Ismét több országban vonultak utcára a gazdák, miután az Európai Unió továbbra sem tett le a mezőgazdasági termelőket érintő szabályozások szigorításáról. A futótűzként terjedő és időközben már Csehországban, Szlovákiában és Magyarországon is kirobbant demonstrációkon továbbra is az ukrán gabonaexport tilalmát és a pénzügyi terhek csökkentését követelik a gazdák. Az uniós vezetők részéről ennek ellenére továbbra sem érkezett érdemi megoldási javaslat a kialakult helyzetre, ami a demonstrációk elhúzódása mellett, akár komolyabb ellátási zavarokat is eredményezhet a mezőgazdaságban.
Szinte már nincs olyan ország Európában, ahol ne vonultak volna utcára a helyi gazdák. Az elmúlt hetekben Madridtól Párizsig és Brüsszeltől Budapesten át egészen Bukarestig kirobbanó gazdatüntetéseken a gazdák a kormányok és az Európai Unió utóbbi hónapokban meghozott döntései ellen tiltakoznak, amik a tavaszhoz közeledve egyre több fennakadást okoznak a helyi mezőgazdaságokban. A több nagyvárost is megbénító traktoros gazdatüntetéseket alapvetően két dolog váltotta ki:
Egyrészt az új európai közös agrárpolitikában (KAP) olyan változások és környezetvédelmi kötelezettségek kerültek megerősítésre 2023-tól, amelyek az Európai Zöld Megállapodással (EU Green Deal) kiegészülve komoly bevételkiesést, a túlzott bürokrácia és az adminisztrációs terhek megnövekedésével pedig jelentős plusz munkát okoznának az összes uniós mezőgazdasági dolgozónak.
Másrészt az Európai Unió a tervek szerint újabb egy évvel meghosszabbítaná az ukrán termények vámmentes behozatalát, ami amellett, hogy több tonna lekövethetetlen és az uniós előírásoknak nem megfelelő termékek megjelenését tenné lehetővé az EU-s piacon, a sok esetben káros anyagokat is tartalmazó, ám jóval olcsóbb gabona, cukorrépa és szárnyashúsok ellenőrizetlen behozatala szintén komoly bevételkiesést is jelentene az európai gazdáknak.
Az egyre több helyen erőszakba torkolló útlezárásokkal és forgalomkorlátozásokkal egybekötött tüntetéseken felvonuló gazdák szerint az említett döntések miatt egyre többen hagyják el az agráriumot, és a rossz jövedelmezőség miatt az egyes országok hazai termelése is veszélybe került. A mezőgazdasági ágazat súlya ráadásul évről-évre csökken az Európai Unióban, ami már az említett szabályozások bevezetése nélkül is komoly kihívást jelent az uniós szinten ebből megélni próbáló mintegy 8,6 millió ember számára.
A gazdák ugyanakkor a tüntetések során arra is rendre felhívják a figyelmet, hogy nélkülük az uniós mezőgazdaság szinte azonnal összeomolna, ami több mint 200 milliárd eurónyi bevételkiesést jelentene.
Az egyre komolyabb helyzet ellenére azonban úgy tűnik, hogy az Európai Unió vezetői egyelőre nem érzékelik kellően a helyzet súlyát és továbbra sem tettek le teljesen a gazdákat érintő szigorítások bevezetéséről, valamint az Ukrajnából érkező gabonaexport támogatásáról. Noha időközben születtek megoldási javaslatok például a mezőgazdasági dolgozók adminisztrációs díjainak csökkentése érdekében, azok legfőbb követelései továbbra is süket fülekre találnak.
Míg tehát az uniós gazdák megsegítésére és a költségeik enyhítésére egyelőre semmilyen forrást nem biztosít az Európai Unió, addig a szomszédos – nem EU tag – Ukrajnának az eddigi segélyek és engedmények mellett további hatalmas összegeket csoportosít át. Ebből kiindulva pedig joggal érezhetik úgy az európai gazdák, hogy az ukrajnai érdekek előtérbe helyezésével ők közel sem kapnak elegendő védelmet az Európai Uniótól, a piacuk kiszolgáltatásával pedig már a megélhetésük is komoly veszélybe került.
Noha ez egyes uniós politikusok számára úgy tűnhet, hogy mindez alapvetően nem az ő problémájuk, a kialakult helyzet nem csupán a gazdatársadalom, hanem valamennyi uniós polgár életére jelentősen kihat. A nyomonkövethetetlen élelmiszerek beáramlásával és az uniós mezőgazdaság veszélyeztetésével ugyanis minden tagállam ellátása komoly fennakadásokkal nézhet szembe a jövőben, ami egyáltalán nem szolgálja a több éve komoly instabilitással küzdő uniós gazdaság régóta várt fellendülését.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
