Elszabadult a pokol Afganisztánban. Amióta Joe Biden amerikai elnök bejelentette, hogy a 2001-es terrortámadások 20. évfordulójára teljesen befejezik a csapatkivonást az országból, megállíthatatlanul törnek előre a tálibok. A csillagászati összegekkel felszerelt és kiképzett afgán hadsereg sorra adja fel az ország legjelentősebb városait, közlekedési csomópontjait.
Húsz év vérontás, nyugati és afgán katonák, illetve civilek hullahegyei az egyik oldalon, a másikon meg a 20 évvel ezelőtti helyzet: tálib hatalom, terrorizmus, menekültáradat. Az, ami ellen 20 évvel ezelőtt összeszervezte a nagy nemzetközi terrorellenes koalíciót az akkori amerikai elnök. Most meg úgy vonulnak ki az egyre veszélyesebbé váló országból, hogy hátra se néznek. Legyen az már Európa problémája, hogy emberek ezrei menekülnek el Afganisztánból! Ahogy az észak-afrikai színes forradalmak idején sem gondolták végig az amerikai és európai vezetők, hogy vajon hol állnak meg a háború elől menekülő milliók. Vagy éppenséggel végiggondolták, de akkor annál rosszabb.
Árulás. Ezzel a szóval fejezhető ki leginkább az, amit a hivatalos afgán kormány, a hadsereg és rendvédelmi erők, illetve a nyugati szövetségeseknek dolgozó tolmácsok éreznek. A diplomaták is becsomagoltak, aki csak teheti menekül Afganisztánból. Most már biztos, hogy a tálibok, ezek a pastun nacionalizmusból és a radikális iszlámból összegyúrt harcosok veszik át a hatalmat Afganisztánban.
Nyilván lesznek megint gyorsan ítélő bíróságok, lopásért kézlevágás, hűtlenségért megkövezés. A nők nagy sebességgel vásárolják a testet teljesen elfedő burkákat, búcsút intenek a tanulásnak, ismét megbarátkozhatnak a gondolattal, hogy férfi kísérő nélkül nem léphetnek ki az utcára. Készülnek arra, hogy megint minden olyan lesz, mint 1996-tól az ezredfordulóig, a Talibán uralma alatt. Aminek bosszúból az amerikaiak vetettek véget, mert a tálibok menedéket nyújtottak az al-Kaidának és vezérének Oszáma bin Ládennek, a New York-i és a washingtoni terrortámadások főszervezőjének. Akkor Afganisztánban felszabadítóként tekintettek az amerikaiakra és szövetségeseikre, most pedig árulókként, akik a legnagyobb bajban hagyták cserben a barátaikat.
Csakhogy a „demokratikusan” megválasztott afgán kormány sem tudott kilépni önmagából, tovább burjánzott a mérhetetlen korrupció, a szegényeknek egyre kevesebb jutott, és nőtt az elégedetlenség a vidéki lakosság körében. Hogyan is gondolhatta valaki komolyan, hogy az emberemlékezet óta valamilyen idegen vagy saját iga alatt nyűglődő, a fejlődésben évszázadokkal lemaradott afgán törzsi közösségek megbarátkoznak a nyugati civilizáció által elismert demokrácia szabályaival. Hogy ők tudnak majd ebben élni. Egyébként nem gondolom, hogy a szövetségesek – az amerikaiak és a NATO-tagállamok – ezt valaha is komolyan gondolták, inkább az lehetett a mesterterv, hogy az általuk támogatott afgán vezetés – kerül, amibe kerül, – tartson rendet, legfeljebb majd nem néznek oda. De nem jött be. A nyugati civilizáció teljes csődöt mondott Afganisztánban, közben még a természetes társadalmi fejlődésüket is megakasztotta.
A legrosszabb forgatókönyv szerint ismét befészkelik magukat a terroristák a kietlen afgán hegyek közé. Lesz egy helye az Iszlám Államnak, ahol nyugodtan készülhet a következő rémtettekre.
Bagramban az amerikaiak szuper támaszpontját is birtokba vehetik, és már csak 50 kilométert kell megtenniük a táliboknak, hogy elérjék Kabult, a fővárost. Állítólag úgy számolnak, hogy a 2001. szeptember 11-i támadások 20. évfordulójára Kabulban lesznek. És a kör bezárult.
A cikk a Magyar7 hetilap 2021/33-as számában jelent meg, még Kabul eleste előtt íródott.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
