Hát nem unalmas a békés együttműködésről beszélni a „gyűlölet”, a „nacionalista populizmus” és társai kényszerű ismételgetése, no meg távoli országok elpusztítása helyett?
Hát nem unalmas a békés együttműködésről beszélni a „gyűlölet”, a „nacionalista populizmus” és társai kényszerű ismételgetése, no meg távoli országok elpusztítása helyett?
A Nyugat által uralt globalizmus veszteseinek az idei év kárörömmel volt édes azon elmozdulási folyamatokat figyelve, amelyek révén Kína egyre inkább az Egyesült Államok uralkodó helyét veszi át bennük.
E szempontból rendkívül élvezetes volt szemlélni azt a látható zavarodottságot is, amellyel az addig az Egyesült Államokat a globalizmussal ikertestvérekként összekötő média kezelte a davosi Világgazdasági Fórumon lejátszódó kínos eseményeket.
Egyrészt azt, hogy a globalizmust vezérlő Egyesült Államokban a nép olyan elnököt választott, akinek tavalyi kampányában egyetlen jó szava nem volt a globalizmusról, annál több ellene. És aki nemcsak azért maradt távol Davostól, mert a világ vezetőinek svájci világfórumát szinte napra akkor rendezték, amikor Trump bevonult a Fehér Házba, de a davosi utat az új lakó egyetlen protekcionista porcikája sem kívánta.
Folytatás:
http://magyarhirlap.hu/cikk/88144/Uj_globalizmus
Forrás:lovasistvan.hu
Tovább a cikkre »
