Trump-vámok: saját régiós szövetségeseivel is kiszúrt az elnök Tokár Géza2025. 04. 03., cs – 14:27
Gyakorlatilag semmilyen különbséget nem tett az Egyesült Államok szövetségesei és ellenfelei között Donald Trump a vámtarifák kapcsán. Magyarország és főként Szlovákia erősen érintettje lehet a vámháborúnak. Míg a magyar kormány Brüsszelt látja a probléma felelősének, Matúš Šutaj Eštok is az EU ébredését szorgalmazza.
Donald Trump személye különösen megosztónak számít a világpolitikában, a 2024-ben négy év után visszatérő amerikai államfővel kapcsolatban megosztóak voltak a várakozások. Magyarországra ez fokozottan igaz, hiszen Orbán Viktor magyar kormányfő Trump egyik nyílt támogatójának számított azokban az időszakokban is, mikor úgy tűnt, hogy a büntetőügyekkel terhelt politikus karrierje véget ér.
Magyarország azonban különösen rossz viszonyba került az előző, demokrata vezetéssel, amely David Pressman (azóta távozó) budapesti nagykövet üzengetéseiben, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető Rogán Antal szankciós listára tételében, valamint az amerikai-magyar kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény felmondásában is megnyilvánult. Ennek megfelelően a magyar kormányszereplők kimondottan örültek Donald Trump hatalomra kerülésének.
Szlovákia már sokkal óvatosabban viszonyult az új rezsimhez, köszönhetően annak is, hogy Robert Fico és Trump kapcsolata sokkal kevésbé személyes és mély, mint az Orbán Viktorral ápolt viszony. A két politikus ugyanakkor érzékelhetően közeledett egymáshoz: Fico tavaly novemberben a megválasztása után felhívta Trumpot és közös pontként szolgált a számukra, hogy mindkét politikus ellen sikertelen merényletet követtek el, februrában a folyamat kicsúcsosodásaként pedig Fico a Washingtonban rendezett konzervatív fórumon, a CPAC-en is beszédet mondhatott.
Az üzletben nincsenek barátok
Trump ugyan sokra becsüli a személyes jó kapcsolatokat és a múltbéli kiállást, de az Egyesült Államok elnöke soha nem csinált titkot abból, hogy a legfőbb prioritása a hazai gazdaság megerősítése. Ehhez pedig a büntetővámokban találta meg a megoldást: a politikus logikája szerint az amerikai gazdaság némi bizonytalanság után jelentősen megerősödik akkor, ha a hazai piacon könnyen fel tudja venni a versenyt a vámokkal terhelt, külföldről beérkező áruval. Az USA ugyanis hosszú ideje kereskedelmi hiánnyal küszködik: jóval több terméket hoz be, mint amennyit kivisz. 2025 januárjában a hiány mértéke rekordot döntött 131,4 milliárd dollárral, Trump valószínűleg ezért is döntött úgy, hogy beváltja előzetes fenyegetéseit és adóztat.
Az amerikai elnök intézkedései gyakorlatilag a világ összes országával szemben „személyre szabott” vámtarifákat vezetnek be, néhány esetben pedig a termékre vonatkozó különleges tarifával terhelik a bejövő árut. Az Európai Unió, benne Szlovákiával és Magyarországgal egyetlen közös gazdasági entitásnak számít, az EU-ból érkező termékekre húsz százalékos vámot vetnek ki, az autóipari termékekre 25 százalékos egységes tarifát állapítottak meg.
A lépés jelentősen és fájdalmasan érinti a szlovák és a magyar gazdaságot is. A szlovákiai, USA-ba irányuló kivitel 87 százalékát az autók teszik ki – ezzel az ország különösen szélsőséges példának számít, ugyanis nagyon ritka, hogy egyetlen termék ekkora részesedéssel rendelkezik az exportból. Amennyiben a drágulás miatt az amerikai kereslet jelentősen esik és alternatív piacokat nem sikerül találni, több szlovákiai autógyár is bajba kerülhet. Magyarország esetében az autóipar kitettsége némileg kisebb, de a fő kiviteli forrásnak számítástechnikai eszközök, akkumulátorok, egészségipari termékek szintén megérzik a húsz százalékos extra tarifát.
Szijjártó brüsszelezik, Szlovákia hallgat
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter már szerda reggel reagált Trump intézkedéseire. A magyar politikus véleménye szerint az európai gazdaság és így végső soron az európai emberek újra a brüsszeli politikusok alkalmatlanságának levét issza, ugyanis az Európai Bizottságnak két és fél hónapja lett volna a vámok elkerülésére. Szijjártó szerint Európa gesztust gyakorolhatott volna azzal, ha az aránytalanul magasabb autóipari vámokat megelőző módon leszállítja, helyette azonban ideológiai kérdések kerültek előtérbe.
A magyar érvet két körülmény gyengíti: az egyik, hogy az USA kivétel nélkül minden partnerét – köztük például a hagyományos szövetségesét, Izraelt is – vámokkal sújtotta. A másik, hogy történtek egyeztetések: pont a szlovák kormány által Brüsszelbe delegált Maroš Šefčovič kereskedelmi biztos révén, aki eredménytelenül egyeztetett az amerikai kollégáival februárban és márciusban is.
Šefčovič egyébként megszólalt csütörtökön, ígérete szerint másnap telefonon egyeztet amerikai partnereivel a lehetséges megoldásokról – sok remény nincs a sikerre.
Míg a magyar fél legalább reagált a fejleményekre, Szlovákia a cikk írásának idején mérsékelten kommentálta az eseményeket. Robert Fico miniszterelnök csütörtök kora délutánig nem nyilvánult meg a kérdésben, ahogy a Kormányhivatal, a külügyminisztérium, vagy a gazdasági tárca is hallgat. Denisa Saková gazdasági miniszter a parlamentben mutatott rá, hogy a döntés nehéz helyzetbe hozza az autóipart, amely 290 ezer munkavállalót foglalkoztat az országban. Saková szerint az acélgyártás is érintett, uniós szinten kell megoldást találni a problémára. Megszólalt még Matúš Šutaj Eštok, a Hlas belügyminisztere is, aki szerint az álproblémákat kitaláló Európai Unió nem lepődhetett meg azon, ami történt és ideje felébrednie. A politikus szerint a Green Deal és a hozzá hasonló álmegoldások szerint reális politikára kell törekedni, az USA-val való szövetség megtartása mellett.
Fico tisztában van azzal, hogy a szlovák gazdaság számára milyen hátrányokkal járhat az amerikai döntés, így a stratégiát valószínűleg az indokolja, hogy Szlovákia nem akar közvetlenül konfliktusba keveredni az Egyesült Államokkal. Az Európai Unió gazdasági ellenlépéseket helyezett kilátásba, azok konkrét formája megmutathatja, hogy milyen gazdaságkezelő terve van az Uniónak a visszaesés elkerülésére – mert a tagországok GDP-adatai alsó hangon is fél százalékkal csökkenhetnek Trump döntésének hatására.
Érdemes megemlíteni, hogy az orosz olajvásárlókkal szemben kilátásba helyezett, akár ötszáz százalékos büntetővámok kimondottan Magyarországot és Szlovákiát is sújtanák (az alternatív olajat vásárló Nyugat-Európát pedig nem), ez a terv azonban egyelőre csak Donald Trump szájából hangzott el és a részét képezheti akár az orosz-ukrán háború kapcsán folytatott nyomásgyakorlásnak is. Amennyiben azonban megvalósulna, ironikus módon Trump pont a legmegbízhatóbb régiós szövetségeseit hozná különösen nehéz gazdasági helyzetbe.
Kapcsolódó cikkünk
Míg a magyar kormány részéről lelkes reakciók kísérték Donald Trump győzelmét, a Fico-kormány tisztviselői visszafogottabbak voltak a hír kapcsán. Megvolt rá az okuk: Fico személyesen nincs szoros kapcsolatban a kiszámíthatatlan viselkedéséről híres új amerikai államfővel, a szlovák gazdaságnak pedig sokat ártanának a Trump által kilátásba helyezett védővámok.
A november 5-i elnökválasztás éjszakáján Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem köntörfalazott, hanem bejelentette: „Győztünk!” A szlovák közszereplők ehhez képest feltűnően mérsékelten fogalmaztak. Robert Fico például arról beszélt, hogy tiszteletben tartják az eredményt és mindenki felteheti a kérdést, milyen következményei lesznek Trump újraválasztásának az USA, az Európai Unió, valamint a NATO aktivitásaira.
„Az gondolom, megizzadunk az Unióban, mert messze nem vagyunk annyira vadak, mint az új amerikai elnök adminisztrációja lesz” – tette még hozzá Fico. Mások is csak diplomatikusan gratuláltak Trump győzelméhez.
A legszabadosabban Tomáš Taraba, az SNS-jelölt környezetvédelmi miniszter fogalmazott, aki fantasztikus hírnek nevezte az eredményt, mivel az üzletember-politikustól a bürokrácia elleni fellépést, a nyugati befektetések elszivárgásának megakadályozását, valamint az ukrajnai háború megoldását is elvárta.
Szlovákia hídszerepben
Fico és Trump végül november végén, három héttel a választást követően beszéltek egymással először telefonon. Találtak is egy kézenfekvő kapcsolódási pontot: mindkettőjük ellen elkövettek sikertelen merényletet. A beszélgetésen – bár a szlovák fél elsősorban a lehetséges szankciók miatt aggódott – viszont nem a gazdasági témákat vitatták meg, hanem elsősorban az ukrán-orosz háború helyzetét és a lehetséges megoldásokat.
Az egyik fontos szlovák külpolitikai érdek biztosan egyezik Trump prioritásaival: a háború minél előbbi lezárása egy tartós fegyverszünet, vagy egy békemegállapodás révén.
Fico másik célkitűzése azonban már ellentétes lehet azzal amit az amerikai elnök szeretne: az orosz gáztranzit megújítása ismét megerősítheti Moszkva pozícióit Európában, amit Trump nem feltétlenül nézne jó szemmel.
A szlovák-amerikai viszony kapcsán január elsején egy bombasztikus hír is bejárta a sajtót: Lubomír Zaorálek volt cseh külügyminiszter kijelentette, hogy értesülései szerint már februárban Pozsonyban tartanák az orosz-amerikai-ukrán béketárgyalások első körét. Két hét távlatából kijelenthetjük, az értesülés valószínűleg kacsa volt, egy elnöki vizit előkészítése ugyanis hetekig tart és minden érintett fél cáfolt vagy hallgatott a téma kapcsán. Szlovákia szívesen lépne fel látványos közvetítőként az ukrán konfliktus megoldása kapcsán és Vlagyimir Putyin is jó kapcsolatokat ápol Pozsonnyal. Ugyanakkor Fico és Zelenszkij januárban rendkívül elmérgesedő viszonya miatt csökkent az esély arra, hogy Ukrajna ideális helyszínnek lássa a szlovák fővárost a Trumppal és Putyinnal való egyezkedésre.
Vámháború fenyeget
Míg az ukránkérdésben Trump és Fico akár könnyen közös nevezőre is juthat, Trump fenyegetései a védővámokról nagyon rosszul jönnének a szlovákiai gazdaságnak. Azt egyelőre csak sejteni lehet, hogy Szlovákia viszonylatában pontosan mire is vonatkoznának a rendkívüli amerikai vámok és mennyire lennének magasak – Mexikó, Kanada és Kína kapcsán Trump 10-25 százalékos tarifával fenyegetett és valószínűleg a vámok jobban érintenének néhány kritikus iparágat.
Szlovákia szempontjából elsősorban az autóipari korlátozások lennének fájdalmasak. Vladimír Vaňo, a Globsec gazdasági szakértője egy korábbi interjúban rámutatott, hogy Szlovákia a második legsérülékenyebb országnak számít uniós viszonylatban is az amerikai exporttermékek kiesése kapcsán, Írország után.
Míg az írek azonban elsősorban a kiszervezett szolgáltatások miatt szenvednék meg a rendkívüli vámokat, Szlovákia az autógyártás miatt érintett. Az országból elsősorban magasabb kategóriájú autók kerülnek az amerikai piacra. Amennyiben Washington védővámjai miatt visszaesnének a kulcsfontosságú szlovák partnerek, például Németország gazdasági mutatói, az szintén további problémákat okozna Szlovákiának.
Trump további ígéretei is problémákat okozhatnak a szlovák gazdaságnak. Amennyiben az Egyesült Államok eláll a párizsi éghajlatvédelmi egyezménytől, az hátrányos helyzetbe hozza az európai vállalatokat, veszélybe kerülhetnek az Amerikából érkező cseppfolyós földgáz (LNG)-szállítmányok. Ha az USA követelni fogja a fegyverkezési kiadások emelését a NATO-tagság kapcsán, forrásokat kell átcsoportosítani a költségvetésből a védelmi büdzsé emelésére.
A szakértők és a politikusok is abban reménykednek, hogy Trump több választási ígérete is blöff, vagy nem teljesen komoly.
Az optimista vélekedés szerint az új amerikai elnök úgy tárgyalhat, mint egy üzletember: sokat kér és fenyeget, hogy tudjon miből engedni. A szándékok komolyságára azonban az Unió, köztük Szlovákia is akkor fog valójában rádöbbenni, ha Trump elkezdi az érdemi kormányzást.
Kapcsolódó cikkünk
Főként az autóipar érintett.
Különösen érzékenyen érintené Szlovákiát az Egyesült Államok által tervezett védővámok bevezetése az Európai Unióval szemben. A jelentős gazdasági változást legfőképpen az itthoni autóipar sínylené meg, az intézkedésből kifolyólag éves szinten akár 300 millió eurós veszteséget is elszenvedhet.
Az autóipar a szlovákiai gazdaság gerincét képezi – az importvámok bevezetése jelentős exportcsökkenést eredményezhet az amerikai piacra, ez pedig a kereslet visszaeséséhez vezethet, ami veszélyezteti a munkahelyeket, különösen a kevésbé fejlett régiókban, ahol az autógyártók és beszállítóik számítanak a legfőbb munkaadónak.
Az Egyesült Államok kilépése a Párizsi Klímaegyezményből tovább növeli az európai gyártók versenyhátrányát, mivel az amerikai cégeknek kevésbé szigorú környezetvédelmi előírásoknak kell csak, hogy megfeleljenek, ami csökkenti költségeiket, ezáltal az európai termékek az amerikai piacon drágábbá válhatnak, tovább rontva versenyképességüket.
Ladislav Kamenický (Smer) pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokba irányuló szlovákiai export 90%-át a gépek és autók teszik ki, ami tételesen évente körülbelül 4,5 milliárd eurót jelent. Ebből kifolyólag a vámok bevezetése rendkívül negatív hatással lehet az ország ipara számára, mivel a V4-es tagállamok közül Szlovákia exportál az USA-ba a legnagyobb mértékben, a maga 5,8%-os kiviteli arányával.
(Hospodárske Noviny)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
