Új ipari forradalom Németország elsőbbségéért – aki kimarad, az lemarad

Új ipari forradalom Németország elsőbbségéért – aki kimarad, az lemarad

A német ipar vezető szerepe Európában megkérdőjelezhetetlen – egyelőre. A „német minőség” és a „Made in Germany” az elmúlt évek botrányai ellenére még mindig a csúcsot jelentik az ipari termékek körében.

 

Annak érdekében, hogy ez így is maradjon, a német állam (élén Angela Merkellel) nagy nyomást fejt ki az ipari vállalatokra, kicsiktől a nagyokig, hogy saját komfortzónájukon kívülre terjeszkedjenek: az interneten.

 

„Elértük a kritikus pontot, azt a pontot, ahol a digitális világ fuzionál az ipari termeléssel”, mondta Merkel áprilisban, Hannoverben, a világ legnagyobb ipari kiállításán.

 

Forrás: infineon.com

 

Haladásról szóló álmok

 

Brüsszel a digitális világ és az ipar fúziójából óriási gazdasági forradalmat vizionál, ami az EU bruttó hazai termékét (GDP) 110 milliárd euróval növelné évente, új, eddig nem látott ágazatokat hozna létre, 2 millió új vállalkozást, és 33 millió új munkahelyet teremtene. Még ha lehetségesek is volnának ezek az eredmények, az ipar és az internet házassága egyelőre még csak elméletben létezik.

 

Hannoverben a német kancellár arra figyelmezetett, „Ez az időszak dönti el a világ gazdasági központjainak a jövőbeni erejét. Nekünk meg kell nyernünk ezt a harcot”.

 

Az európai vezetők szerint az internet és a globális hálózatokhoz való csatlakozás csökkenti a piacokra való belépés korlátait, ám a német autógyártók és más ipari szereplők egyelőre nem tettek lépéseket ennek kihasználása érdekében.

 

Szép új, digitális villág. Forrás: Industries-4.com

 

Ipari forradalom 4.0 – erőltetett menet

 

Merkel kormánya ezért elkezdett egy Ipari Forradalom 4,0 nevű kampányt még 2011-ben, de a legutóbbi elemzés szerint a vállalatok csupán töredéke kapcsolódott be, és a Brüsszel által várva várt áttörés (fúzió) nem történt meg.

 

A német vállalatok ahhoz szoktak hozzá, hogy amint a termék elhagyta a gyárat, a munka befejeződött. Merkelék digitális koncepciója szerint ezzel még nincs vége. A gyárakat és a vevőket összekötő globális hálózat azonnali kommunikációt tenne lehetővé, ami segítheti optimalizálni a termelést és az áru minőségét. Vagyis ez globáli és azonnali visszacsatolást jelent.

 

A szakértők szerint sem elhanyagolható a digitális világhoz való csatlakozás fontossága, ugyanis, ha a német ipar nem reagál elég gyorsan, könnyen beelőzheti az amerikai és kínai konkurencia – akár a minőség szempontjából is, ami a német és az európai gazdaságnak is óriási pofon lenne.

 

Forrás: DW.com

 

Akárcsak a globlaizációnál: aki kimarad, az lemarad

 

Még nagyobb a lemaradás a digitális forradalom terén Európa déli országaiban, ahol a gazdasági stagnálás és a magas munkanélküliség befagyasztotta a kutatás-fejlesztésre szánt forrásokat, pénz nélkül nem tudnak új technológiában fektetni. A közgazdászok szerint Görögország és Portugáli számára máris késő.

 

Merkelék negyedik ipari forradalma ugyanakkor Németországban akár el is bukhat. A német gazdaság 22 százalékban függ az ipari teljesítménytől, jóval nagyobb mértékben, mint például az USA, ahol ez a függőség csak 12 százalékos. A digitális világhoz való késői alkalmazkodás egyes forgatókönyvek szerint a németeknek a következő 10 évben 22 milliárd eurójába is kerülhet.

 

Németország ipari fejlettsége és külkereskedelme szempontjából az EU vezető hatalma, de az internet-lefedettség területén még van mit javítania. A szélessávú infrastruktúra megfelelő kiépítéséért még sokat kell tenniük. Németország a digitalizáció terén is kissé le van maradva a többi tagállamhoz képest, mindössze a 9. helyet szerezte meg az Európai Bizottság legutóbbi felmérése szerint.

 

Politico.eu

Nyitókép: siemens.com


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »