Új alkotmány, Európai Ügyészség, és a rabszolgatörvény eltörlése – így robbantott az ellenzék 2021-re

Úgy tűnik, az ellenzéki pártoknak sikerült kimászniuk a koronavírus-járvány okozta depresszióból, és 2021 első napjaira

egy egészen jelentős, konkrétumokat is felvonultató jövőképet sikerült felvázolniuk a választópolgárok elé. 

Megnéztük, hogy nagyjából másfél évvel a ’22-es országgyűlési választások – és a közeledő előválasztások – előtt hogy néz ki az ellenzéki alternatíva. 

2020. december 20-án vált hivatalossá, a Jobbik, a DK, az LMP, az MSZP, a Párbeszéd, valamint a Momentum közös listán indul a Fidesszel szemben, valamint közös miniszterelnök-jelöltje és kormányprogramja lesz az ellenzéknek (a 106 választókerületben való egy az egy elleni indulásról már korábban megállapodtak). 

Azonban a közös lista mellett a decemberi dokumentumban számos más garanciát is vállaltak.

A korrupció elleni harc szellemében, illetve az ügyészségek és bíróságok függetlensége érdekében

  • csatlakozik hazánk az Európai Ügyészséghez,
  • illetve lesz egy széles körű átláthatósági csomag, transzparensé téve közpénzfelhasználást és a pártfinanszírozást.
  • Átalakul a jelenlegi pártpropagandából a közmédia működése is, ennek keretében

  • törvényben korlátozzák az állami hirdetéseket, és a közpénzből fizetett kampányokat.
  • A jogállami berendezkedésünkben is változások várhatóak.

  • Új alkotmányt hoznak létre, amit népszavazással erősítenek meg. 
  • Visszakapja az Alkotmánybíróság a korábban elvett jogköreit. 
  • Lesz új választási törvény.
  • Megerősítik a köztársasági elnök pozícióját

  • és ezentúl a választópolgárok közvetlenül dönthetnek a személyéről.
  • Valamint törlesztenek egy másik 30 éves adósságot is, és

  • nyilvánosságra hozzák az ügynökaktákat.
  • S bár konkrét intézkedések még nem nincsenek megnevezve, de arra is garanciát vállaltak, hogy központi kérdésként kezelik a természet- és klímavédelem, a klímaalkalmazkodás és az igazságos átmenet ügyét, illetve hogy

    Hírdetés

    az állam mindenki számára garantálja a minimális létfeltételeket és a minőségi közszolgálatatásokat.

    A január 5-ei szimbolikus aktus, a hatpontos elvi nyilatkozat aláírása is számonkérhető programpontokat tartalmaz. 

    Például azzal, hogy

    Jakab Péter szerint az ellenzék deklaráltan 15 millió magyar kormánya kíván lenni,

    nemcsak egy elvi kinyilatkoztatás az „önmagával békében élő nemzet” irányába, hanem a külhoni magyarság felé tett világos gesztus is egyben.

    Az elfogadott dokumentum szerepel az a kitétel is, hogy az ellenzék 2022 után a „törvényes rend államát” hozza létre, többek között az Európai Ügyészséghez való csatlakozással és az oligarchák uralmának megtörésével („Egyetlen bűn sem maradhat büntetlenül” – Fekete-Győr András).

    Előremutató, hogy végre nincs mismásolás a klímaválsággal kapcsolatban sem, amennyiben rögzítették:

    „jelen generáció az utolsó, amelynek még saját kezében van a sorsa”.

    A gyorsuló hatású klímaváltozással összefüggésben zajló migráció kapcsán is fontos megállapítást tettek:

  • a bevándorlással kapcsolatos kérdésekről a nemzeti kormányoknak kell dönteniük;
  • a határokat meg kell védeni;
  • illetve fellépnek az illegális migráció minden formája ellen.
  • Szintén hangsúlyos az új elosztási rendszer, amely mindenki számára elérhető szolgáltatásokat engedne az oktatás, a kultúra, az egészségügy és a szociális rendszerben, illetve leszögezték:

  • a nőknek a férfiakkal azonos fizetés és megbecsülés jár.
  • A méltányos közteherviselésbe

  • bevonják a nagyvállalatokat és a felső tízezret,
  • illetve a döntésekben szerephez jutnak a szociális partnerek..
  • A Jobbik bérunióra vonatkozó európai kampányának üzenetével megegyezően kimondták azt is, hogy

  • a magyar bérszínvonalnak meg kell közelítenie a nyugat-európai szintet.
  • Átalakítják a munkaügyi törvényeket, erősítik a munkavállalói jogokat, melynek részeként

  • eltörlik a rabszolgatörvényt.
  • Illetve az ellenzék győzelmével Magyarország ’22 után is biztosan az Európai Unió tagja marad.

    Az ellenzék közös kormányzásának hat alapelve a következő: 

    1. Önmagával békében élő nemzet, 
    2. Demokratikus jogállam, 
    3. Jövőbe tekintő kormányzás, 
    4. Gondoskodó társadalom, 
    5. Igazságos gazdaság, 
    ​​​​​​​6. Európai Magyarország.


    Forrás:alfahir.hu
    Tovább a cikkre »