A szegedi jobboldalnak a tavasz végére megújulva, teljes fegyverzetben, győzelmi esélyekkel kell a közvélemény elé állnia – mondta a SZEGEDma.hu-nak adott exkluzív interjújában Orbán Viktor. A miniszterelnök szerint Szeged számos versenyelőnnyel rendelkezik, melyeket meglovagolva regionális központtá válhat, de elengedhetetlen a kormányzattal való szoros együttműködés, mert komolyabb léptékű beruházás kormányzati támogatás nélkül ma nem valósulhat meg Magyarországon.
– A 2015-ben életre hívott Modern Városok Program keretében a kormányzat a hétfői napot megelőzően 19 településsel csaknem 200 beruházásról kötött megállapodást összesen több mint 2400 milliárd forint becsült összértékben. Szegeden egy legalább 50, de akár 70 milliárdos fejlesztési csomaggal bővült ez a lista. Miniszterelnök úr szegedi látogatását és a helyi polgármesterrel közös sajtótájékoztatóját kiemelt országos médiaérdeklődés övezte az ismert pártpolitikai viszonyok tükrében. Hogyan készült erre az eseményre?
– Ahogy az a Modern Városok Program többi helyszínén is történt, heteken át zajlottak az előkészítő tárgyalások. Korábban is születtek már nagyszabású, Szeged érdekeit szolgáló kormánydöntések. Ezeket újra elővettük, leporoltuk, és megnéztük, hol tartunk a végrehajtásukban, és milyen új fejlesztési területeket kell kijelölnünk. Az előkészítő csapatok által kidolgozott tárgyalási anyagot hétfőn közel háromórás tárgyalás keretében áttekintettük, majd véglegesítettük a polgármester úrral közösen, ezután írhattuk alá ünnepélyesen a kormány által támogatott helyi beruházásokról szóló szerződést.
– Milyen hangulatban zajlott a megbeszélés? Sikerült megtalálniuk a közös nyelvet a város MSZP-s polgármesterével, aki az elmúlt hetekben, még a miniszterelnöki látogatás felvezetéseként is számtalanszor illette éles kritikával a kormányt és személyesen Önt?
– A polgármester úr is jól tudja, hogy a parlamenti és a városvezetői mandátumok végesek. Sem örökös polgármester, sem örökös miniszterelnök nincsen. Mi mindannyian a mulandóságot képviseljük, azok viszont, akiket szolgálunk, a nemzetet, egy város közösségét, az örökkévalóságot. Szeged több száz éves múlttal bír, Magyarország ezeregyszáz éves történelemmel büszkélkedhet itt a Kárpát-medencében, és az ember tekintettel van ezekre a tényekre akkor is, amikor olyan magas tisztségeket foglal el, mint egy megyei jogú város polgármestersége vagy éppen a miniszterelnökség. Éppen ezért örömmel mondhatom, hétfői megbeszélésünk teljesen mellőzte a pártpolitikai kérdéseket, kizárólag azt néztük, mi szolgálná az itt élők érdekét, és abban hogyan tudna együttműködni a kormány és az önkormányzat. Jelentem, sikerült megtalálnunk ennek módjait, aminek gyümölcse az 50-70 milliárd forintos, kormány által támogatott szegedi beruházáscsomag. Úgy gondolom, ez jól tükrözi azt a 2010-ben megfogalmazott szándékunkat, hogy a kétharmaddal a háromharmadot képviseljük.
– A sajtótájékoztatón elhangzott, a következő öt-tíz év legfontosabb feladata, hogy Szeged megőrizze regionális versenyképességét, képes legyen megfelelni a vetélytársak által támasztott kihívásoknak, sőt, regionális központtá váljon. Milyen erősségekre építhet a város ebben a vetélkedésben?
– Délről nézve Európa kapuja, Európa felől nézve pedig a Balkán kapuja, tehát Szeged város jelentősége a szellemi erején, intelligenciáján, szépségén túl földrajzi pozíciója által is külön megerősítést nyer. Amikor egyébként regionális központról beszélünk, akkor ezen nem egy magyarországi régiót értünk, hanem olyan egységet, amely átnyúlik a mai Románia és Szerbia területére, Dél-Erdélybe és a Délvidékre is, tehát több országot érint. Szeged versenyelőnyeinek számbavételekor elsőként szépségét kell kiemelnünk. Vannak nagyobb városok is a régióban, de ritka az ilyen szépen megépített, szépen megtervezett és megszervezett, ilyen magas szintű egyetemi, kulturális minőséget képviselő város, mint Szeged. Másodszor a határhelyzet is ösztönző lehet, arra serkenti Szegedet, hogy tekintsen túl az államhatárokon, ha egyetemről, közlekedésről és vállalkozásról van szó, bátran értelmezze magát a több állam területére is átnyúló régió központjaként.
Komoly versenyelőny az egyetem, hiszen Szeged egy intelligens város. Akik minden nap itt élnek, és látják a rengeteg diákot, az universitas jelentette szellemi potenciált, azok nem is tudják elképzelni, milyen lehet egy olyan város, amelyben nincs ilyen meghatározó felsőoktatási intézmény. A mindennapi tapasztalás bizonyosan nem segíti elő a kivételesség átérzését, de higgyék el, Szeged valóban kivételes város, a messziről jött ember ezt azonnal észreveszi. A városban óriási jelentőségű kormányzati beruházás valósult meg az ELI-ALPS lézerközpont felépítésével. Nem véletlenül esett a kormány választása Szegedre, hiszen itt olyan helyszínt találtunk, amely mellé ipari park is telepíthető. Az egyetem, a lézerközpont és az ipari park együtt fantasztikusan magas minőségű gazdasági erőközpontot hozhat létre. Szeged versenyképességét szolgálják a kormányzat által támogatott közlekedési beruházások is. Ezért építünk elővárosi vasutat Makó felé, ezt szolgálja a 47-es út négy sávra bővítése. Északi irányban Hódmezővásárhelyig már eljutottunk, az elkerülőnél tartunk, majd következik Békéscsaba, Debrecen, azon keresztül Miskolc, ott pedig már építjük a várost Kassával összekötő autópályát. Ha kiépül ez az észak–déli tengely, annak Szeged az egyik legnagyobb haszonélvezője lehet.A versenyelőnyöket sorolva nem feledkezhetünk meg a kultúráról sem, amire sokan úgy tekintenek, hogy csak viszi a pénzt. Rövid távon talán így is van, ám hosszabb távon egy város életminőségét a kultúra színvonala erőteljesen meghatározza. Végül hadd említsem meg azt a nem elhanyagolható körülményt, hogy míg a környező országokban egymást érik a kormányválságok az ebből fakadó bizonytalansággal, addig Magyarországot politikai stabilitás jellemzi, illetve a Szegedhez hasonlóan ellenzéki vezetésű önkormányzatokkal is együttműködésre törekvő kormányzás. Magyarország, így Szeged is rengeteget profitálhat a politikai stabilitás, a közös tervezés és a gyors döntéshozatal biztosította előnyökből.
– A tavalyi év végén Lázár János miniszter, korábbi polgármester kifejtette, hogy Szegednek és Hódmezővásárhelynek egy agglomerációt kellene alkotnia, kiaknázva az ipari, gazdasági együttműködésben rejlő lehetőségeket. Mit gondol erről a kormányzat, és hogyan segíti ezt az összefogást?
– Magától értetődő, hogy egy térségként kell tekinteni a két városra, melyek persze különbözőek, megvannak a maguk mélyen gyökerező hagyományai, az ehhez kapcsolódó öntudattal és büszkeséggel. Szeged és Hódmezővásárhely együttműködésre ítéltetett, ennek a módjait kell megtalálni. Amit a kormány ez ügyben tehet, azt meg is tette: jobb minőségű úttal kötötte össze a két települést, és erről szól a megvalósítás előtt álló tram-train is. A kooperációt tehát a saját eszközeinkkel segítjük a két város közös kérésének megfelelően, de az már nem kormányzati kérdés, hogy pontosan hogyan és miben akarnak együttműködni. Ennek konkrét formáit a jövőben is a két önkormányzatnak kell kialakítania.
– A Szegeddel kötött megállapodás egyik sarokköve az iparfejlesztés, a gazdaságélénkítés. Talán ez az a terület, ahol a legkomolyabb a nézetkülönbség Botka László és a helyi jobboldal között, hiszen míg a polgármester a sajtótájékoztatón is azzal büszkélkedett, hogy az IT és a szolgáltató szektorban 3300 új munkahelyet hoztak létre, addig a helyi jobboldal hónapról hónapra azért támadja, mert nem fordít figyelmet a munkahelyteremtő nagyberuházásokra, városvezetői tisztségének 15 éve alatt sem csábított Szegedre egyetlen komolyabb termelő beruházást sem. E tekintetben biztató, hogy kormányzati támogatással most 200 hektáron új ipari parkok valósulnak meg, és egy komolyabb gyárberuházásról is hallottunk. Ez új időszámítás kezdetét jelzi?
– Nem értelmes az a vita, hogy egy-egy beruházás az önkormányzatnak vagy a központi kormányzatnak köszönhető-e, mert nagy léptékű beruházás ma Magyarországon a kormány segítsége és támogatása nélkül nem tud megvalósulni. A beruházni szándékozók elsőként a kormánynál kopogtatnak, hiszen adó- és fejlesztési kedvezményeket, magyar költségvetési támogatási eszközöket keresnek. Szeged esetében is az a helyzet, hogy az itteni beruházások elsősorban a várost gazdagítják, ám komoly központi támogatás áll mögöttük. Minden ilyen esetben vállalkozás- és befektetésösztönző csomagot ajánl fel a kormány, amely így koordinálja és segíti a jelentősebb beruházásokat. Mindez az ország méretéből következik, hiszen ha akkorák lennénk, mint Lengyelország vagy Románia, akkor regionális befektetési politikáról is lenne értelme beszélni, a tízmilliós Magyarország esetében viszont a nagy beruházások központi befolyásolása, elosztása, kedvezményezése, földrajzi kihelyezése kormányzati feladat.
Minden ilyen esetben óriási a verseny, hiszen Debrecen fantasztikusan fejlődő regionális központ, Pécs most kap újra lábra, Győr robog, Szombathely hasít, Zalaegerszegen hatalmas beruházások indulnak, nem könnyű tehát egy magyar polgármesternek egy, a magyar kormány által Magyarországra vonzott befektetést megszereznie a saját városa számára. Szeged a legnagyobb elérhető lehetőséget kapta meg Magyarországon a lézerközponttal, ilyen volumenű tudományos, magas műszaki színvonalat képviselő beruházás állami pénzből máshol nem valósult meg. Most azon kell dolgoznia a kormánynak és Szeged városának, hogy közösen kiaknázzuk a fejlesztésben rejlő előnyöket, ezért állami területeket ajánlottunk fel a lézerközpont közelében, ahol ipari parkokat és inkubátorházat hozunk létre. A hangsúly itt is a közös munkán, az együttműködésen van.
– A Szegedre tervezett beruházások fontos részét képezik a sportcélú fejlesztések, hiszen az új fedett uszoda és kézilabdacsarnok mellett egy modern szabadtéri atlétikai központ felépítésének költségeit is magára vállalta a kormány. Nem esett viszont most szó az évek óta ígért, a szegedi futballbarátok által olyannyira várt új labdarúgó-stadionról, mely a Szegedi Ifjúsági Centrum 9,7 milliárd forintos projektje keretében legutóbb tavaly év végén kapott kormányzati megerősítést. Ettől függetlenül maradt a zöld lámpa?
– Természetesen. A sport nagyon fontos Magyarországon, mert nemcsak közel áll az emberek szívéhez, de a modern kor számtalan baja, veszélye ellen a legjobb orvosság. A mozgás, a sport, az egészséges életmód választ ad számos olyan civilizációs kihívásra, amelynek gyermekeink életében nap mint nap láthatjuk a jeleit. A saját magukért való felelősségvállalás, a teljesítmény, az erőfeszítés, a küzdőképesség, a szorgalom, a rendszeresség olyan erények, melyekre szükségük van, ezekre pedig a legkönnyebben a sport által tehetnek szert. Éppen ezért a sport támogatását én ifjúság- és egészségpolitikának tekintem. A futballal kezdtük a kormányzati beruházások és fejlesztések sorát, hiszen mégiscsak ez a világ legnépszerűbb sportága, idehaza is ehhez kötődik a legtöbb igazolt és amatőr sportoló. Ezt követte a kézilabdacsarnok-építési program, majd az uszodaépítések sora, a következő időszakban pedig új lőtereket és vívóközpontokat alakítunk ki, de szépen fejlődnek a jeges sportok is, sorra alakítjuk ki a modern jégcsarnokokat.
Egy olyan regionális központnak, mint Szeged, regionális sportközpontként is kell működnie. A kormány korábbi döntése alapján hamarosan ifjúsági és családközpontot hozunk létre a Szeged-Csanádi Egyházmegyével karöltve, amely futballstadionként is üzemel majd, de nemcsak ez lesz a szerepe. Modern kézilabdacsarnok épül az Etelka soron, és bár nem része a Modern Városok Program megállapodásnak, természetesen tovább fejlesztjük büszkeségünket, a Maty-éri olimpiai víziközpontot is. A polgármester úr az Etelka sorban határozta meg az új uszoda helyszínét, ahol 7 milliárdos beruházás keretében megépítjük az új létesítményt, a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas, 50 méteres nagy fedett uszodát, amit a gyerekek is használhatnak. Miután e mellé húzzuk fel a sportcsarnokot, az atlétika kiszorul az Etelka sorról, de természetesen nem engedhetjük meg, hogy az atlétika vesztese legyen egy jelentős sportberuházásnak, így a kormány magára vállalta annak költségét, hogy modern szabadtéri atlétikai centrum létesüljön Szegeden. Az még nyitott kérdés, hogy legyen-e fedett atlétikai központ is Szegeden, és ha igen, mikor, hol és mennyiből. A Magyar Atlétikai Szövetségnek kell kijelölnie a helyszínt. Szeged az én felfogásomban a Tisza fővárosa, mely megérdemli, hogy a vizes sportokat tekintve ne csak a kajak-kenuban és az evezésben, hanem az úszásban és a vízilabdában is megkapja azt a színvonalas létesítményt, mely tekintélye és hagyományai alapján megilleti.
– Ha már hagyományok, a jelentős polgári múlttal rendelkező Szegeden a legutóbbi választásokon nem szerepeltek a legkiválóbban a kormánypártok, ez által sokan afféle utolsó vörös bástyaként, baloldali fellegvárként kezdtek tekinteni a napfény városára. Most, a 2018-as országgyűlési és azt követő önkormányzati választás kampányára fordulva milyen állapotban látja a szegedi Fideszt, és mit vár a helyi polgári oldaltól?
– Van két parlamenti mandátum a városban, az egyikre 2014-ben bizalmat is kaptunk a szegediektől, a másikra viszont nem, majd ezután az önkormányzati választásokon nem szerepeltünk úgy, ahogy az a polgári, nemzeti, keresztény oldal országos eredményéből következhetne. Mostani látogatásom során is leültem tárgyalni a Fidesz helyi vezetőivel, ahol sok panaszt hallottam baloldali visszaszorítási kísérletekről, áldatlan médiaállapotokról, kommunikációs nehézségekről, és bár lehet ezekben igazság, az én alapelvem az, hogy először a saját portánkon kell söprögetnünk. Változtatni és javítani fogunk. A tavasz végére a megújított szegedi Fidesznek teljes fegyverzetben és győzelmi esélyekkel kell bemutatkoznia a helyi közvélemény előtt.
Pintér M. Lajos
fotó: Gémes Sándor
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
