A jelenlegi, szokatlanul zord januári hideget már-már extrém, elviselhetetlen téli időjárásként éljük meg. Ám a hazai csikorgó mínuszok valóságos szubtrópusnak számítanak a Föld néhány valóban nagyon hideg pontjához képest.
Azóta, hogy nagyjából 35 millió éve, az eocén időszak végén, a nagy déli kontinensen megjelent az állandó jégtakaró, az Antarktiszt tekintjük a Föld leghidegebb területének. Ha a −47 Celsius-fokos antarktiszi éves átlaghőmérsékletet borzongatónak, akkor az eddig mért negatív rekordot egyenesen elképzelhetetlennek tarthatjuk a mérsékelt égöv lakóiként. Az antarktiszi nyár idején általában a „kellemes” −15, illetve −35 Celsius-fokos hőmérséklet jellemző, télen viszont −45 és −70 Celsius-fok közé zuhan vissza a fagyos levegő hőmérséklete.
A déli kontinens „fagyzuga” a Transzantarktiszi-hegységtől keletre elterülő hatalmas kiterjedésű fennsíkon található, ahol 1983. július 21-én a Vosztok-állomás hidegtől edzett orosz kutatói −89,2 Celsius-fokos hőmérsékletet mértek.
Az antarktiszi keleti fennsík (Fotó: Reference).
Hosszú évekig ez volt az abszolút földi hidegrekord. A Kelet-Antarktisz azonban ezzel a rekorddal még korántsem tombolta ki magát; 2010. augusztus 10-én műholdas adatrögzítéssel a fennsíkot határoló hátság körzetében, amely 3900 méter magasan emelkedik a tengerszint fölé, már-már a világűrre emlékeztető −93, 2 Celsius-fokos hideget mértek. Mind a mai napig ez a legkeményebb földi hidegrekord.
Szergej kemény gyerek, s nem fázik!
Ha farkasordító hideg, akkor Szibéria, hiszen az egzotikus és lakatlan Antarktisszal szemben itt elszánt emberek is élnek, nem akármilyen hidegtűrő képességgel. A Föld leghidegebb települése címmel a kelet-szibériai Jakutföld egyik apró falvacskája, az Ingyigirka folyó közelében fekvő, mindössze 510 lelket számláló Ojmjakon büszkélkedhet.
Ojmjakon attól vált híressé, hogy itt mérték az északi félteke abszolút hidegrekordját; 1933. február 6-án −67,8 Celsius-fokra zuhant a hőmérséklet. Nagy valószínűséggel volt itt azonban egy ezt meghaladó hidegrekord is, mégpedig hét évvel korábban, 1926. január 26-án. Ekkor −71,2 Celsius-fok volt a hőmérséklet, bár igaz, hogy ezt az eredményt nem közvetlen méréssel mérték, hanem extrapolációval számolták ki. Emiatt egyes szakértők vitatják az utóbbi rekord hitelességét.
Jakutföld, az északi félteke leghidegebb vidéke Szibéria északkeleti részén fekszik. (Fotó: Pinterest)
Ettől függetlenül Ojmjakon őrzi továbbra is a Föld leghidegebb lakott településének címét. Itt a −40 fok körüli hőmérséklet már kellemesnek számít; az ilyen „enyhe” idő pedig egyes – némi vodkától túlfűtött – helyieket egyenesen jeges fürdőzésre csábít.
Nem csak Szibériában rázhat a hideg
Azért Szibérián kívül is akadnak hírhedten hideg területek az északi féltekén. A sarki fényről és hatalmas gleccsereiről híres Grönland Szibériához hasonlóan nem a banánérlelő éghajlatáról híres. 1931-ben a grönlandi Eismitte kutatóállomáson −64,9 Celsius-fokot mértek, ami szintén dobogós hidegrekordnak számít.
Nem sokkal marad le Grönlandtól a Yukon folyó partján fekvő kanadai Snag sem. A települést az 1890-es években a klondike-i aranyláz idején hozták létre a hirtelen meggazdagodás reményében ide sereglett aranyásók és másfajta kalandorok. Arany ugyan már nincs, a hideg viszont megmaradt. A „település” napjainkra az itt működő meteorológiai kutatóállomás 6-8 fős személyzetére redukálódott. 1947. február 3-án −63 Celsius-fokra süllyedt a hőmérséklet.
Grönlandi táj (Fotó: Wallup.net)
A déli szomszédban,az Amerikai Egyesült Államok területén sem megy ritkaságszámban az extrém téli hideg. Az eddigi amerikai hidegrekordot a hatezres lélekszámú minnesotai kisváros, International Falls szerezte meg magának, kereken −46 Celsius-fokkal.
Az előzőekhez képest szinte kellemesnek tűnik a hazai abszolút hőmérsékleti minimum, amelyet 1940. február 16-án Miskolc-Görömbölypusztán észleltek. Az ekkor mért −35 Celsius-fokos hideg mind a mai napig negatív magyar hőmérsékleti rekordnak számít.
Forrás: origo.hu
Nyitókép: Siberian Times
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
