Donald Trump ismét a nemzetközi diplomácia középpontjába került, miután bejelentette, hogy Jeff Landry, Louisiana republikánus kormányzója lesz az Egyesült Államok különmegbízottja Grönlandon. A sziget azóta is a nemzetközi figyelem fókuszában áll, mióta Trump újra felélesztette érdeklődését a hatalmas, sarkvidéki terület iránt.
Landry egy X-en közzétett bejegyzésében azt írta, megtiszteltetésnek érzi, hogy „önkéntesként segíthet Grönlandnak az Egyesült Államok részévé válni”. A kijelentés felháborodást váltott ki Koppenhágában: a dán kormány közölte, hogy berendelik magyarázatért az amerikai nagykövetet. Grönland miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy a szigetnek „saját maga kell döntenie a jövőjéről”, és a „területi integritást tiszteletben kell tartani”.
Trump korábban nem zárta ki az erőszak alkalmazását sem a sziget feletti ellenőrzés megszerzése érdekében, ami különösen megdöbbentette Dániát, a NATO-szövetségest, amely hagyományosan szoros kapcsolatokat ápol Washingtonnal.
Grönland, amely mintegy 57 000 embernek ad otthont, 1979 óta kiterjedt önkormányzattal rendelkezik, bár a kül- és védelmi politika továbbra is Dániához kötődik. A grönlandiak többsége ugyan hosszú távon a Dániától való függetlenséget vallja, a közvélemény-kutatások egyértelműen elutasítják az Egyesült Államokhoz való csatlakozást. Lars Løkke Rasmussen dán külügyminiszter „mélységesen felkavarónak” nevezte Landry kinevezését, és egyértelműen figyelmeztette Washingtont a szuverenitás tiszteletben tartására.
Az ügy ismét rávilágít Trump globális külpolitikai stílusára: határozott, gyakran provokatív lépések, amelyek felkavarják a hagyományos szövetségi viszonyokat, és komoly nemzetközi vitákat generálnak.
BBC, Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
