„Gyors intézkedéseket javasoltam a képviselőház elnökének, hogy az RMDSZ-frakció egyes társult tagjainak toxikus kezdeményezéseit törvényhozói szinten sürgősen utasítsák el” – írta Marcel Ciolacu kormányfő Facebook-oldalán, miután a tegnap három autonómia-tervezetet is iktattak a parlamentben.
A szociáldemokrata miniszterelnök szerint az ilyen elszigetelt, a Székelyföld autonómiáját vagy etnikai szempontokon alapuló kulturális autonómiát célzó törvényjavaslatoknak nincs helye egy demokratikus államban, ez az időről időre felmerülő vita teljességgel értelmetlen.
A kormányfő azokról az autonómiatervezetekről beszélt, amelyek egyéni képviselői törvényjavaslatként történt benyújtásáról szerdán számolt be Zakariás Zoltán EMSZ-elnök az Erdélyi Magyar Szövetség közleményében. (Mint ismert, Zakariás Zoltán 2020-ban az RMDSZ-szel kötött választási megállapodás alapján jutott mandátumhoz, és hivatalosan az RMDSZ-frakció tagja). A három autonómia-kezdeményezés közül az egyik a nemzeti közösségek kulturális autonómiáját szabályozó kerettörvény tervezete, a második a magyar nemzeti közösség kulturális autonómiastatútuma; ezeket a jogszabálytervezeteket az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szakmai műhelyeiben dolgozták ki. A harmadik beterjesztett kezdeményezés Székelyföld autonómiastatútuma, amelyet a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) dolgozott ki – tudatja az EMSZ közleménye, Zakariás Zoltán nyilatkozatát is idézve. Eszerint az EMSZ „kezdettől fogva vallja, hogy nemzeti közösségünk megmaradásának záloga a közösségi autonómiák megvalósulása. Célunk, hogy valós párbeszédet alakíthassunk ki a többséggel is az önrendelkezés témájában. Az erdélyi magyaroknak joguk kell legyen saját sorsukról dönteni, legégetőbb közösségi problémáinkra pedig a legjobb megoldás az autonómia”.
Székelyföld autonómiastatútumának parlament elé terjesztéséről Kulcsár-Terza József képviselő is kiadott egy nyilatkozatot szerdán. A politikus – aki szintén az EMSZ színeiben jutott mandátumhoz, az idén tavasszal azonban új pártot jegyeztetett be Magyar Polgári Erő néven – azt írja, hogy „a Székely Nemzeti Tanáccsal egyeztetve, 2023. december 20-án egyéni törvénykezdeményezésként harmadszorra is benyújtottam a román parlament képviselőházának Székelyföld autonómia statútumát”. Véleménye szerint „az önrendelkezés jogáról nem mondhatunk le, ezért ismételten emlékeztetnünk kell a román politikumot és társadalmat, hogy szülőföldünkön akarunk jövőt építeni magunknak és a következő nemzedékeknek. Ehhez elengedhetetlenül szükségesek az autonómia által biztosított jogosítványok, ugyanakkor Székelyföld autonómiája tudja csak szavatolni hosszú távon a békét és a stabilitást, a többség és kisebbség közötti harmonikus együttélést. Nem véletlenül jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök sem, hogy Korzikát megilleti az autonómia, ami azt bizonyítja, létezik európai megoldás az őshonos nemzeti közösségek helyzetének rendezésére. Nem kérünk mást, mint amire az Európai Unió több országában is érvényes gyakorlat szolgáltat követendő példát” – írja. Hozzáteszi: „Székelyföld autonómiastatútumának parlament elé terjesztésével újból és újból ki kell nyilvánítanunk azt az igényünket, ami a népek önrendelkezési joga szerint megillet bennünket, ezt pedig Romániának is el kell ismernie, ahogyan arra ígéretet kaptunk 1918. december 1-jén a gyulafehérvári nyilatkozatban.”
A Székelyföldnek területi autonómiát előirányzó, az SZNT által kidolgozott autonómiastatútum az MTI összefoglalója szerint immár negyedik alkalommal kerül a román törvényhozás elé, miután a többség 2004-ben, 2018-ban és 2020-ban is elvetette. A legutóbbi előterjesztés alkalmával belpolitikai botrányt váltott ki, hogy az autonómiastatútum a képviselőházból „hallgatólagosan elfogadott” tervezetként jutott a szenátus elé, azaz a megvitatására megszabott határidő lejárta miatt változatlan alakban ment tovább. Az autonómiát – legalábbis etnikai vonatkozásban – szitokszóként értelmező román törvényhozók 2020-ban nem is elégedtek meg Székelyföld területi autonómiájának elutasításával, hanem napirendre tűzték és leszavazták a kisebbségek személyi elvű autonómiájáról szóló kerettörvénynek, illetve a magyar közösség személyi elvű autonómiastatútumának tervezetét is, amelyet még 2004-ben terjesztett be az RMDSZ több képviselője. Ez utóbbi jogszabályok a különböző nemzeti közösségek kulturális autonómiájának általános keretét, illetve a magyar közösség kulturális önrendelkezését voltak hivatottak szabályozni és törvényerőre emelni.
Az SZNT üdvözli a kezdeményezést és pontosít
Székelyföld autonómiastatútuma ötödik alkalommal került Románia Parlamentjének asztalára. A beterjesztő, Kulcsár-Terza József országgyűlési képviselő kiváló politikai ösztönnel érezte meg, hogy a jelenlegi bonyolult világpolitikai helyzetben nem az elemzők értékelését kell követnie, hanem az általa képviselt közösség akaratát. A törvénykezdeményezést Zakariás Zoltán országgyűlési képviselő is ellátta kézjegyével – olvasható a Székely Nemzeti Tanács csütörtöki közleményében, amely a közigazgatási átszervezésre is kitér: ez Izsák Balázs SZNT-elnök szerint „nem lehet a nemzeti elnyomás, az asszimilációs politika eszköze, hanem a szubszidiaritás elve alapján a korszerűsítés útja.”
A közlemény leszögezi, hogy az SZNT szolidáris „minden autonómiára törekvő vagy autonóm státusát bővíteni szándékozó európai régióval”, s bár a területi autonómiát európai ügynek is tartja, a román törvényhozásra úgy tekint, mint a társadalmi párbeszéd legmagasabb szintű fórumára; ezért természetes módon várja el Románia intézményeitől és annak vezetőitől, beleértve a miniszterelnököt is, hogy hasonló tisztelettel kezeljék a székely autonómiatörekvést, és annak közképviseletét, a Székely Nemzeti Tanácsot.
A közlemény felsorolja az autonómia-statútum előző beterjesztéseit: 2004-ben Birtalan Ákos, Kovács Zoltán, Pécsi Ferenc, Szilágyi Zsolt, Toró Tibor és Vekov Károly képviselők nyújtották be (ezt elég hamar elutasították), 2005-ben Sógor Csaba szenátor és Becsek Garda Dezső képviselő (ezt a szenátus csak hat év után tárgyalta és utasította el), 2017 végén Kulcsár-Terza József képviselő, 2019 végén Kulcsár-Terza József és Biró Zsolt képviselők iktatták. Ez alkalommal, 2020 április 23-án a képviselőház (azzal, hogy nem tűzte napirendre) hallgatólagosan elfogadta a tervezetet, amit Klaus Iohannis államfő (akkori) politikai ellenfelének, a Szociáldemokrata Pártnak a megsemmisítésére próbált felhasználni – emlékeztet az SZNT, amelynek közleménye szerint Iohannis hírhedt kirohanása – amelynek épp Székelyföld autonómiájának hallgatólagos elfogadása adta meg a magyarellenes élét – közvetetten az autonómia ügyét mozdította előre, mert az SZNT-nek a nemzeti régiók védelmét szorgalmazó európai polgári kezdeményezését az aláírásgyűjtés utolsó hetében több mint 700 ezren támogatták.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
