Alvászavarról, illetve álmatlanságról akkor beszélhetünk, ha az alvás folyamata valami miatt megzavart, az alvás időtartama lerövidül, így az alvás nem felel meg alapvető feladatának, vagyis nem vezet sem a szellemi, sem pedig a fizikai megújuláshoz.
Akut alvászavar még a legjobban alvó emberekkel is előfordulhat időnként, hiszen mindenki életében lehetnek olyan periódusok, amikor valami – például egy közelgő vizsga, esküvő, munkahelyi konfliktusok, stressz – miatt nehezebben alszik el, vagy éppen többször riad fel éjszaka.
Ezzel szemben a krónikus alvászavar jóval hosszabb ideig, legalább 1 hónapig fennáll, és a napközbeni teljesítményünk csökkenésén is jól észrevehető, hogy nem tudjuk kipihenni magunkat.
Primer és szekunder alvászavarok
Szintén különbséget tehetünk az elsődleges (primer), illetve a másodlagos (szekunder) alvási problémák között. Az elsődleges alvászavarok „önmagukban” vannak, nem függnek össze más betegségekkel, és például a nem megfelelő alváshigiéniás szokások miatt alakulhatnak ki.
Az úgynevezett paraszomniák olyan alvászavarok, melyekre belső órájának működésé, érzések, mozgások jellemzőek. Ezek közé tartozik például az alvajárás, a fogcsikorgatás (bruxizmus), a robbanó fej szindróma, a pavor nocturnis (éjszakai rettegés), de az is, ha valaki álmában beszél. A paraszomniák igen gyakoriak lehetnek a gyermekek körében, egy felmérés szerint például a kicsik 50 százaléka beszél álmában.
Emellett az érintettek nehezebben tudnak a munkájukra vagy a tanulásra koncentrálni, rosszkedvűek, türelmetlenek, ingerlékenyek lesznek, rosszabb döntéseket hoznak.
Hosszabb távon pedig az immunrendszer gyengüléséhez, elhízáshoz, a cukorbetegség, a szívbetegségek és a magas vérnyomás rizikójának emelkedéséhez is vezethet a krónikus alváshiány. Végül érdemes megemlíteni az úgynevezett cirkadián ritmussal, azaz a természetes biológiai órával összefüggő alvászavarokat. Ezekre az jellemző, hogy az elalvás és az ébredés ideje „eltolódik”, vagy a szervezet cirkadián ritmus felborulása.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
