Korábban soha fel nem jegyzett szintre emelkedett a globális tengerfelszín hőmérséklete az elmúlt szűk másfél évben, ami nem csak hőhullámokat indított el, hanem felgyorsította jégolvadást a sarkokon is.
A helyzet kutatókat és meteorológusokat egyaránt aggasztani kezdett. A legkiugróbb hőmérsékletet az Atlanti-óceán északi részében, Nagy-Britannia és Írország partjainál mérték – az adatokat az EU Föld Obszervatóriuma „szélsőségesen túlinak” minősítette.
Klímaideológiai ide vagy oda, a hivatalos adatok szerint az idei június volt zsinórban a 15. olyan hónap, amikor emelkedett a globális tengeri hőmérséklet.
A meleg tengerek pusztítóbb hurrikánokat hoznak létre (a hurrikánok „születéséhez” elsősorban az kell, hogy 14 méteres mélységig a tengeri hőmérséklet 26 foknál magasabb legyen, és ez a feltétel már hónapokkal korábban teljesült – a szerk.)
Jelentések szerint a hőhullámok globális előfordulása 1982 óta megkétszereződött, ezek időtartama hosszabb lett és a bolygó nagyobb területeire terjednek ki.
Némi reményre ad okot, hogy augusztus és november között megtörténik az El Nino jelensőgről az El Nina jelenségre való átállás, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a 2023-ban elkezdődő tengerfelmelegedéseket legalábbis mérsékli, és bizonyos lehűlés indul meg. Az átállás azonban nem azonnali, az érzékelhető lehűlés csak késleltetve mutatkozik majd meg.
Az óceánok melegedése nem csak a hurrikánok és hőhullámok gyakoriságában mutatkozik meg. A tengeri élővilág óriási károkat szenved el, a korallfehéredés, a tenger elsavasodása. Alapvetően arról van szó, hogy egy kényes hőmérsékleti egyensúly felborul, ami olyan folyamatokat indít, amihez az élővilág nem tud ugyanabban a tempóban alkalmazkodni. A tápláléklánc törvényszerűségei miatt pedig egy káros jelenség egy egész ökoszisztémára kihathat.
Arról persze folynak a szakmai és a politikai viták, hogy a felmelegedés és az éghajlatváltozás mennyire tekinthető az emberiség felelősségének, és hogy az emberi eredetű szénd-dioxid kibocsátás mennyire magyarázza mindazt, amit látunk.
Körkép-vélemény:
Azon mindenesetre érdemes elgondolkodni, hogy szabad-e vitatni az emberi felelősséget látva a gyártási kibocsátás, a pazarlás, a lég- és környezetszennyezés, a veszélyes hulladékok termelését és az azokkal való visszaélést, a profitmaximalizáló de felelőtlen cégeket, és a zöldlobbi taszító szektás papolását. A klímaváltozás körüli vita lényegi pontja talán inkább az, hogy az emberiség hajlandó-e megfizetni az árat, ami a helyzet javulásához kell. A probléma az, hogy a profitorientált nagyvállalatok erre nem hajlandók, a politikusok a klímapolitikában csak újabb lehúzni való bőrt látnak, a hétköznapi fogyasztók pedig a két előbbi csoport gőgjét látva vonakodik magára vállalni az egész terhet…
Pokoli hurrikánszezon előtt áll Amerika, a Beryl rekordidő alatt pumpálta fel magát 4-es erősségűvé
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
