Továbbra is Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Továbbra is Brenzovics László a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke

Az ukrajnai háborús helyzet ellenére a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) április 22-én Beregszászban megtartotta a 33. tisztújító közgyűlését. A kárpátaljai magyarság legnagyobb társadalmi és politikai szövetségének méltóságteljesen megvalósított közgyűlése visszafogott hangnemén érezhető volt, hogy komoly társadalmi feszültségekkel és tragikus ellentétekkel megélt viszonyok között valósul meg.

Az Ukrajnában hazaárulással és szeparatizmussal vádolt, külföldi száműzetésbe kényszerített Brenzovics László elnöki beszámolója is csak online, képernyőn valósulhatott meg. Az elnök köszönetet mondott a KMKSZ tagságának, a több mint harmincezer magyarnak, hogy a háborús viszonyok között és ellenére a helyén maradt és sikerült megvalósítani a kongresszust.  A Szövetség eddigi legnagyobb sikerét érte el az önkormányzati választásokon,viszont kiemelte a KMKSZ és annak alapítványai elleni házkutatásokat, hatósági zaklatásokat. Ennek ellenére továbbra azon is dolgoznak, hogy a beteg, rászoruló embereknek a mostaninál nagyobb támogatást juttathassanak.

A vendégek közül elsőként Tőkés Lász, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke köszöntötte a közgyűlést, kifejezve az erdélyi magyarság szolidaritását a kárpátaljai magyar közösség és Ukrajna egész népe, nem kevésbé az Ukrajnában élő román közösség iránt, akiknek az ügyét szintén igyekeznek felvállalni.

Online kapcsolaton keresztül köszöntötte a közgyűlést Gál Kinga, a Fidesz alelnöke, európai parlamenti képviselő. Kijelentette:

Elfogadhatatlan, hogy miközben az ukrajnai magyarok is kiveszik részüket a honvédő háborúból, a háttérben a nemzeti kisebbségek jogainak csorbítása folyik”.

Ugyancsak internetkapcsolaton keresztül volt jelen a kárpátaljai Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő, aki sajnálatosnak nevezte, hogy „Ukrajna úgy tűnik, inkább a kisebbségi jogok lebontásán dolgozott, amely bebetonozná az országban élő nemzeti kisebbségek jogfosztását. Teszik ezt mindannak ellenére, hogy a kisebbségek védelme az Európai Unió egyik csatlakozási feltétele”.

Turos Lóránd Szatmár megyei szenátor, a román szenátus RMDSZ-es frakcióvezetője, pártelnöke Kelemen Hunor rövid üzenetét és jókívánságát hozta: Számíthatnak ránk!

Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség elnöke, a román parlament alsóházának képviselője elmondta, hogy megtették feladatukat. „Úgy gondolom, hogy szükségünk van nekünk, külhoni magyar közösségeknek az együttérző bátorításra.”

Hírdetés

Köteles László, a Csemadok országos alelnöke a felvidéki magyarság üzenetét tolmácsolta. Elmondta:

Volodimir Csubirko, a Kárpátaljai Megyei Tanács elnöke beszéde elején néhány szót magyarul is elmondott, ezzel is hangsúlyozva, hogy támogatja a kárpátaljai magyarokat. „Hálásak vagyunk Istennek azért, hogy Kárpátalján béke van. Jelenleg több mint negyvenezer kárpátaljai harcol keleten államunkért…”.

– hangsúlyozta Csubirko, kiemelve, hogy Kárpátalja lesz a híd, amelyen át az ukrán nép eljuthat a civilizált világba.

Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke az ukrán oktatási rendszer átalakításáról beszélt, illetve ismertette a munkatársaival együtt kidolgozott koncepciót. Ennek keretében alternatívaként létre akarnak hozni egy magánlíceumi hálózatot, hogy minden magyar gyereknek legyen lehetősége anyanyelvén tanulni.

Zubánics László, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke összegezve az elmúlt esztendők tanúságait, kiemelte, hogy a magyar kérdések megoldásában a két magyar szervezet és főleg vezetőik együtt tudtak működni.

Az elnök a tisztújítás kapcsán önkritikusan megjegyezte: „Két éve nem tartózkodom otthon, nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között a feladatot tökéletesen ellátni nem lehet. A döntés csakis az önöké és nem azoké, akik ezt a helyzetet létrehozták.”

A közgyűlés végén Milován Sándor tiszteletbeli elnök a két újraválasztott alelnökkel együtt hűségdíjjal mondott köszönetet a több évtizedes szolgálatukért a Szövetség tisztségviselőinek.

A kongresszus ünnepélyes megvalósításánál is érezhető volt, hogy az országban háború zajlik. A magánbeszélgetésekben a visszafogottság, a kimondatlan feszültség volt érezhető.  A termet uraló képernyőnek az 1848-as 12 pontot bevezető „Legyen béke, szabadság és egyetértés!“ sorai alatt az ukrán és magyar színek együtt lobogtak, de a résztvevők többségét nők, vagy már nem katonaköteles idősebb férfiak alkották, akiket nem fenyegetett egy esetleges katonai bevonultatás.

(Szilágyi/Felvidék.ma)


Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »