Trump azt állítja, fontos levelet kapott Zelenszkijtől Balaskó Réka2025. 03. 05., sze – 08:05
Az amerikai elnök ezzel összefüggésben kijelentette, hogy „fáradhatatlanul” dolgozik a brutális konfliktus lezárásán.
Donald Trump közölte, hogy fontos levelet kapott Volodimir Zelenszkijtől, amelyben kifejezte hajlandóságát a tárgyalásokhoz való visszatérésre és az ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás aláírására. Trump szerint Oroszországból is érkeznek a tárgyalási hajlandóság jelei.
Trump szerint Zelenszkij a következőket írta:
Nagyra értékeljük, hogy Amerika milyen sokat tett azért, hogy segítsen Ukrajnának megőrizni szuverenitását és függetlenségét. Ami az ásványkincs- és biztonsági megállapodást illeti, Ukrajna kész aláírni, amikor csak akarja.
Az amerikai elnök megjegyezte, hogy naponta több ezer orosz és ukrán hal meg a háborúban, és azt szeretné, ha véget érne. Trump ugyanakkor bírálta Európát, azt állítva, hogy többet fizetett az orosz olajért, mint az Ukrajnának nyújtott segélyért. „Ugyanakkor komoly tárgyalásokat folytattunk Oroszországgal, és határozott jeleket kaptunk, hogy készen állnak a békére” – mondta Trump.
A beszédben Trump arra is utalt, hogy Vlagyimir Putyint talán a Joe Biden vezetésével 2021 augusztusában Afganisztánból való kaotikus amerikai kivonulás bátorította fel Ukrajna lerohanására.
Kapcsolódó cikkünk
A Bloomberg és a Fox News kormányzati forrásokra hivatkozva jelentette, hogy az amerikai elnök az ukrajnai katonai segély leállítását rendelte el.
A Bloomberg forrásai szerint Trump elrendelte a jelenleg Ukrajnába tartó vagy oda induló fegyverszállítmányok leállítását. Minderre azután került sor, hogy az ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij és Trump washingtoni találkozójuk során élő adásban vesztek össze, és az ukrajnai ásványkincsek felhasználásáról szóló szerződést sem írták alá.
A kormányzati források szerint Kijevnek meg kell győznie Trumpot arról, hogy tárgyalni akar a békéről ahhoz, hogy a fegyverszállítások újraindulhassanak.
Kapcsolódó cikkünk
Donald Trump amerikai elnök hétfőn bírálta Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek a háború lezárásával kapcsolatos egyik nyilatkozatát, amelyet az AP amerikai hírügynökség idézett.
„Ez a legrosszabb nyilatkozat, amit Zelenszkij csak tehetett és Amerika nem fogja ezt tovább tűrni! Erről beszéltem, ez a fickó nem akarja, hogy béke legyen, amíg Amerika támogatására számíthat és Európa, a Zelenszkijjel tartott találkozón kerek perec kijelentette, hogy nem tudják elvégezni a feladatot az Egyesült Államok nélkül. Talán nem a legjobb nyilatkozatot tették, ami az erőfitogtatást illeti Oroszországgal szemben. Mit képzelnek?” – írta az amerikai elnök Truth Social nevű mikroblogján.
Vasárnap este Londonban folytatott megbeszéléseit követően az ukrán elnök az AP amerikai hírügynökség jelentése szerint úgy fogalmazott, hogy „még nagyon-nagyon messze van” a megállapodás Ukrajna és Oroszország között. Egyben szólt azon reményéről, hogy Ukrajna hosszú távú partnersége az Egyesült Államokkal elég erős ahhoz, hogy folytatódjon az amerikai támogatás.
A háború lezárására vonatkozó új európai kezdeményezés felvázolására vonatkozó újságírói kérdésre válaszul Zelenszkij vasárnap este kijelentette, hogy „ma még az első lépésekről beszélünk és ezért, míg azokat nem vetették papírra, addig nem szeretnék részletekbe bocsátkozni”. „A háborút lezáró megállapodás még nagyon-nagyon messze van és még senki sem kezdte meg ezeket a lépéseket”. „A békének, amelyet előirányzunk a jövőben, igazságosnak, őszintének és legfőképp fenntarthatónak kell lennie” – tette hozzá.
A Fox Newsnak egy meg nem nevezett forrás azt mondta, hogy nem a támogatás teljes leállításáról van szó, hanem szünetről. Trump már januári hivatalba lépése óta igyekszik minél gyorsabban véget vetni az ukrajnai háborúnak, de nem hajlandó megadni Ukrajnának a Zelenszkij által követelt biztonsági garanciákat, és nem hajlandó Oroszországot agresszornak bélyegezni.
Kapcsolódó cikkünk
Donald Trump amerikai elnök a kampánya idején még azt ígérte, hogy 24 órán belül véget vet majd az orosz-ukrán háborúnak, amennyiben megválasztják. Trump később 100 napról tett ígéretet, de ennek is lassan vége.
Donald Trump amerikai elnök gyors külpolitikai sikert szeretne felmutatni, amely nemcsak elnöksége legitimációját erősítené, hanem akár Nobel-békedíj esélyesei közé is emelhetné. A CNN szerint azonban a konfliktus nem csupán politikai kérdés, hanem Ukrajna és Európa biztonságának sorsát is meghatározza. Egy elsietett békemegállapodás Oroszországnak kedvezne, közben veszélyeztetve az ukrán szuverenitást és a térség stabilitását.
A béketárgyalások körüli feszültséget tovább növeli, hogy Trump kormányzata Szaúd-Arábiában zárt ajtók mögött tárgyalt Oroszországgal, kizárva Ukrajnát és európai szövetségeseit. A CNN értesülései szerint a négyszeres találkozó során az orosz fél elégedetten nyilatkozott az előrelépésekről. Marco Rubio külügyminiszter szerint egy békemegállapodás alapjai már kirajzolódtak, azonban kérdéses, hogy ezek az elvek mennyire szolgálják Ukrajna érdekeit, vagy inkább Oroszország geopolitikai törekvéseit.
Trump politikája sokak szerint veszélyes játék, hiszen úgy tűnik, hajlandó kompromisszumot kötni Moszkvával anélkül, hogy figyelembe venné Európa és Ukrajna biztonsági aggályait. Miközben kampányában azt ígérte, hogy egyetlen nap alatt képes lenne lezárni a háborút, a valóság ennél sokkal összetettebb. Ellenfelei szerint Trump fő célja nem egy igazságos béke, hanem egy olyan alku, amely politikai és személyes győzelmének tűnhet – még akkor is, ha ezzel jelentős engedményeket tesz Putyinnak.
Eközben Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij a müncheni biztonsági konferencián figyelmeztetett, hogy Ukrajna nem fogad el olyan alkukat, amelyeket Kijev megkérdezése nélkül ütnek nyélbe. Ugyanakkor az ukrán hadsereg folyamatosan csökkenő nyugati támogatással néz szembe, ami a konfliktus kimenetelét is befolyásolhatja.
Kapcsolódó cikkünk
2022. február 24-én Oroszország teljes körű inváziót indított Ukrajna ellen, több irányból támadva az országot. Ez azt jelenti, hogy napra pontosan három éve folynak állandó jeleggel harcok a szomszédunkban.
A megszállás híre megrázta Európát és a világot, bár a biztonságpolitikai szakértőket nem érte nagy meglepetésként a támadás, mert jelekből nem volt hiány. Már január közepén orosz csapatokat mozgósítottak Fehéroroszországba, majd egy hónappal később Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte, hogy az orosz erők vonuljanak be Ukrajnába.
Intenzív csaták, ellentámadás és patthelyzet
A következő hónapokban heves harcok dúltak Ukrajna-szerte. Mariupol ostroma különösen brutális volt: az oroszok 2022 májusában végül elfoglalták a stratégiai jelentőségű kikötővárost. Közben az ukrán fővárost, Kijevet is támadás érte, de az ukrán hadsereg sikeresen visszaverte az orosz erőket, akik áprilisra kivonultak a térségből.
A háború első hónapjaiban Ukrajna jelentős területeket veszített, de a nyugati országok, különösen az Egyesült Államok és az Európai Unió támogatásának köszönhetően képes volt hatékony ellentámadásokra. A CNN számításai szerint egyébként a támogatások csaknem fele érkezett az USA-tól, és több mint 30 százaléka az EU-tól. Az ukrán hadsereg 2022 végén és 2023-ban több területet is visszaszerzett, köztük Herszon városát és a harkivi régió egyes részeit is.
Az aktuális jelentések szerint a frontvonalak az utóbbi hónapokban stabilizálódtak, és a harcok jellege állóháborúvá alakult. Oroszország továbbra is uralja Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon egyes részeit, valamint a Krím-félszigetet.
Ezek alapján Ukrajna nagyjából 20 százaléka orosz megszállás alatt van.
Áldozatok, sebesültek és menekültek
Több millió ukrán menekült el otthonából Ukrajna más részeibe vagy más országokba azóta, hogy Oroszország megkezdte a területfoglalását és az inváziót. Konkrétan:
Európában valamivel több mint 6,3 millió ukrán menekült él, köztük mintegy 1,2 millió Németországban, közel 1 millió Lengyelországban és 390 ezer Csehországban az ENSZ évvégi adatai szerint.
A háború következtében több mint 12 000 civil halt meg, és közel 30 ezren sebesültek meg.
Az ENSZ becslései szerint 2025-ben Ukrajnában 12,7 millió ember szorulhat humanitárius segítségre. Ez egyértelműen összefügg az energetikai infrastruktúrát ért károkkal: az energiatermelés kapacitása 65 százalékkal esett vissza.
A menekültek mintegy 90 százalékát nők és gyerekek teszik ki, ők pedig fokozottan vannak kitéve szexuális visszaéléseknek és kizsákmányolásnak, jegyzi meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
A pusztításnak még mindig nincs vége
Csakhogy érzékeltessük:
egy nappal a háború harmadik évfordulója előtt 267 orosz drón lendült támadásba. Ez rekordnak számít egyetlen összehangolt támadásban.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint csak az elmúlt egy hét során több mint 1100 drónt, 1400 bombát és 35 rakétát vetett be Ukrajnában az orosz haderő.
Mindeközben Donald Trump amerikai elnök az ukrajnai háború gyors befejezését szorgalmazza, és Egyesült Államok és Oroszország vezető tisztségviselői béketárgyalásokat folytattak Szaúd-Arábiában – Kijev képviselőinek jelenléte nélkül.
Ráadásul Trump Zelenszkijt diktátornak nevezte a napokban. Az ukrán elnök kijelentette viszont, hogy kész lemondani tisztségéről, ha ez békét jelentene Ukrajna számára, vagy ezért cserébe hazája NATO-tagságot kapna.
Alexander Duleba külpolitikai szakértő szerint a jelenlegi helyzetben békéről beszélni nem is érdemes, de egy tűzszüneti megállapodás összejöhet. Ennek esélyeiről és a háború kimenetelének egyéb forgatókönyveiről itt olvashatja el a politológussal készített interjúnkat:
Kapcsolódó cikkünk
Három éve, február 24-én indított Oroszország frontális támadást Ukrajna ellen, ekkor vette kezdetét az orosz-ukrán háború legforróbb szakasza. 2022. február 24-én Oroszország Ukrajna megpróbálta elfoglalni Kijevet, és Ukrajna teljes keleti határán is megindult az orosz hadsereg. Alexander Duleba politológussal, külpolitikai szakértővel a háború politikai hatásairól, lehetséges befejezéséről beszélgettünk.
Mekkora a valószínűsége és mikorra várható egy orosz-ukrán tűzszünet? Milyen feltételei vannak a tűzszünetnek? Ki fogja garantálni a fegyvernyugvást? Mi okozza Trump és Zelenszkij rossz viszonyát? Milyen feladata lesz Európának? Része lesz a béketárgyalásoknak? Mi garantálja majd Európa biztonságát? Része lesz ennek Szlovákia? Mit jelent ez Szlovákia és Magyarország számára?
Három évvel a háború kezdete után látszik már a konfliktus vége? A müncheni biztonsági konferencia és az orosz-amerikai tapogatózó tárgyalások után vagyunk, valóban elkezdődhetnek a tényleges béketárgyalások?
Közeledik a katonai fegyverszünet, de nem hiszem, hogy ez a háború végét vagy a békét jelenti majd. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ma (péntek) beszélt arról, hogy a Putyin-Trump találkozóra, amelyet eredetileg február végére terveztek, akkor kerül sor, amikor életbe lép a fegyverszünet. Vagyis a találkozón akarják majd bejelenteni az életbe lépését. Azt nem tudom megmondani, hogy február végéig ez megvalósulhat-e, mivel az amerikaiaknak nem elég megegyezni Putyinnal, ebbe a harmadik érintett félnek, Ukrajnának is bele kell egyeznie.
Ha az amerikaiak meg is egyeznek valamiben az oroszokkal, az csak annyit fog jelenteni, hogy az oroszok bejelentik, hogy egy bizonyos dátumig készek leállítani a harci cselekményeket.
De ebbe Ukrajnának is bele kell egyeznie.
Igen, Ukrajna nélkül nem fog menni. A második lépés, ami mutatja az események irányát, hogy Trump átvette az oroszoktól azt a feltételt is, hogy Ukrajnában választásokat kell tartani. Ebbe az ukránok belementek, de csak azzal a feltétellel, ha életbe lép a tűzszünet. Ukrajnában hadiállapot van, és az alkotmány szerint így nem lehet választást tartani, ezért a parlament és a köztársasági elnök már egy évet ráhúzott a választási ciklusra. A tűzszünet mellé azonban Ukrajna biztonsági garanciát is akar, legalább arra garanciát kérnek, hogy az oroszok a választási kampány alatt nem fognak támadni. Hiszen nem lehet úgy választást tartani, hogy az ország ellen katonai támadás zajlik.
Ezt a garanciát kinek kell biztosítania? Az USA-nak?
Az amerikai elképzelés alapján ez Európa feladata lesz, neki kell katonákat küldenie Ukrajnába. Az utóbbi két párizsi csúcstalálkozó, amelyeket Emmanuel Macron hívott össze, elsősorban erről szólt.
Arról tárgyaltak, hogy melyik ország mennyi katonát tud küldeni Ukrajnába. Egyelőre csak Nagy-Britannia nyilatkozott, ők 30 ezer katonával tudnak részt venni ebben.
Ez azonban kevés, Ukrajna szerint a tűzszünet garantálásához legalább 100 ezer katona kell, hiszen az egész, mintegy 1300 km-es frontvonalat ellenőrizni kell, egy biztonságos folyosóval el kell választani egymástól a két hadsereget. Vagyis még mintegy 70 ezer katona felajánlása hiányzik. Ezért sem hiszem, hogy az eredeti terv, a február végi időpont a tűzszünet bejelentésére reális lenne. De elméletileg talán márciusban már megtörténhet. Az európai országoknak meg kell egyezniük a békefenntartók számában és elosztásában, ami nem egy-két hét kérdése. Ezután következhetnek csak az ukrán választások, aminek az előkészítése több hónapot is igénybe vehet. Az ukrán fél szerint legkorábban októberben lehetnek választások, de csak akkor, ha minden a papírforma szerint halad.
A választás csak az Ukrajna által ellenőrzött területen lenne?
Ez is nagy kérdés, de hát Ukrajna nem szervezhet választást az Oroszország által ellenőrzött területen. A területek sorsa is tárgyalások kérdése, de ez majd a jövőbeli béketárgyalások témája lesz. Most ezzel senki sem foglalkozik, egyelőre csak a harcok leállítása a téma. De előbb még abban is meg kell egyezniük, hogy milyen formátumban zajlanak majd a béketárgyalások. De ez a jövő zenéje. Az oroszoknak azonban a tűzszünethez is van egy feltételük: azt követelik, hogy Ukrajna a jövőben se lehessen tagja a NATO-nak. Az ukránok azt mondják: OK, de ha nem leszünk NATO-tag, akkor más biztonsági garanciát kérünk. Jelenleg tehát még a tűzszünet feltételeiben sincs megállapodás. Szerintem a béketárgyalások legkorábban az ukrán választások után kezdődhetnek. Vagyis ebben az évben még nem lesz szó a valódi békéről. Az egész év arról fog szólni, hogy tető alá hoznak valamilyen tűzszünetet, és még az sem biztos, hogy ez sikerül.
Európa tudja vállalni a tűzszünet biztosítását? Mi vár Európára?
Európának most be kell fejeznie azt, amit még tavaly februárban indított el Emmanuel Macron, vagyis létre kell hoznia a „hajlandóak koalícióját”. Létre kell jönnie valamilyen biztonsági megállapodásnak, ami lehet a NATO kiegészítése, vagy valamiféle európai NATO, mert Európának autonómiára van szüksége, hogy önállóan dönthessen. Előkészületben van egy 500 milliárd eurós kölcsön felvétele, ami elég lenne az egyszeri védelmi invesztícióra, a katonai kapacitás bővítésére, és amiből segíteni lehetne Ukrajnát, beleértve amerikai fegyverek vásárlását is. Tehát ez már nettó biznisz.
Ukrajnában tehát választások lesznek, Oroszország pedig a sebeit fogja nyalogatni, mivel már egyre több a lék a hajóján.
Gazdaság a stagfláció jeleit mutatja, lassul, ennek ellenére az infláció növekszik. Az alapkamat az országban 21 százalék, vagyis a kereskedelmi bankok a hiteleket 22-30 százalékos kamatra adják, ami az orosz vállalatoknak kibírhatatlan. Folyik a harc a gazdasági héják között, a nemzeti bank tovább akarná növelni a kamatszintet, a vállalatok viszont ennek ellenkezőjét akarják. Gondban van a gépgyártás is, pedig ez kapta a legtöbb állami pénzt, a szénbányászat és a mezőgazdaság problémákkal küzd. Ami a háborút szolgálta, az nőtt, de már ez a növekedés is megállt. Az oroszok természetesen azt is szeretnék elérni, hogy a tűzszünet része legyen bizonyos szankciók feloldása is. Elsősorban a kőolajra vonatkozó szankciókat akarják majd feloldani, mivel ez jelentheti a költségvetési bevételeik 30 százalékát.
Mit várhatunk Trumptól?
Trump otthon dicsekedni fog, elmondja, hogy látjátok, erős elnök vagyok, én megállítottam a háborút. Viszont ez helyzet, a tűzszünet – ha lesz is – nem biztos, hogy elmozdulást jelent a tényleges megoldás irányába. Trump négy év múlva befejezi, és újra jöhet a háború.
Ön szerint képes Trump úgy tárgyalni az oroszokkal, hogy figyel majd az ukrán érdekekre is?
Azt nem tudjuk most, hogy Trump mit tervez az ukrán érdekekkel. Ő azt ígérte a választóinak, hogy megállítja ezt a háborút, előbb 24 órát mondott, majd 100 napot. Megállítani megállítja, legalábbis egy bizonyos időre. Segíti őt ebben, hogy mindkét háborúzó félnek kezd elege lenni a háborúból.
Az ukránok esetében megmutatkozik a háborús fáradtság, a veszteségek hatása, az elmúlt három évben átélt folyamatos stressz is látszik a lakosság hangulatában. Az oroszok pedig a gazdasági problémák miatt fékeznének. Nem folytathatják ilyen tempóban a háborút, ilyen kiadások mellett, mert az tönkreteszi a gazdaságot.
A kiadásaik 40 százaléka idén a háborúra megy el, vagyis szinte a teljes állami költségvetés fele, amit megszenved az oktatás, az egészségügy, a szociális szféra, a nyugdíjak stb. az államnak ezekről is gondoskodnia kell. Az látszik, hogy egyik fél sem tudja elérni katonai úton a győzelmet. Az oroszok nem tudják katonailag legyőzni Ukrajnát, Ukrajnának viszont nincs elég ereje ahhoz, hogy kiszorítsa Oroszországot a területéről. Oroszország jelenleg mintegy 20 százalékát ellenőrzi Ukrajna háború előtti területének, beleértve a Krím félszigetet és Donbaszt is, amit már 2014-ben elfoglaltak.
Ki képviseli majd Ukrajna érdekeit a béketárgyaláson, ha Trump nem?
Ukrajna természetesen részese lesz a tárgyalásoknak. Az amerikai fél előbb az ukránokkal találkozott, Münchenben tárgyaltak egymással, csak ezután mentek Szaúd-Arábiába az oroszokkal egyeztetni.
Viszont az ukrán elnök és Trump, illetve az amerikai adminisztratíva kapcsolata nem túl barátságos. Folyik az üzengetés.
Valóban nem túl barátságos, mivel az látszik, hogy az ukránok nem hagyják, hogy ugráljanak a fejükön. Természetesen tisztában vannak azzal, hogy az elmúlt évek katonai támogatásának egyharmada az USA-ból érkezett. Olyan fegyvereket kaptak tőlük, amilyeneket az európai szövetségeseik nem tudnak adni. Az USA támogatása tehát kulcsfontosságú számukra.
Mi okozza ezt a rossz viszonyt Trump és Zelenszkij között?
Az, hogy nem működik a kémia a két ember között, már Trup első elnöksége után látszott. Trump Biden ellen gyűjtött kompromittáló anyagot, ekkor kérte meg Zelenszkijt, hogy adjon információt Biden fiának ukrajnai működéséről, de Zelenszkij ezt visszautasította. Ez a tüske megmaradt Trumpban. Most az amerikai fél előállt egy újabb követeléssel, a ritkaföldfémeket akarják Ukrajnától, ami egészen elképesztő.
Az USA tényleg segített Ukrajnának, mintegy 100 milliárd dollár értékben, de az EU 130 milliárdot adott, ha összevonjuk a katonai és a humanitárius segítséget is.
Az USA viszont most 500 milliárdot követel vissza. Ultimatív megállapodást tettek az ukránok elé, aminek az aláírását Zelenszkij Münchenben elutasította. Az USA valamennyi ritkaföldfém felét követeli magának Ukrajnától. Az ukránok közös vállalatokat akarnak alapítani, mert szükségük van a beruházásokra, hogy el tudják indítani a bányászatot, de ők partnerséget akarnak építeni, közös bizniszt, nem azt képzelték, hogy Amerika mindent elvesz. Ez egyszerűen egy gyarmatosító javaslat volt, amit Zelenszkij nem volt hajlandó aláírni.
Említette, hogy még a béketárgyalások formátumában sem egyeztek meg a felek. Lát esélyt arra, hogy Európa is részese lesz a tárgyalásoknak?
Jelenleg csak a harcok leállításáról folynak a tárgyalások. Ebben a kérdésben Amerika jó ütőkártyákkal rendelkezik, nyomást tud gyakorolni mindkét félre. Most még nem a békéről tárgyalnak. Ha viszont a tűzszünetet Európának kell biztosítania, akkor ott kell majd ülniük a tárgyalóasztalnál. És Ukrajnának még inkább ott kell ülnie, hiszen ő a megtámadott ország, amelyik védekezik. Keith Kellogg, Trump különmegbízottja Münchenben arról beszélt, hogy Európa most még nem kap helyet a tárgyalóasztalnál, Marco Rubio külügyminiszter viszont azt mondta, hogy nemcsak Európa, hanem más szereplők, például Kína is részese lehet a tárgyalásoknak. Kínának is van hatása Moszkvára, hiszen a háború miatt Oroszország Kína vazallusa lett gazdasági szempontból. Az orosz import fele Kínából érkezik az Oroszország elleni szankciók miatt.
Európának tehát biztosítania kellene a tűzszünetet. Képes lesz erre? Tudja biztosítani a már említett 100 ezer katonát a szükséges felszereléssel?
Szerintem igen. Márcsak azért is, mert nincs választása. Trump nem ad választási lehetőséget, és az európai országoknak most meg kell tenniük azt, amit sokáig halogattak, mivel a 2. világháború után az USA védelme alatt álltak, amit a NATO biztosított. Ez egy hidegzuhany a nyugat-európai vezetők számára, kezelniük kell ezt, mert Amerika nem teszi meg helyettük. Macron már tavaly februárban kezdeményezett egy tárgyalást arról, hogy milyen választ adjanak az európai országok arra, hogyha Trump nyeri az elnökválasztást.
Erre a mi kormányfőnk, Robert Fico is kapott meghívót, akkor hozta nyilvánosságra egy videóban, hogy milyen „szörnyű dolgokról” tárgyaltak Párizsban, hogy egy „katonai stáb” alakult. Na, azóta nem kap meghívót.
A tavalyi párizsi megbeszélés után létrejött egy szakértői csoport, amely több forgatókönyvet is készített. Ezek hozzávetőlegesen az új Európai Bizottság tavaly szeptemberi megalakulása táján készültek el. Vagyis a forgatókönyvek készen vannak, csak arra vártak, hogy ténylegesen mit lép az USA.
Melyik forgatókönyv valósulhat meg?
Münchenben tisztázódott az USA álláspontja, most már tudjuk mit kell tenni, a következő hetekben várhatóan létrejön egy biztonsági egyezmény. Az Európai Unió keretein kívül, hogy Magyarország, Szlovákia és esetlegesen néhány más hasonló ország ezt ne tudja megakadályozni. Ez olyan lesz, mint a 2010-es pénzügyi megállapodás, amely a válságra adott választ. Az sem az EU keretében jött létre, hanem speciális kormányközi megállapodás volt. Ugyanígy létrejön egy több kormány közötti megállapodás, ráadásul nemcsak az EU tagállamai vesznek majd részt benne.
Várhatóan a semleges országok, Ausztria, Írország, Ciprus, Málta, kimaradnak, velük együtt Magyarország és Szlovákia is, mert ennek a két államnak a kormánya így döntött.
Viszont tagja lesz Nagy-Britannia, Norvégia, és Kanada is jelezte érdeklődését. Létrejön ez a biztonsági megállapodás, amelynek lesz valamilyen szervezeti formája is, hiszen kölcsönt akar felvenni, legalább 500 milliárd eurót. Ebből akarják támogatni az európai védelmi ipart, a fegyvergyártást, az európai védelmi erőt, plusz fedezni Ukrajna támogatását. Ez valami hasonló, mint a Covid-járvány után meghirdetett helyreállítási terv, amire az EU szintén kölcsönt vett fel.
Hogyan fog működni ez az új biztonsági paktum?
Ez a paktum olyan lesz, mint a NATO, egyfajta Európai NATO, ez lehet a munkaneve. Egyfajta kiegészítés lesz a klasszikus NATO-hoz. Meg kell állapodni az USA-val és Kanadával is, hogy felhasználhatják-e a NATO integrált parancsnoki struktúráját, mivel ez jelenti a NATO valódi erejét. A NATO-nak nincs hadserege, Európának sem kell új hadsereget építenie, hiszen minden államnak van saját serege. Inkább koordinációról, egységes, integrált parancsnoki struktúráról van szó, közös tervezésről, közös kockázatelemzésről és közös kapacitásfejlesztésről. Szerintem azt az USA sem fogja ellenezni, ha amerikai fegyvereket akarnak venni Ukrajna számára.
Mit fog okozni Szlovákiának, hogy nem lesz a része ennek a biztonsági paktumnak?
Ez komoly probléma lesz. Ez a paktum kulcsfontosságú Európa számára, habár, mint mondtam, nem az unió jogi kereteiben valósul majd meg. Viszont az unió biztonságát fogja garantálni, mert Amerika kijelentette, hogy elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy garantáljuk saját biztonságunkat. Ez a folyamat már Barack Obama idején elkezdődött, már akkor felmerült, hogy miért Amerikának kellene a végtelenségig garantálnia Európa biztonságát. Most ez megvalósul, Trump miatt nincs visszaút. Mi és Magyarország, illetve a már említett országok, Írország, Ausztria, Ciprus és Málta, furcsa helyzetbe kerülünk.
Elutasítjuk egy súlyos probléma közös megoldását, ami mindenki számára fontos, mindenki szeretné, ha megoldódna. Mi így lemaradunk a vonatról, ami komoly problémákat jelent majd.
Nem tudom például, hogy hogyan akarjuk növelni a védelmi kiadásainkat, már GDP-arányosan 5 százalékról beszélnek, amire szüksége lenne. Az említett kölcsön még az ilyen mértékű védelmi kiadásokat is lehetővé tenné, sok országnak komoly segítséget jelent majd, és egyben a védelmi képességeket is javítja. Szlovákia azonban kénytelen lesz a kollektív európai biztonsági megállapodáson kívül keresni a biztonsági megoldást, ami rendkívül káros. Elsősorban azért, mert nagyon drága lesz, de emellett konfliktusba kerülünk a kulcsfontosságú európai partnereinkkel is. Ez megmutatkozik majd más kérdések mentén, az unió klasszikus struktúráiban is. Szlovákia GDP-je nominálisan 140 milliárd euró, de ennek 15 százaléka annak köszönhető, hogy tagjai vagyunk az EU-nak. És most nem az uniós alapokról beszélek, azok is nagyon fontosak, hiszen a közberuházások csaknem 90 százalékát az uniós alapokból fedezzük. Ha tehát kiesnénk a közös uniós piacról, az évente 20 milliárd euró mínuszt jelentene. Kinek kell ez? Kinek kellenek a konfliktusok a kulcsfontosságú gazdasági partnereinkkel, akiken ezek után a biztonságunk is múlik majd.
Ez nagyon felelőtlen politika, Putyin és Trump trójai falovának lenni Európában nagyon kalandor politika. Felelőtlenség Szlovákia és Magyarország saját polgáraival szemben is.
Trump közeledése
Anne Applebaum történész és a The Atlantic szerzője szerint Trump külpolitikája radikális eltérést jelent az Egyesült Államok hagyományos szövetségi rendszerétől. Applebaum, aki a Autocracy Inc. The Dictators Who Want to Rule the World című Pulitzer-díjas könyv szerzője, rámutat, hogy Oroszország napi szinten fenyegeti Európa biztonságát, így Trump közeledése Putyinhoz komoly aggodalmakat kelt az európai és más szövetséges fővárosokban.
Applebaum az NPR-nek adott interjújában kifejtette, hogy a NATO és más nemzetközi szervezetek gyengülése hosszú távon komoly instabilitást eredményezhet. Trump nyíltan kifejezte szkepticizmusát a transzatlanti szövetség iránt, és azt sugallja, hogy az európai országoknak saját védelmükről kell gondoskodniuk.
Ez azonban megkérdőjelezi az Egyesült Államok által évtizedek alatt kiépített biztonsági rendszert, amely Európában és Ázsiában is egyensúlyt teremtett. Ha az USA kivonul ezekből az együttműködésekből, akkor Kína és Oroszország geopolitikai befolyása tovább növekedhet, ami a Nyugat számára kedvezőtlen erőviszonyokat teremthet.
Kapcsolódó cikkünk
Donald Trump amerikai elnök kijelentette: számára elfogadható lenne az ukrán elnök pénteki látogatása Washingtonban, hogy aláírják az amerikai-ukrán gazdasági partnerségről szóló megállapodást.
Donald Trump kedden hivatali irodájában újságírók kérdéseire válaszolva arra a Kijevből származó értesülésre reagált, hogy Volodimir Zelenszkij már pénteken az amerikai fővárosba látogatna. Az amerikai elnök szerint az ukrán államfő „szeretné aláírni a szerződést”. „Egy nagy megállapodásról van szó” – fogalmazott Donald Trump és hozzátette, hogy a dokumentum ritka ásványkincseket és „egyéb dolgokat” érint.
Megismételte, hogy az Egyesült Államok az elmúlt években több százmilliárd dollárt költött az Ukrajna és Oroszország közötti harcokra, egy olyan háborúra, aminek soha nem lett volna szabad elkezdődnie.
Ismét nemtetszését fejezte ki amiatt, hogy – szavai szerint – Európa mintegy 100 milliárd dollárt adott kölcsön formájában, míg az Egyesült Államok 300-350 milliárd dollárnyi összeget és katonai felszerelést küldött minden biztosíték nélkül. Az elnök kifejtette, hogy az Ukrajnával tervezett megállapodás formájában a befektetett pénznél nagyobb összeg térül majd meg az amerikai adófizetők számára.
Donald Trump a háború utáni békefenntartásra vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, hogy szükség van ilyen tevékenységre, és azt olyan formában kell megteremteni, hogy mindenki számára kielégítő legyen. Egy másik kérdésre az elnök kifejtette, hogy Ukrajna katonai támogatását hosszabb távon Európa végezheti, de az Egyesült Államok katonai jelenléte megmaradhat Európában.
Az elnök egyben szándékát fejezte ki, hogy az Ukrajnával való megállapodást követően folytatódjon a támogatás, egyben megállapította, hogy az Egyesült Államok elmúlt években nyújtott segítsége nélkül a háború „nagyon rövid időn belül véget ért volna”. A katonai eszközök szállítását illetően Donald Trump úgy fogalmazott, hogy „egy ideig folytatódhat tovább, legalább addig, amíg létrejön a megegyezés Oroszországgal”, és hozzátette, hogy véleménye szerint gyorsan lehetséges a rendezés, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ezt akarja.
Macron és Trump találkozója
A francia elnök, Emmanuel Macron az amerikai elnökkel a Fehér Házban találkozott az ukrajnai háború harmadik évfordulóján. Macron azt hangsúlyozta a béketárgyalásokkal kapcsolatban, hogy „a béke nem jelenthet Ukrajna számára megadást, és nem jelenthet garanciák nélküli tűzszünetet, teret kell adni Ukrajna szuverenitásának is”.
Emmanuel Macron egyben elismerte, és azt hangoztatta, hogy az európaiak tudatában vannak annak, hogy többet kell tenniük Európa biztonsága és védelme érdekében, és igazságosabban kell megosztani annak költségeit az Egyesült Államokkal annál, mint az elmúlt sok évben történt.
Donald Trump a találkozón azt állította, hogy Vlagyimir Putyin kész elfogadni európai békefenntartók jelenlétét Ukrajnában, ami áttörést jelenthet a háború lezárása felé. Trump szerint közvetlenül rákérdezett erre az orosz elnöknél, aki állítólag nem ellenzi a tervet.
Ha Trump értelmezése helytálló, az komoly változást jelezne Moszkva álláspontjában, mivel Oroszország korábban ellenezte a külföldi csapatok bevonását, eszkalációs kockázatokra hivatkozva.
(cnn, npr, guardian)
Trump Zelenszkijt az elmúlt napokban azzal vádolta, hogy nem elég hálás az eddigi segítségért, és nem a háború befejezésére törekszik. Zelenszkij az elmúlt napokban többször is köszönetet mondott. Azt is kijelentette, hogy tárgyalni akar a békéről, de ehhez garantálni kell Ukrajnát nem fogja fenyegetni Putyin.
Ukrajna minden bizonnyal talán a nyár elejéig tudja fenntartani harci erejét, mielőtt az amerikai szünetnek jelentős hatása lenne – mondták nyugati tisztviselők a döntés után. Mivel a Biden-kormányzat a végnapjaiban felgyorsította a fegyverszállításokkal Ukrajnába, nagy mennyiségű fejlett fegyverkészlettel látta el az országot.
A Kijev által használt legfejlettebb fegyverek az Egyesült Államokból származnak.
Az alelnök nyilatkozata
J. D. Vance Trump alelnöke kijelentette, hogy Zelenszkij „még nem áll készen” a béketárgyalásokra, szerinte amikor meggondolja magát, Trump beszélni fog vele.
A biztonsági garanciák kérdését szerinte az ásványi anyagokra vonatkozó szerződéssel fogják megoldani, amely lehetővé teszi, hogy az USA gazdasági érdekeltségei és dolgozói Ukrajnában maradjanak.
Ez sokkal jobb biztonsági garancia, mintha 20 ezer katonát küldenénk valami véletlenszerű országból, amely 30 vagy 40 éve nem vívott háborút
– mondta a Fox Newsnak.
Várható hatások
Mark Cancian, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának vezető tanácsadója a CNN-nek elmondta, hogy az Ukrajnának nyújtott segélyek szüneteltetése jelentős hatással lesz a háborúra, sőt, bénító következményekkel járhat.
Becslése szerint Ukrajna két-négy hónapon belül megérzi ennek hatását, bár az európai támogatás egyelőre fenntartja Kijev harci képességét. Ha azonban a segítség jelentősen csökken, az a frontvonalak további gyengüléséhez, végül pedig az összeomlásukhoz vezethet, ami Ukrajnát egy számára hátrányos, akár katasztrofális békekötésre kényszerítheti.
(bloomberg, fox news, čtk, cnn)
(denníkn, ap, reuters)
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
