Új ember veheti át a magyar iskolák ügyét a Szövetségnél – egy nemzetiségi oktatásban jártas szakértőt kértek fel Török Máté2025. 07. 29., k – 16:48
Tamás Erzsébet lehet a Magyar Szövetség oktatási szakértője – közölte Gubík László pártelnök Gombaszögön. A kérdés viszont még nem eldöntött. Bár közel a megegyezés, a rozsnyói szakember feltételekhez köti szerepvállalását. A kínálkozó lehetőségről és a kihívásokról, valamint a szlovákiai magyar oktatáspolitika járható útjáról beszélgettünk.
A Magyar Szövetség Tamás Erzsébetet szemelte ki, hogy átvegye és alakítsa a politikai formáció oktatási programját. A Rozsnyói Városi Hivatal oktatási osztályának vezetője elhivatottnak érzi magát a nemzetiségi oktatás terén, de több dolog még tisztázásra szorul. A pártba nem tervez belépni, de ettől függetlenül azt szeretné, hogy a szlovákiai magyarokat érintő kérdésekben közös kiállás szülessen.
„Az általam szerzett szakmai gyakorlat nem csupán az enyém, azt meg kell osztanom. És miért ne osztanám meg, hogyha ez a magyarságnak hasznára válhat, vagy a magyar iskolákon segíthet” – vélekedik Tamás, aki a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége (SZMPSZ) Rozsnyói területi választmányának elnöke is egyben.
A Szövetség által létrehozott oktatási tanácsban lát potenciált.
„Nagyon jó, hogy a szakma képviselteti magát minden oldalról ebben”
– fogalmaz. Korábban már írtunk arról, hogy a tanács ötletgazdája Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója, de a Selye János Egyetemet vagy a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségét (SZMPSZ) is bevonták a munkába. Ez kiindulópontnak jó, de Tamás szerint a szakmaiságot átültetni a politikába nem egyszerű feladat.
„Bizonyos dolgokat át kell majd fogalmazni a politika nyelvére”
– mondja, majd hozzáteszi, ehhez szükség van egy nagyjából 5 fős csapatra.
Megerősítette, hogy ez még egyeztetés tárgyát képezi, illetve az is, hogy a számára felajánlott pozíció – a párt oktatási szakértője – milyen kompetenciákkal társul az oktatási tanácsban.
Sürget az idő
A rozsnyói szakember kifejtette, hogy az alapiskolák optimalizációja, ésszerűsítése égető kérdés. A fenntartókkal, vagyis az egyes önkormányzatokkal mihamarabb tárgyalóasztalhoz kell ülni, és megoldásokat keresni. Ez pedig időigényes feladat, mert szerinte nem érdemes az ilyet online lebonyolítani.
„Ki kell menni a régiókba, a településekre. Közép- és Kelet-Szlovákiában ezt akár fel is tudnám vállalni – itt szinte minden iskolaigazgatót és jó néhány fenntartót, polgármestert is ismerek”
– jelentette ki.
Egyes magyar iskolák klaszterbe szervezését járható útnak látja. Ez alapvetően azt jelenti, hogy (ideális esetben) közeli iskolák szövetkeznek, és megosztanak egymás között bizonyos feladatokat, ezek költségeit közösen fedezik, miközben a jogalanyiságuk nem szűnik meg. Felhívta viszont a figyelmet, hogy több feltétel, munkajogi kérdések és egyéb részlet még nincs tisztázva a klaszterekre vonatkozóan.
Druckerről pozitívan vélekedik egyelőre
Tomáš Drucker (Hlas) oktatási miniszterrel két alkalommal találkozott eddig Tamás Erzsébet. Ennek alapján nyitottnak ítéli a tárcavezetőt, de azt is hozzáteszi: ez nem feltétlenül garantált.
„Az a benyomásom, hogy ha valamit leteszünk az asztalra, és meg tudjuk védeni, akkor szerintem a miniszter fogja keresni azt a módot, hogy ebben segítsen”
– fogalmazta meg érzéseit.
„Természetesen ez változhat, hiszen a kormányban nemcsak az ő pártja van jelen, így mások is hatással lehetnek rá” – mondja. Az SNS-től tart leginkább, mondván, lehet, hogy ők minden törekvésükben nacionalizmust fognak látni.
A Szövetség javaslata problémás lehet
A Magyar Szövetség július 11-én véleményezte a tárca által kidolgozott új oktatási törvénymódosítást. A párt tömeges beadványban javasolta többek között egy nemzetiségi oktatásért felelős speciális oktatási hivatal létrehozását, amely biztosítaná a magyar nyelvű állami oktatási programokat, koordinálná a nemzetiségi iskolák működését, és szakmai, nyelvi támogatást nyújtana.
Tamás Erzsébet szerint ez azonban az anyagiak és a szakképzett munkaerő hiánya miatt nem egy könnyen teljesíthető kérés. Magyarán egy ilyen intézmény nagy kiadást jelentene az államnak, miközben már létező hivatalokban is voltak leépítések.
„Valószínű, hogy nem lesz akarat a kormánypárt részéről ezt kivitelezni”
– véli.
Szerinte a klaszter lehetne inkább az a forma, amellyel járási, regionális szinten lehetne segíteni a magyar iskoláknak, ha racionálisan közelítünk a kérdéshez.
„Megyei szinten ugyanis a regionális hivatalok nem rendelkeznek olyan alkalmazottakkal, akik kimondottan a nemzetiségeknek tudnának segíteni. A klaszterek viszont összefoghatják a nagyiskolákat a kisiskolákkal” – mondja, hozzátéve, hogy egy-egy ilyen specifikus támogatást tudna biztosítani a bekapcsolódó feleknek.
Kapcsolódó cikkünk
A kis létszámú alapiskolák egyesülhetnének nagyobb iskolákkal, vagy konzorciumokat hozhatnának létre, hogy erősebbé és ellenállóbbá váljanak. Az oktatási tárca szerint ugyanis van összefüggés az iskola mérete és az elért eredmények között. Csakhogy a kisiskolák között számos magyar tanintézményt találunk. Öveket tehát becsatolni: hivatalosan is megkezdődik az alapiskolák optimalizációja.
Senkit sem érhetett nagy meglepetésként azok közül, akik figyelemmel kísérik az oktatásügyi történéseket, hogy Tomáš Drucker oktatási minisztere bejelentette:
eljött az ideje az alapiskolai hálózat észszerűsítésének.
A tárcavezető ugyanis már januárban jelezte, idén már az alapiskolák lesznek terítékén, hiszen a középiskolai hálózat optimalizációja már folyamatban van.
Az alapvető problémát, amely erre ösztökéli a minisztériumot röviden úgy tudnánk megragadni, hogy sok oktatási intézmény fenntarthatatlan gazdasági szempontból. Érvényes ez főként az alacsony létszámú intézményekre – és, ami számunkra húsba vágó: a magyar alapfokú tanintézmények közül rengeteg az ilyen. Gyakorlatilag a több mint 200 alapiskolánk közel felének létszáma nem éri el a százat sem.
Ehhez már csak hozzáadódik, hogy a magyar elsősök száma csökken.
2024 szeptemberében 3635 tanuló kezdett magyar alapiskolában, míg az azt megelőző tanévben 3852
– több mint 5 és fél százalékos csökkenésről beszélünk tehát évközi viszonylatban.
De nem kell rögtön kétségbe esni, és megalapozatlan iskolai bezárásoktól tartani. Egyrészt a változtatásokat nem azonnal, hanem fokozatosan valósítják meg, egyrészt az önkormányzatokkal együttműködésben, másrészt több lehetőség is kínálkozik egy számunkra is megfelelő hálózat kiépítésére.
Mit mondott Drucker?
A miniszter kommunikációja egészen következetes, de érdemes elsőként szemügyre venni, hogyan tálalta ezúttal a terveket. A hangsúlyt most kifejezetten arra helyezte, hogy a kisiskolák szorosabban kell majd együttműködniük – még véletlenül sem arra, hogy egyes intézmények megszűnhetnek jelenlegi formájukban.
Azok az iskolák, amelyek összeolvadnak vagy valamilyen partnerségi viszonyt, konzorciumot alakítanak ki, nemcsak több pénzt kapnak majd, hanem lehetőséget is arra, hogy megosszák egymással az oktatással és az innovációval kapcsolatos tapasztalataikat. És adott esetben rugalmasan tudjanak reagálni egyes tanárok kiesésére
– fogalmazott.
Elmondása szerint a kisiskolákra évente mintegy 100 millió eurót fordítanak, miközben ezek tanulói gyengébben teljesítenek. De azt is elmondta, hogy nem a spórolás a cél, hanem az oktatás minőségének javítása. A gazdasági kérdéseket ezek alapján inkább a kiváltó oknak – ám igazából korántsem mellékes szempontnak – tekinthetjük.
Mi az a klaszter?
Az optimalizáció és azon belül is a magyar alapiskolák kulcsfogalma a klaszter lehet. Ez azt jelenti, hogy (ideális esetben) közeli iskolák szövetkeznek, és megosztanak egymás között bizonyos feladatokat, ezek költségeit közösen fedezik, és még a jogalanyiságuk sem szűnik meg.
A kisiskolák lehetőséget kapnak arra, hogy iskolai klasztereket, vagyis formális partnerségeket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik a tanárok, helyiségek vagy személyzet megosztását
– közölte a tárca.
Ez jól hangzik, viszont az önkormányzatoknak (az állami alapiskoláinak fenntartói) rendkívül fontos szerep jut a kérdésben. Gondoljunk csak bele, például két szomszédos falu két polgármesterének tárgyalóasztalhoz kell ülnie és egyezségre jutnia, hogyan működhetnének együtt az iskoláik. Félre kell tehát tenni minden lehetséges ellentétet, meg kell hallgatni az érintetteket és végső soron a gyerekek érdekeit szem előtt tartva kell konszenzusra jutniuk. És itt van helye szkepticizmusnak, de a felelősségen túl a motiváció is adott: nem kapnak majd kiegészítő támogatást a kisiskolák, valamint:
célzott támogatás kerül bevezetésre azok számára, amelyek aktívan keresik a megoldásokat.
Azt is belengette Drucker, hogy az iskolai körzetek rendszerét is át kell alakítani. Ez a klaszterek kialakításával szorosan összefügg, de az a kulcskérdés, hogy egy adott mikrorégió nemzetiségi összetételre milyen tekintettel lesznek az átszervezésnél.
1–4. helyett 1–3. vagy 1–5.?
A miniszter felhívta a figyelmet az úgynevezett nem teljes szervezettségű alapiskolák problémájára is – vagyis, ahol csak alsó tagozat működik, elsőtől a negyedik évfolyamig.
Ez máris kihívást jelent, különösen a tantervi reform szempontjából. Mivel három ciklusra térünk át, az iskoláknak már most el kell dönteniük, hogy megmaradnak-e az első ciklusnál – azaz az első három tanévnél –, vagy átállnak a második ciklusra az ötödik évfolyamig, ami a jövőben az alsó tagozat első szakaszát fogja jelenteni
– magyarázta.
Lényegében tehát elképzelhető, hogy továbbra is működjenek intézmények anélkül, hogy biztosítanának felső tagozatos képzést, de 2026 szeptemberére – amikor kötelező érvényűvé válik a reform – már fixálni kell: csak első ciklust (1–3.) vagy második ciklust (4–5.) is kínálnak.
Milyen szerep juthat a Szövetségnek?
A Magyar Szövetség munkacsoportot hozott létre oktatási tanács néven, melynek nem titkolt célja, hogy érdemben részt vegyen az alapiskolák optimalizációjának folyamatában. A projektért a párttagok közül Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke felel, aki már korábban is elmondta lapunknak: a cél egy saját javaslatcsomag, amely figyelembe veszi az ország déli részének regionális, demográfiai sajátosságait.
Az optimalizációt lehetővé tevő törvény július 8-ig véleményezhető tácaközi egyeztetésben, és Csenger most megerősítette:
módosító javaslatukat benyújták a megszabott határidőben.
Szavai alapján jövő héten véglegesítik a tervüket.
„A beiratkozási és a születési számok tükrében felvázoltuk, hogy mi várható négy-öt éven belül, vagyis milyen létszámok lesznek” – mondta el arról, hogy milyen szempontok alapján közelítették meg a kérdéskört.
Elmondása szerint a kis létszámú magyar alapiskolák esetében magyar tanintézményekkel, főként óvodákkal való összevonást szorgalmaznak elsősorban. Az egy településen működő szlovák és magyar iskolák összeolvadását szeretnék elkerülni – vagyis a magyar igazgatást szeretnék megtartani, ahol csak lehet.
Erre Ipolyság esetét hozta fel példának, amely szerinte mintaként szolgálhat. Itt a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium összevonásával oldották meg a létszámbeli (és ebből adódó gazdasági) kérdéseket.
Azt viszont többször hangsúlyozta, hogy a döntés az önkormányzatok kezében lesz.
Egyes régiókban klaszterek kialakítását is támogatják a minisztérium nemzetiségi főosztályának javaslatára. Csenger szerint ugyan ezzel a módszerrel nem tudnak sokat spórolni, de
az oktatás minőségének javításához hozzájárulhat.
És úgy tűnik valóban szorosan együttműködnek a Petőcz Kálmán vezette nemzetiségi osztállyal, hiszen még azt is elképzelhetőnek nevezte a megyei alelnök, hogy közösen nyújtsák be meglátásaikat az optimalizációhoz.
Sőt, a tervek szerint július 7-én Komáromban egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, ahol a magyar iskolák képviselői Druckerral egyeztethetnek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
