számára, amikor szöveg nélkül, csupán arcból kellett reagálnia a rendező által felvázolt eseményekre, történésekre. „Sokkal több forgatási napom volt, mint mondatom” – jelentette ki, majd arról mesélt, hogy bár előbb-utóbb elfogadta, hogy van benne valami, ami alkalmassá teszi erre a szerepre, mégis kemény munka volt megtalálnia a helyes utat a szerepjáték és a civil színpadi létezés között. Hozzátette: köszönettel tartozik a tapasztaltabb kollégáknak, Rajkai Zoltánnak, Kálloy Molnár Péternek, Pataki Ferencnek, ahogy a sepsiszentgyörgyi Pálffy Tibornak is, akik sokat segítettek neki a forgatás során.
Kérdésünkre, hogy miként ajánlaná a filmet a közönségnek, Pál D. Attila elmondta: egy olyan irodalmi műről van szó, amiről nagyon sokan hallottak, de kevesen olvasták, olyan eseményekkel ismerkedhet meg a néző, amelyek egykor meghatározták Erdély történetét. Ezenkívül művészileg is vállalható filmről van szó, melynek a bemutatóját a fiatalok, huszonévesek is élvezték. A Móricz-trilógiának csupán az első része a Tündérkert, és reménykedik abban, hogy a további részek is filmvászonra kerülnek majd. Végezetül kijelentette: „Nem bánnám, ha a következő ötven évemet így tölteném, ilyen filmes kihívások közepette.”
A werkfilmet is vetítik
Pénteken, október 13-án, romániai idő szerint este tíz órától kezdődik a Tündérkert című sorozat a Duna Televízióban. Aki a kulisszatitkokra is kíváncsi, másnap, október 14-én 17.30-kor a Hogy készült a Tündérkert? című werkfilmből megtudhatja, milyen instrukciókat adott a rendező az alkotócsapatnak, hogyan oldották meg a kaszkadőrök a legveszélyesebb feladatokat, hogyan készültek az élethű maszkok és véres sebhelyek, mit csináltak a színészek két felvétel között a közel száznapos forgatás alatt? A Tündérkertet a Megafilm Service gyártotta, koprodukciós partnere az MTVA, támogatója a Nemzeti Filmintézet.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
