Összeállt, hogy kik segítik majd Donald Trumpot, miután januárban beiktatják az USA elnökének. Bár a kampányában sokszor kritizálta a gazdasági elitet, a körvonalazódó új kabinet milliárdosokból, lobbistákból, a pártelit tagjaiból, katonákból és pár megbízható segítőjéből áll.
A Trump-kampány egyik legfontosabb jelmondata volt, hogy lecsapoljuk a mocsarat (Drain the swamp) vagyis az, hogy Trump elnökként elkergeti a gazdasági elitet és lobbistáit a washingtoni törvényhozás közeléből. Ehelyett viszont most úgy tűnik, a megválasztott elnök éppen hogy Wall Street-i veteránokat gyűjtött maga köré, és azzal sem lehet vádolni, hogy mellőzte volna a washingtoni és republikánus elitet.
Nézzük, kikről is van szó, és milyen poszt várományosai ők.
Rex Tillerson – külügyminiszter
Kitartása, széles körű tapasztalata és mély geopolitikai ismeretei miatt Tillerson kiváló választás – indokolta döntését az Egyesült Államok megválasztott elnöke, amikor bejelentette döntését. Bár az üzletembert korábban már esélyesnek nevezték, a választás így is sokakat meglepett.
Rex Tillerson és Vladimir Putyin 2011. augusztus 30-án Szocsiban Fotó: Alexey Druzihin / AFP
Ahogy Trump maga és a legtöbb jelöltje, úgy Rex Tillerson sem a politikából, hanem az üzleti életből érkezik. Tillerson ugyanis az Exxon Mobil olajtársaság elnök-vezérigazgatója. A döntés annak tükrében is érdekes, hogy Trump a kampány során (és korábban) többször is kifejtette: Amerikának joga van elvenni az iraki és az Iszlám Állam által megszállt területeken kitermelt olajat, hogy így kárpótolja magát azokért a költségekért, amelyeket Irak „felszabadítása” és az USA közel-keleti háborúi róttak a költségvetésre.
Előre megjósolni nem lehet persze, hogy a külpolitika eképpen Amerika olajéhségének rendelődik-e alá, mindenesetre Tillerson kiválasztása kellemetlen szájízt hagyhat azokban, akik eddig abban reménykedtek, hogy „A” Donald kampánykijelentéseit ebben az ügyben nem kell komolyan venni.
Tillerson egyébként közismerten jó viszonyt ápol Oroszországgal és az orosz államfővel. 2011-ben például az ExxonMobil és az orosz Rosznyefty energiavállalat stratégiai partnerségi megállapodását Tillerson és Putyin együtt jelentette be Szocsiban. Az oroszországi szénhidrogén-mezők amerikai kitermeléséről szóló egyezmény megkötése is közrejátszott abban, hogy 2012-ben az orosz elnök a Barátság Érdemrenddel tüntette ki.
Nem véletlen, hogy Tillerson megnevezése után a londoni bankvilág, a City egyik vezető elemzőközpontja, a Capital Economics már kedden azt közölte, hogy ez egy újabb előjele annak, hogy az amerikai-orosz viszony enyhülni fog a következő években. Azt valószínűsítik, hogy a Moszkvával szemben bevezetett nemzetközi gazdasági szankciókat néhány éven belül eltörölheti az Egyesült Államok, írja az MTI.
Steven Mnuchin – pénzügyminiszter
Már korábban is lehetett érezni, hogy nem teljesen komolyan vehető Trump elitellenessége, november végén Steven Mnuchint jelölte a pénzügyminisztérium élére. Mnuchin kinevezése azzal együtt is meglepő volt, hogy a választási büdzséjét is ő kezelte. Korábban ugyanis Soros György magyar származású üzletembernek is dolgozott, aki ellen Trump szintén többször felszólalt. Mnuchin tizenhét évig állta a Goldman Sachs bank alkalmazásában, egészen az alelnöki pozícióig ívelt karrierje. Wall Street-ellenes jelöltnek elég nehezen nevezhető.
Wilbur Ross – kereskedelmi miniszter
Wilbur Rosst a kereskedelmi tárca élére jelölte a megválasztott elnök. Wilbur Ross megítélése legalábbis nem egyöntetűen pozitív az amerikai üzleti világban. Ross 25 évig dolgozott a Rotschild csődrészlegénél, majdnem 10 éven keresztül vezette is azt. Majd saját üzletbe kezdett: jelenlegi 2,9 milliárd dollárra becsült vagyonát abból szerezte, hogy megmentésre váró csődközeli cégeket vásárolt fel, majd épített le. Becenevét is ezután kapta: az üzleti életben csak Csődkirályként emlegetik. Ráadásul főként a szén- és acéliparban tevékenykedett, vagyis abban a szektorban, amelyik a leginkább megsínylette az elmúlt évek világgazdasági konjunktúrájának átalakulását. Pont ő az egyike, aki miatt a Trumpot támogató fehér munkások egy része elvesztette az állását.
Vannak azért kívülállók is
A felálló kabinetbe nemcsak az üzleti világ ismert alakjait válogatta be, hanem olyanokat is, akik a kampány alatt segítették.
Steve Bannon – stratégiai főtanácsadó
Az alternatív jobboldal hírportálja, a Breitbart derekasan kivette a részét Trump kampányából. Miután Donald Trump Steve Bannont, a hírportál vezetőjét szemelte ki stratégiai főtanácsadónak, fellángolt a vita, hogy antiszemita-e a poszt várományosa. És bár igaz, hogy a Breitbart olvasóközönségében (elég a kommenteket szemügyre venni) erősen képviseltetik magukat fajvédők is, az állítást nehéz bizonyítani Bannon esetében. A Breitbart ugyanis kezdetektől fogva erősen Izrael-barát portálként jött létre, és a Breitbart Izrael melletti kiállása azután sem változott, hogy egyre inkább a populista európai jobboldal értékrendjével azonosult. Jellemző, hogy ebben a kérdésben maguk az amerikai zsidó szervezetek is megosztottak voltak, aminek oka az, hogy Bannon többször is jelét adta annak: Nyetanyahu nacionalista jobboldalával szimpatizál, így Izraelnek Bannon miatt nincs miért aggódnia az amerikai külpolitika alakulását illetően.
Ben Carson – Lakásügyi miniszter
Ben Carson orvosprofesszor az előválasztásokon elnökjelöltként, még Donald Trump vetélytársa volt, majd miután kiesett a versenyből, a milliárdos mellett kampányolt. Hiába beszélt korábban arról az egykori orvos, hogy nem vállal semmilyen szövetségi vezetőtisztséget, mert nincs politikai tapasztalata, az ingatlanmágnás őt választotta lakásügyi miniszternek.
Betsy DeVos – oktatásügy
Betsy DeVos, az oktatási tárca várományosa ugyanígy Trump ellen küzdött korábban: az előválasztás alatt Carly Fiorinának és Jeb Bushnak, majd Marco Rubiónak utalt támogatásokat. Korábban is ismert republikánus adománygyűjtő volt, egy ideig tagja volt a párt pénzügyi vezetésének, de politikai tisztséget eddig nem vállalt. A magániskolák állami finanszírozásáért lobbizott, maga is milliárdos.
Andrew Puzder – munkaügyi miniszter
Szintén outsidernek tekinthető a munkaügyi miniszternek jelölt Andrew Puzder, aki eddig egy gyorsétterem-lánc vezetője volt. Ennek persze van némi bája, tekintve, hogy a gyorsétteremláncok nem tartoznak éppenséggel a munkavállalói jogok élharcosai közé.
Egy hadseregre elegendő tábornok
A rosszmájú megjegyzések szerint Trump leendő kabinetjében annyi tábornok fog ülni, hogy egy katonai puccsal sem lehetett volna többet bepasszírozni a névsorba.
John Kelly – belbiztonsági miniszter
Donald Trump a belbiztonsági minisztérium élére John Kelly visszavonult tábornokot jelöli. A 66 éves katona 2012 és 2016 között az Egyesült Államok Déli Főparancsnokságát irányította, jól ismeri a közép-amerikai és a dél-amerikai térséget, emellett – mivel felügyelete alá tartozott a guantánamói börtöntelep is – behatóan foglalkozott a terrorellenes küzdelem problémáival is.
Rajta kívül két másik magasrangú katona is bekerült a stábba. A seregben csak Veszett Kutya néven emlegetett James Mattis tábornok vezetheti majd a védelmi tárcát, míg a nemzetbiztonsági tanácsadói posztra Michael Flynn altábornagyot kérte fel.
James Mattis – védelmi miniszter
Mattis keményvonalas vezető, akit az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb stratégájaként emlegetnek: 1991-ben az Öböl-háborúban harcolt, 2001-ben Dél-Afganisztánban vezetett hadjáratot, 2003-ban Irakban irányította a tengerészgyalogosokat. A tábornok neve 2004-ben vált ismertté, amikor az iraki Fallúdzsa ostromát irányította. Majd 2010-ben az amerikai haderők közel-keleti, észak-afrikai és közép-ázsiai műveleteiért felelős, úgynevezett Középső Parancsnokság (Centcom) élére nevezték ki. 2013-as nyugdíjazása után a Stanford Egyetem agytrösztjénél, a Hoover Intézetnél dolgozott védelempolitikai tanácsadóként.
Michael Flynn – nemzetbiztonsági tanácsadó
Flynn pedig szolgált Afganisztánban és Irakban is, de sokan nem támogatták a jelölését. Vezette a katonai hírszerzést, a DIA-t az Obama-adminisztráció alatt, de 2014-ben idő előtt leváltották. Ezután élesen bírálta a kormány közel-keleti politikáját, szerinte az Iszlám Állam elleni harcban az Egyesült Államok nem elég kemény. Már 2013-ban nyíltan besorolt a Republikánus Párt mögé, az elsők között támogatta Trump elnökjelöltségét.
A republikánus és a washingtoni elit sem került a margóra
Trump maga is a párton kívülről érkezett, azt az elemzők és környezete, de maga a Republikánus vezetés is borítékolta, hogy kevés embert választ majd a pártelitből. Végül kellemesen csalódhattak, mert hét fontos posztot is belső emberek kaphatnak meg.
Mike Pompeo – CIA-igazgató
Mike Pompeo arkansasi kongresszusi képviselő lehet a CIA vezetője. Az ő kinevezésére azért ráncolhatjuk a szemöldökünk, mert egyike volt Obama leghangosabb kritikusainak, amikor a leköszönő elnök megpróbált véget vetni a CIA kínzásos vallatási eljárásainak, és azt is blokkolta, hogy bezárják a hírhedt guantanamói börtönt.
Tom Price – egészségügyi miniszter
Rajta kívül még egy kongresszusi képviselő került a kabinetbe: az orvos végzettségű Tom Price viheti az egészségügyet. Ő Georgia államból hatszor szerzett mandátumot.
Renice Priebus – személyzeti főnök
A republikánus belső pártvezetés éléről érkezik a Fehér ház személyzeti főnöke, Reince Priebus. Tapasztalt politikus, bár közhivatalban még nem dolgozott.
Elaine L. Chao – közlekedési miniszter
Trump közlekedési és szállítási miniszternek Elaine L. Chaót, a Bush-adminisztráció korábbi munkaügyi miniszterét szemelte ki. A főállamügyész is hozzáhasonlóan tapasztalt: Jeff Session 15 évet dolgozott az igazságügyi tárcánál vezető ügyészként.
Scott Pruitt – környezetvédelmi hatóság
Az oklahomai igazságügyi tárca vezetője, aki szintén republikánus, szintén szoros kapcsolatokat ápol az olajvállalatokkal, nem mellesleg erősen kételkedik abban, hogy a globális felmelegedés olyan mértékű veszedelem lenne, mint ahogy azt a tudósok többsége hangoztatja. Keresve sem találhatott volna ezért számára jobb helyet Trump, mint a szövetségi környezetvédelmi hivatal (EPA) vezetői székét.
Nikki R. Haley – ENSZ nagykövet
Mint ahogy a New York Times megjegyzi, külpolitikai nézeteiről nem tudunk sokat, ám a republikánusok fősodrához tartozik, a szabad piacok és a globális kereskedelem eltökélt támogatója. Januártól várhatóan az USA ENSZ-nagykövete lesz.
Jeff Sessions – igazságügyi miniszter
Alabama negyedik hivatali idejét töltő szenátorára, Jeff Sessionsre, aki szövetségi ügyészként dolgozott 15 évig, aligha mondhatjuk azt, hogy kívülállóként érkezik a kabinetbe. Ő az igazságügyi tárca várományosa.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
