Nagy többséggel elutasították a Franciaországtól való elszakadást a szavazók vasárnap az új-kaledóniai függetlenségi népszavazáson, az eredményt Emmanuel Macron francia elnök a köztársaságba vetett bizalom jeleként értékelte.
A referendum végeredménye szerint a szavazók közül 56,4 százalék mondott nemet a függetlenségre, míg 43,6 százalékuk igennel szavazott. A Franciaország számára stratégiai fontosságú csendes-óceáni szigetcsoport 174 ezer szavazásra jogosult lakosa közül 80,63 százalék ment el szavazni – jelentette a helyi közszolgálati média, a La1ere Nouvelle Caledonie.
Emmanuel Macron első reagálásában „hatalmas büszkeségét” fejezte ki, amiért – mint mondta – sikerült együtt túllépni ezen a történelmi szakaszon. A párizsi Elysée-palotából sugárzott televíziós üzenetében az elnök kijelentette, hogy az eredmény „a Francia Köztársaságba vetett bizalmat jelzi”.
Egyúttal úgy vélte, „nincs más út, mint a párbeszéd útja”.
Edouard Philippe francia miniszterelnök hétfőn a helyszínre érkezik, hogy tárgyaljon a további lépésekről.
A Franciaország tengeren túli területének számító, több mint 280 ezer lakosú szigetcsoport függetlenségét leginkább a népesség mintegy 40 százalékát kitevő őslakos kanak népcsoport támogatja, amely már több mint három évtizede várt a népszavazásra.
Bár a függetlenséget elutasítók győzedelmeskedtek, a függetlenség párti politikusok szintén sikerként könyvelték el az eredményt, miután az előzetes felmérések a nem szavazatok sokkal nagyobb, 63-75 százalékos győzelmét jósolták.
A köztársaság apartheidrendszere
A sziget 1853 végén került Franciaország birtokába III. Napóleonnak azon törekvése következtében, hogy rivalizáljon az Ausztráliában és Új-Zélandon létesült brit gyarmatokkal. A közeli Ausztráliában alkalmazott brit példát követve 1861 és 1922 között Franciaország 22 ezer elítéltet szállított az itteni büntetőtelepekre – írja a Wikipédia.
A korszak végén a szabad európai telepesek (köztük a korábbi elítéltek) és az ázsiai szerződéses munkások számszerűen messze többen voltak, mint a munkára kényszerített őslakosok. Ugyanis az említett időszakban a bennszülött kanak lakosság száma drasztikusan lecsökkent a betegségek és a franciák által fenntartott apartheidrendszer miatt. Az úgynevezett Code de l’Indigénat súlyosan korlátozta a kanakok létfeltételeit, mozgásszabadságát és földtulajdonlását – a köztársaság és Macron nagy büszkeségére.
(Kuruc.info – MTI nyomán)
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
