A Magyar Tudományos Akadémia honlapja az alábbi szöveggel indít: „A magyar tudományosság legrégebbi intézményét gróf Széchenyi István alapította, aki birtokainak egyévi jövedelmét ajánlotta fel e célra az 1825. november 3-án tartott pozsonyi országgyűlésen.” A valóságban Széchenyi ennek az összegnek, 60 ezer forintról van szó, mint alapítványi tőkének a kamatait ajánlotta fel, amit évente rendelt befizetni a Tudós Társaság pénztárába. Rajta kívül Vay Ábrahám, Gróf Andrássy György és Gróf Károlyi György és József nádor is jelentős összeget adományozott a fenti célra.
Ennyit a Magyar Tudományos Akadémia tudományosságáról.
AZ AKADÉMIKUSOKRÓL
Már megint az akadémikusok. Az akadémikusok, akik felhatalmazva, sőt kiválasztva érzik magukat arra, hogy egyre sűrűbben szólaljanak meg olyan kérdésekben, amihez semmi közük. Testületként és mint tudósokként semmi közük. Magánemberként, vagy az illetékes tudományág művelőjeként persze joguk van véleményük kifejtésére. Magyarországon vélemény- és szólásszabadság van, nincs tehát semmilyen akadálya annak, hogy bármely kérdésben, ügyben, politikai kérdésekben is megnyilatkozzanak. Ehhez csak személyes bátorságra lenne szükségük. Ehelyett rendre az MTA intézményi tekintélye és kollektív védelme mögé bújnak, hogy illetéktelenségüket és gyávaságukat leplezzék. Mindenki beláthatja ugyanis, hogy egy-egy szakmai kérdésben, mondjuk az akkumulátorgyárakkal kapcsolatban semmivel sem lényegesebb egy esztéta, egy pszichológus, vagy egy nyelvész véleménye, csak azért, mert a neve mögé van írva, hogy akadémikus, mint bármely más laikusé.
És akkor nézzük a politikát. A napokban közleményt adott ki a Magyar Tudományos Akadémia Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, amelyben felhívták a figyelmet arra, hogy amennyiben a miniszterelnök meglátogatná az Akadémia alapításának 200. évfordulója alkalmából szervezett eseményt, a résztvevők jelentős része kivonulna a teremből. Az MTA Orbán Viktor március 15-én elhangzott beszédére reagált, amelyben a miniszterelnök poloskákról beszélt. „A miniszterelnök a 2025. március 15-i állami ünnepségen elmondott beszédében több tekintetben is átlépte azokat az írott és íratlan normákat, amelyeket egy jogállamban a miniszterelnök semmiképpen sem léphet át. Erkölcsileg elfogadhatatlan, jogi felelősséget is felvető, az újkori történelmet ismerve pedig kimondottan veszélyes magatartásnak tartjuk a különféle társadalmi csoportok nagy nyilvánosság előtt történő, uszító jellegű dehumanizálását, hasonlóképpen a tendenciózus utalásokat arra, hogy bizonyos közösségek túl régóta élnek az országban, és túl sok mindent éltek túl” – fogalmaztak.
Ez nettó politizálás. Könnyen beazonosíthatóan egyeztetett álláspontról van szó, amit az ellenzéki pártok, politikusok, médiumaikon és beszélő fejeiken keresztül napokon keresztül tematizáltak. Az érvek, a félelemkeltésre irányuló szándék, a burkolt zsidózás (úgy látszik, nekik azt is szabad) mind egyeztetett panelek, amiket az akadémikusok szervilisen megismételnek. Ha megnézzük az aláírókat, megállapíthatjuk, hogy egytől egyig sokat próbált ballibekről van szó, akiknek zöme nyugdíjas, egyesek közülük, mint például Palánkai Tibor, annak idején több kötetes tankönyv szerzőjeként robbant be a tudományos életbe, amit a Magyar Szocialista Munkáspárt Marxista-leninista Esti Egyetem szakosított tagozata számára rendszeresítettek. A többiekkel együtt ő is azok közé a tudósok közé esik, akiket legszűkebb környezetén kívül senki sem ismer, ezért véleményüknek csak az adna súlyt, ha érveik és mondanivalójuk olyan meggyőző erővel rendelkezne, amire érdemes lenne odafigyelni. Ehelyett azonban a ballibek évtizedek óta használt módszeréhez folyamodnak, az aláírásdihoz. Amihez elég, ha van tolluk és még emlékeznek a nevükre. Odabiggyesztik az aláírásukhoz, hogy akadémikusok, hogy státuszukkal helyettesítsék a tartalmat.
Ennyi telik tőlük. Ennyi még telik tőlük.
A Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya felkérte az osztályelnököt, Halmai Péter Széchenyi-díjas közgazdászt, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi tanárát, az MTA rendes tagját, hogy szíveskedjék jelezni az MTA Elnökségének, hogy amennyiben a miniszterelnök személyesen megjelenne az MTA 2025. májusi jubileumi közgyűlésén, akkor számolnia kell azzal, hogy a résztvevők számottevő része tiltakozásul elhagyná a termet. Földi András, az ELTE jogi karának professor emeritusa; Mihályi Péter korábbi helyettes államtitkár (1997–1998), SZDSZ-es politikus, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára és Vörös Imre egykori vörös alkotmánybíró, az MTA rendes tagjának előterjesztését a március 26-i ülésükön a tagság néhány tartózkodó szavazat mellett elfogadta azt.
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁRÓL
Forrás:latoszogblog.hu
Tovább a cikkre »
