Ugron Zsolna: Nem szeretem, hogy fesztivál lett a karácsonyból

Ugron Zsolna: Nem szeretem, hogy fesztivál lett a karácsonyból

(…)

Van a karácsonyhoz kötődő családi anekdotád?

Nálunk is voltak elég zajos karácsonyok, legendásan rosszul eltalált ajándékok, utolsó pillanatban beeső magányos barátok, huzavona, hogy hol legyen az ünneplés. Mindig más a karácsony, de a végére valahogy összerántja az élet. Néhány éve úgy döntöttem, hogy a legnagyobb luxusaim próbálom adni a hozzám közelállóknak és magamnak karácsonyra: időt és a természet közelségét. Kevés publikus anekdotám van, az egyik talán az, hogy egy erdélyi karácsonyra Budapestről vonatoztattam le a libamájat, mert arrafelé nem lehetett hízott májat kapni. (…)

Hogy telik az ünnep?

Mondom: mindig másképp. Nyilván másképp telik amíg,  te vagy gyerek, vagy amikor nagyon kicsik vannak körülötted. Az a jó, ha mindenki az élethelyzetével harmóniában tudja megélni az ünnepet. Más az, ha nagyon hiányzik valaki, ha nagy társaságban vagy, ha van időd lelassulni, ha éppen nincs. Most már az adventi időszakban nagy bekuckózások vannak a lányokkal, társasozások, de persze előtte túl kell élni a felvezetőprogramot is a sok céges, társasági karácsonnyal. Szeretem az év végét. Kimerítő, de azért alapvetően elég jókedvű időszak. Egy ideje már elengedtem az ajándékok utáni rohangálást. Idén már a lányaim is kalandot kértek ajándékba, azt mondták, van elég holmijuk. (…)

(…)

Mennyire hiányoztak az erdélyi ízek miután, Budapestre költöztetek gyerekkorodban?

Hiányozni nem nagyon tudtak, mivel én a Ceaușescu-rendszerben voltam gyerek, amikor eleve nem nagyon volt mit enni. Az én menüm a zsíros kenyér és a lekváros kenyér volt, válogatós gyerek voltam, néha hónapokig nem ettem mást. Üresek voltak a boltok. Az emberek úgy főztek, hogy elkezdtek valamit készíteni, de sosem volt meg hozzá az összes hozzávaló, úgyhogy a gyerekek átszaladtak a szomszédba, kértek például két tojást, aztán másnap a szomszéd jött át fél kiló lisztért. Állandó körforgás volt, mindenki segített mindenkinek. Én csak most, felnőtt fejjel értem igazán meg, hogy milyen nehéz lehetett a semmiből ételt varázsolni. Ami talán hiányzott, azok a zöld fűszerek, azoknak a használata akkor Budapesten még nem volt annyira magától értetődő, mi viszont megszoktuk Erdélyben, ott mindenki azzal főzött.

(…)

Mi a foglalkozásod?

Író. Ma már nem vagyok zavarban, ha ezt mondom; sokáig tartott, hogy ki merjem jelenteni. Azt hiszem, a negyedik regényem után mertem. Minden más, amivel foglalkozom, ebből ered. Más a szemüveg. Más egy riporter szemüvege, más egy műsorvezető szemüvege, és más egy íróé.

(…)

Mandiner.hu – Ugron Zsolna: Nem szeretem, hogy fesztivál lett a karácsonyból
kép: librarius.hu


Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »