Tovább drágul a rimaszombati művelődési ház felújítása, új székek jönnek a színházterembe Hegedűs Norbert2026. 01. 22., cs – 09:34 Rimaszombat |
Tovább drágul a rimaszombati művelődési ház jelenleg is zajló felújítása. A városi képviselő-testület keddi ülésén 235 ezer eurót különített el a színházterem nézőtéri székeinek cseréjére, miközben az eredetileg 3,399 millió eurós beruházás költsége az elmúlt időszakban már több mint 840 ezer euróval emelkedett.
Az önkormányzat az előterjesztés indoklásában emlékeztetett: a város korábban a Művészeti Alaptól (Fond na podporu umenia) próbált támogatást szerezni a színházterem korszerűsítésére, ám a pályázat sikertelen volt. Mivel külső forrás nem áll rendelkezésre, a szükséges összeget végül a városi költségvetésből biztosítják a 2026-os költségvetés első módosítása keretében.
Elhasználódott, kényelmetlen székek
A művelődési házban zajló felújítás elsődlegesen az épület energiahatékonyságának javítását célozza. A városvezetés szerint azonban elkerülhetetlenné vált a színházterem berendezésének modernizálása is, mivel a nézőtéri székeket az intézmény 1985-ös megnyitása óta nem cserélték le. A jelenlegi ülőhelyek elhasználódtak, kényelmetlenek, és már nem felelnek meg a kulturális rendezvények igényeinek.
A jóváhagyott 235 ezer euróból a színházterem padlóburkolatát is felújítják, valamint 461 új széket vásárolnak és szerelnek be.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A rimaszombati kórház a régió egyik legfontosabb egészségügyi intézménye, amelynek felújításáról évek óta tárgyal a megye és a fenntartó. A városi képviselő-testület legutóbbi ülésén azonban egy új, eddig nem hangsúlyozott lehetőség is felmerült: nemcsak korszerűsítésről, hanem akár egy teljesen új kórház felépítéséről is szó lehet a járási székhelyen.
Az új kórház építésének lehetőségéről Jozef Šimko polgármester Juhász Péter orvos, megyei képviselő kérdésére válaszolva beszélt. A polgármester elmondta: információi szerint a Penta csoport új kórház építését fontolgatja Rimaszombatban. Ennek kapcsán már tárgyalások is zajlanak a város vezetésével, amely Šimko szerint három lehetséges helyszínt is felajánlott a beruházónak.
A hír azért is számít meglepőnek, mert korábban elsősorban a meglévő kórház felújításáról, illetve egy új pavilon megépítéséről volt szó.
Penta: több alternatívát is mérlegelünk
Az ügyben lapunk megkereste a Penta Hospitals hálózatát is, amely megerősítette, hogy valóban vizsgálják egy új kórház megépítésének lehetőségét Rimaszombatban.
“A Penta Hospitals hálózat több alternatívát is mérlegel egy új kórház megépítésére Rimaszombatban, és a várossal aktív párbeszédet folytat a témában. Kidolgozás alatt áll egy olyan változat is, amely az eredeti kórházi területen számol az építkezéssel; ezzel a megoldással a Szlovák Köztársaság Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének forrásaira is pályáztunk. Ennek a változatnak azonban megvannak a maga korlátai, amelyek elsősorban a kórház városközponti elhelyezkedéséből fakadnak, különösen a terület további fejlesztési lehetőségeinek beszűkülése miatt, ami a jövőbeni kórházi igényeket és a kapcsolódó háttértevékenységeket érinti”
– közölte Jana Fedáková, a hálózat kommunikációs specialistája.
Fedáková megerősítette, hogy a várossal folytatott egyeztetések során további, az új kórházi komplexum megépítésére alkalmas helyszíneket is azonosítottak, amelyeknél ezek a korlátozások nem állnak fenn. Elmondása szerint a beruházáshoz szükséges forrásokat a megyei önkormányzattal és a várossal együttműködve igyekeznek feltérképezni, és bíznak abban, hogy az európai uniós alapok 2028–2034 közötti új programozási időszaka lehetőséget teremt az ilyen, regionális jelentőségű egészségügyi beruházások megvalósítására. “Ebben az esetben a Penta Hospitals hálózat kész saját pénzügyi forrásaival is hozzájárulni az építkezés finanszírozásához” – tette hozzá a szóvivő.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Rimaszombat városa továbbra is kiemelt ügyként kezeli a fedett uszoda átfogó felújítását. Az önkormányzat már rendelkezik a teljes rekonstrukcióhoz szükséges projektdokumentációval, a beruházás becsült költsége megközelíti az 5,4 millió eurót, tájékoztatott Jozef Tóth alpolgármester.
A felújítást az indokolja, hogy az épület belső terei és műszaki berendezései jelentősen elhasználódtak, emellett az üvegezett homlokzati szerkezet műszaki állapota sem felel meg a jelenlegi előírásoknak. A felújítást a Szlovákia Program keretében és uniós források segítségével végeznék.
Évtizedek óta szolgálja a várost
A rimaszombati fedett uszoda 1989 óta működik, és a város adatai szerint évente átlagosan mintegy tízezer látogatót fogad. Az elmúlt évtizedekben azonban nem került sor átfogó korszerűsítésre, mindössze 2020-ban történt részleges felújítás, amikor a zuhanyzókat és a szociális helyiségeket újították meg.
Előkelő helyen az uniós források lehívásában
Az uszoda rekonstrukciója a fenntartható városfejlesztés (UMR) keretében előkészített projekttervek közé tartozik. A Beruházási, Regionális Fejlesztési és Informatikai Minisztérium kifejezetten pozitívan értékelte a rimaszombati UMR térség teljesítményét. Az elfogadott projekttervek aránya az elérhető uniós forrásokhoz viszonyítva 25,51 százalékkal nőtt, ami a második negyedévben a legmagasabb növekedést jelentette az országban. A benyújtott támogatási kérelmek aránya elérte a 41,60 százalékot, amellyel Rimaszombat a harmadik helyen áll országos összehasonlításban.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Mintegy 6800 látogatót fogadott 2025-ben a rimaszombati Gömör–Kishonti Múzeum, amely a jövő évben is tartalmas programkínálattal várja a közönséget.
Az intézmény 2026-ban összesen öt kiállítást tervez, a hangsúlyt a török korszak történetére, valamint a régió gótikus templomaira helyezve – derült ki az évértékelő sajtótájékoztatón, amelyen Kerényi Éva igazgató ismertette az eredményeket.
Az idei év legsikeresebb tárlatai közé tartozott a A kagán lovasa című, az avarok történetét bemutató kiállítás, valamint az Üdvözlet Rimaszombatból című, történelmi képeslapokat felvonultató bemutató.
A legnagyobb érdeklődést – a korábbi évekhez hasonlóan – a Múzeumok és Galériák Éjszakája váltotta ki, amely idén 503 látogatót vonzott, és tematikájában szintén A kagán lovasához kapcsolódott.
Oktatás, pályázatok, gyűjteménygyarapítás
A Gömör–Kishonti Múzeum az elmúlt évben jelentős múzeumpedagógiai tevékenységet is folytatott: összesen 65 programot – workshopokat, beszélgetéseket és szakmai előadásokat – szervezett, elsősorban iskolai csoportok számára. Emellett az intézmény 14 sikeres pályázat révén valósíthatott meg kiállításokat, restaurálási munkákat, valamint publikációs és gyűjteménygyarapítási projekteket.
Kiemelkedő eseménynek számít, hogy a múzeum tulajdonába került egy egyedülálló, több mint száz alkotásból álló gyűjtemény, amely a rimaszombati festő, Mátrai-Makovits Jenő munkáit foglalja magában. A hagyaték grafikákat, vázlatokat és festményeket egyaránt tartalmaz.
A 2026-os év a megújulás jegyében telik majd: a múzeum az állandó kiállítás rekonstrukcióját és modernizációját tervezi, az időszaki kiállítóterek azonban a felújítás ideje alatt is látogathatók maradnak. Az év elején egy Krakkóból érkező tárlat nyílik meg, amely a polgári dohányzási kultúrát mutatja be.
Kapcsolódó cikkünk
A rimaszombati Gömör-Kishonti Múzeum több mint 500 történelmi képeslapra tett szert, melyek Rimaszombatot és környékét ábrázolják. A látogatók augusztusban megtekinthetik a gyűjtemény egy részét a hónap műtárgyaként – tájékoztatta a TASR-t Tóth Szilvia, a múzeum PR-menedzsere.
A 535 történelmi képeslapot Igor Mikita magángyűjtőtől szerezték, a műtárgyak a századforduló és a 60-as évek közti időszakból származnak. „Ez a lenyűgöző gyűjtemény egy ablak a múltba, a képeslapokon keresztül végigkövethetjük Rimaszombat fejlődését egy politikai, társadalmi és történelmi változásokkal teli korszakban. Gyakran láthatunk rajtuk olyan épületeket és rejtett zugokat, melyek mára már eltűntek. Egy ilyen nagy és minőségi gyűjtemény óriási ritkaság” – jelentette ki Kerepesi Igor, a múzeum történésze.
A múzeum egy ideiglenes kiállítás keretében akarja bemutatni a képeslapokat, a gyűjtemény egy része már jelenleg is megtekinthető a hónap műtárgyaként. „A képeslapok egy páratlan lehetőséget nyújtanak arra, hogy Rimaszombat olyan oldalát lássuk, amely már nem létezik. A látogatók valószínűleg megtekinthetik majd őket publikációkban is, valamint előadások és rendhagyó tanórák keretében” – tette hozzá Kerepesi azzal, hogy a műtárgyakat a Művészeti Alap támogatásával szerezték be.
Török kor és gótikus templomok a középpontban
A második kiállítás a török korszakra összpontosít, amely a 2026-os év egyik meghatározó témája lesz. A Két világ határán – A törökök Gömör–Kishontban és Nógrádban című tárlat a mohácsi csata 500. évfordulójához kapcsolódik.
A másik kiemelt tematika a Gótikus út és a középkori, freskókkal díszített templomok bemutatása. A nagyszabású kiállítást a Múzeumok és Galériák Éjszakáján nyitják meg, és mindhárom kiállítótérben a Gótikus út három ága – a rimaszombati, a csetneki és a jolsvai kör – kerül bemutatásra.
A látogatók eredeti berendezési tárgyakat, valamint gyűjteményi és egyházi műtárgyakat is láthatnak majd.
Az év második felében további két kiállítás várja az érdeklődőket: az egyik a rovarvilágot, a másik a palóc kultúrát állítja a középpontba. (tasr, hn)
Kapcsolódó cikkünk Csetnek/Martonháza/Gecelfalva |
Az egykori Gömör-Kishont vármegye területén bámulatos körutakat lehet tenni, ha a középkori építésű templomok „füzéreit” keressük fel pontról pontra.
Ami a középkori vagy kora újkori történelmi építészeti emlékeket illeti Szlovákiában, az országot járva bizonyos értelemben nem lehet okunk panaszra. Azaz mégiscsak morgolódhatunk, ha épp egy rosszabb állapotban levő objektummal találkozunk, de ettől függetlenül bőven van mit megnézni s miben elmélyedni, legyenek azok akár puszta várfaltorzók vagy teljes pompájukban ragyogó kastélyok. Más esetben pedig a gótika emlékei…
Sorvezető az emlékekhez
Rozsnyó környékén, de egyébként is az egykori Gömör-Kishont vármegye területén jó másfél évtizede működik a Gótikus Út Egyesület, amely civil kezdeményezésként az állami szervekkel, önkormányzatokkal és egyházakkal is összefogva igyekszik korszerű és élvezetes módon bemutatni a térség középkori eredetű építményeit és képzőművészeti alkotásait. Amellett, hogy szakmai-műemlékvédelmi, illetve tulajdonképpen turisztikai tevékenységet is kifejtenek, az általuk készített koncepció egyfajta „sorvezetőként” is szolgálhat a helyszínek felkereséséhez. Jelenleg négy, földrajzilag meghatározott körútban foglalták össze a középkori eredetű templomok sorát, amelyek közül nemrég a csetneki út három állomását járhattam végig.
Az ékszerdoboz
Csetnek egyike azon helyeknek, ahol a járókelő belefeledkezhet történelmi képzelgéseibe. Szemhéjunkat összehúzva ugyanis nyugodtan a városmag terébe vizionálhatunk például egy középkori zsibongó kisvárost, de emellett akár egy Szindbádot is – mondjuk Latinovits képében –, aki valamelyik ház valamelyik emeleti ablakában törekszik megpillantani az aktuális kedvest.
A község központját a 13. századi építésű templom uralja, amely számos építési fázison és bővítésen esett át egészen a 18. századig, miközben az 1500-as évek derekán protestáns építménnyé vált. Evangélikus jellege nyilvánvaló, ahogyan az is, hogy megkapó egységben fonódnak egymásba a középkori és kora újkori építészeti és díszítési elemek. Természetesen nem kuriózum, hogy a századok nyomai ennyire intenzíven és jól kitapinthatóan rajta hagyták nyomukat egy templomon, Csetneken ez azonban mégis nagyon jellegzetes, s ami a legfontosabb, egységes formát ölt. A háromhajós beltérben jó ideje, több mint száz éve újra láthatóak a 14–16. századi, olasz művészek keze jegyét magukon viselő freskók, amelyeket akkoriban Gróh István hozott ismét napvilágra. Az ábrázolások allegorikus jellegében, sajátos ikonográfiájában és persze teológiai jelentésében akár hosszú órákig is el lehet merülni, legyen az a hét szabad művészet megjelenítése vagy a méltán híres csetneki Madonna-ábrázolás – s akkor még szót sem ejtettünk arról, hogy a háromhajós bazilikabelső rejti a térség legrégibb, több mint 500 éves orgonáját is. A teljesség igénye nélkül mindenképpen meg kell még említeni a reneszánsz és barokk idejéből való sírfeliratokat és halotti címereket is, és Bebek István sírkőtábláját. Sok-sok újságoldalt meg lehetne tölteni, ha akár csak egy-egy elemre bővebben kitérnénk.
A település központja egyébként nemcsak egy, hanem több sétát is megér. A Madarász Viktor szülőházát jelentő lepukkant, de még megtörtségében is karakteres nemesi kúria például nem tudja nem magához szegezni a tekintetet. Ez még persze nem minden, hiszen Csetneken nem ez az egyetlen kúria. Szintén időutazásra hív a klasszicista stílusban épült városháza, a középkori eredetű római katolikus plébániatemplom vagy a központ közelében található vízivár is.
A freskók mestere
Csetnektől nem egészen öt kilométerre északnyugatra van Martonháza (Ochtiná), amely szintén festői környezetben s ugyancsak a Csetnek-patak mellett található. A 14. században gótikus stílusban átépített, majd utóbb evangélikussá vált temploma pedig szintén megéri a rá szánt időt. Ahogy erről a szakrális építményről szóló szövegben olvashatunk, unikális freskók, például egy krisztológiai ciklus díszítik a falait, amelyek az ismeretlen „Ochtinai szentély festőjének” nevezett művész alkotásai. Az egyik legnagyobb kuriózum a szentélyben található, a 16. században apokrifnak minősített Szentháromság-ábrázolás.
Martonháza után még Gecelfalva (Koceľovce) ugyancsak evangélikus temploma következett. A két építmény nemcsak térbeli közelsége, hanem a freskóik miatt is kötődnek egymáshoz. Az előbb méltatott névtelen mester ugyanis mindkét helyen alkotott. Noha a gecelfalvai ábrázolásokat általában „művészibbnek” jellemzik a művészettörténészek, a hasonlóság nyilvánvaló. A keresztre feszítést ábrázoló freskót a korabeli Magyar Királyság idejéből való legnagyobb méretű tematikus alkotásként tartják nyilván. A falak felületét még nem tárták fel mindenütt, így a gecelfalvai tepmlom még rejthet néhány meglepetést. Ha az építészeti elemek közül egyvalamit kéne megemlítenem, akkor a karakteres vasalatokkal ellátott gótikus bejárati ajtót említeném meg.
A csetneki körút keretében felkereshetjük még Restér (Roštár), Berdárka (Brdárka), Pelsőc (Plešivec) templomait, vagyis összesen hat állomásról van szó. Ha egy mód van rá, ne sajnáljuk ezekre sem a fáradtságot! Praktikus információ: a templomokba való belépés előtt a gotickacesta.sk honlapon megtaláljuk, hogy melyik világi vagy egyházi tisztviselőtől kell bebocsájtást kérnünk.
Elektromos buszok is érkezhetnek
2025 októberének végéig az UMR Rimaszombat hat támogatási szerződést kötött, további hat projekt esetében pedig már benyújtották a vissza nem térítendő pénzügyi hozzájárulás iránti kérelmet. Rimaszombat városa ebből három megkötött szerződéssel és három benyújtott pályázattal részesedik. A már támogatott projektek között szerepel három lakótelepi belső udvar megújítása a Nyugat lakótelepen, a Pavol Dobšinský Alapiskola felújítása és akadálymentesítése, valamint a „Fenntartható és környezetbarát városi közlekedés Rimaszombatban” elnevezésű projekt.
Utóbbi keretében – a SAD Lučenec közlekedési vállalat pályázataként – két elektromos autóbusz és két töltőállomás beszerzése valósulhat meg.
A beruházás nemcsak környezetbarátabb közlekedést eredményez, hanem pénzügyi hasznot is hoz a városnak: a megkötött szerződés értelmében a projekt megvalósulását követően tíz éven keresztül évente mintegy 170 ezer euró kerül vissza a városi költségvetésbe.
A jóváhagyás alatt álló projektek közé tartozik a fedett uszoda teljes felújítása, valamint a rimaszombati Keresztelő Szent János plébániatemplom – mint nemzeti kulturális műemlék – megújítása. Emellett folyamatban van az „Intelligens Rimaszombat” projekt előkészítése, továbbá tervben szerepel az autóbusz-megállók felújítása, egy új kerékpárút építése és a futballstadion lelátójának korszerűsítése is.
A fenntartható városfejlesztés keretében Rimaszombatba érkező beruházások összértéke megközelíti a 10,6 millió eurót.
Korábban felújításról volt szó
A rimaszombati kórház sorsa az elmúlt években többször is a figyelem középpontjába került. 2021 különösen turbulens év volt az intézmény életében: előbb felmerült, hogy az országos kórházreform keretében mindössze alapellátást nyújtó, elfekvő jellegű kórházzá minősítenék vissza, ami ellen aláírásgyűjtés is indult. Később már arról szóltak a hírek, hogy a fenntartó Svet zdravia hálózat a kórház átfogó felújítását tervezi.
A Svet zdravia akkor a helyreállítási tervből kívánt forrásokat szerezni a teljes modernizációra, az elképzeléseket pedig a Besztercebánya megyei képviselők is támogatták. Az akkori tervek szerint a „B” pavilont lebontották volna, és a helyén egy új épületet húztak volna fel, amelynek 2026-ra kellett volna elkészülnie.
Vita a költségekről
Roman Vaľo képviselő a testületi ülésen sokallta az előirányzott összeget, rámutatva, hogy az székenként több mint 500 eurós költséget jelent. Jozef Šimko polgármester szerint ugyanakkor a végösszeg ennél alacsonyabb is lehet. Mint mondta, a pontos ár a közbeszerzési eljárás eredményétől függ, amelynek kiírása után februárban–márciusban kezdődhetnek a munkálatok.
A rimaszombati művelődési ház teljes körű felújítása az országos helyreállítási terv támogatásával valósul meg. A munkálatok 2024 közepén indultak, és jelenleg a befejezéshez közelednek. A beruházást a Construct vállalat végzi, az eredetileg szerződésben rögzített ár 3,399 millió euró volt, amely az időközben felmerült többletmunkák miatt több mint 840 ezer euróval emelkedett.
Vadvízi attrakció és vita a városi lap körül
A költségvetési módosítás részeként a képviselők 50 ezer eurót hagytak jóvá a Kurinc–Zöld Víz üdülőövezetbe tervezett új attrakció, az úgynevezett vadvízi folyó projektdokumentációjára. Roman Vaľo képviselő ugyan azt javasolta, hogy az összeget inkább a Relax szabadidőközpont rossz állapotú homlokzatának felújítására fordítsák, a testület azonban ezt elutasította. A polgármester szerint a vadvízi attrakció akár már a 2027-es nyári szezonra elkészülhet.
Éles vita alakult ki a Gömöri Hírlap sorsáról is. Bár a képviselők tavaly év végén a megjelenés felfüggesztéséről döntöttek, januárban a lap továbbra is megjelent, mivel a polgármester szerint a testület határozata nem volt érvényes. Ezzel azonban több képviselő és a város főellenőre sem értett egyet. Végül a testület csökkentette a lap költségvetését, ami ellehetetleníti annak további kiadását.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület november 4-én, kedden megtartott ülésén döntött arról, hogy 2026. január 1-jétől határozatlan időre felfüggeszti a város lapja, a Gömöri Hírlap (Gemerské zvesti) kiadását. A döntést titkos szavazáson hozták meg, a 17 érvényes szavazólapból 12-en támogatták a javaslatot.
A kezdeményezés Michal Demeter városi képviselő nevéhez fűződik, aki a költségvetéshez benyújtott módosító indítványként javasolta a lap megszüntetését. Indoklása szerint a cél a városi kiadások csökkentése.
Érdekesség, hogy a testület már hozott egy hasonló határozatot júniusban, amikor is szintén Demeter javaslatára elfogadták a Gömöri Hírlap kiadásának felfüggesztését, azonban mivel a polgármester nem írta alá a határozatot, az nem lépett érvénybe.
Titkos szavazás
Demeter a vita során azt is kérte, hogy a szavazás titkos formában történjen, ezzel elkerülve az esetleges befolyásolást. A képviselők ezt elfogadták, így titkos voksolás keretében hagyták jóvá a lap leállítását.
A döntés értelmében a városi hivatal jövőre a város hivatalos Facebook-oldalán keresztül fogja tájékoztatni a lakosságot a helyi eseményekről, az intézmények működéséről és a programokról. A bejegyzések szlovákul és magyarul is megjelennek majd.
A képviselők ígéretet tettek arra is, hogy a hozzászólási lehetőségek nem lesznek letiltva, és a kritikus véleményeket sem fogják törölni.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület keddi (november 4.) ülésén jóváhagyta a Csodaszarvas-szobor felállításáról szóló határozatot. A testület immár harmadik alkalommal tárgyalta a kérdést, amely ezúttal is élénk vitát váltott ki.
Módosult tervek, új helyszín
A szoborállítás ügye tavasszal került először napirendre, amikor még az volt a terv, hogy a Csodaszarvas-szobor a Fő téren kap helyet. Ezzel párhuzamosan Matej Hrebenda szobrát a róla elnevezett könyvtár elé tervezték felállítani. A javaslatot Cziprusz Zoltán és Ivan Hazucha képviselők terjesztették elő, mondván, „egy szobor a magyaroknak, egy a szlovákoknak” – a testület akkor hosszú vita után el is fogadta a kezdeményezést.
Novemberre azonban a koncepció megváltozott. Juhász Péter megyei képviselő, Besztercebánya megye alelnöke ismertette, hogy kerekasztalt hívtak össze a városban, amelyre meghívták a magyar kulturális szervezetek képviselőit is. A megbeszélésen végül úgy döntöttek, hogy a szobrot nem a Fő téren, hanem más, méltó helyen állítják fel.
Mint Juhász elmondta, sokaknak nem tetszett, hogy a Fő téren új szobrokat helyezzenek el, ezért a szervezetek a status quo megőrzése mellett döntöttek. A választás végül a Jánosík és Kishonti utcák kereszteződésére, a posta mellé esett.
„Hiszem, hogy ennek a szobornak az elhelyezése szimbóluma lehet a két, illetve az utóbbi időben három nemzetiség és etnikai kisebbség együttélésének”
– fogalmazott Juhász Péter.
Ivan Hazucha (Smer) képviselő kijelentette, hogy nincs kifogása az új helyszín ellen, ám tartózkodni fog a szavazás során, mivel – mint mondta – a magyar képviselők nem garantálták számára, hogy adott esetben támogatnák egy „szlovák” szobor felállítását is a Kishonti utcán.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
A városi képviselő-testület október 7-én tartott ülésén elfogadta az idei év második költségvetés-módosítását. A változtatások után a legtöbb forrás az oktatásra, a projekt-előkészítésere és a városfejlesztési beruházásokra irányul. A Gömöri Hírlap megszüntetésére irányuló javaslatot viszont végül nem támogatták a képviselők.
Beruházások a városban
A módosított költségvetés több olyan konkrét projektet tartalmaz, amelyek közvetlenül is érezhető változásokat hoznak majd a város életében. A legjelentősebb fejlesztés a Nyugat lakótelep utcáinak felújítása, amelyre a város 726 ezer eurós támogatást nyert. Megújul a ravatalozó épülete is, amelyre 30 ezer eurót különítettek el.
A város emellett 5 ezer eurót biztosít a fedett uszoda projekttervének előkészítésére, a Tompa Mihály Alapiskola pedig 50 ezer eurós támogatásban részesül a felújításhoz. Az oktatási intézmények összességében több mint 1,1 millió euróval kapnak többet beruházásokra és működési kiadásokra.
A város új bevételi forrást lát a Rimaszombati Kártya (Karta Soboťana) programban is, amelyből mintegy 2000 kártya kibocsátásával 6 ezer eurós bevételre számítanak. A hajléktalanszállón a munkaügyi minisztérium támogatásából cserélik ki az elektromos hálózatot. A parkolóautomaták karbantartására 3 ezer euróval többet szánnak.
A város teljes költségvetése 3,85 millió euróval nő, döntően uniós és állami támogatások, illetve különféle átvett források révén, amelyek főként az iskolák és városi fejlesztések finanszírozását szolgálják. A beruházásokra szánt kiadások így már meghaladják a 6,1 millió eurót.
Rimaszombat emellett 610 ezer eurós hitel felvételét is tervezi, és 616 ezer eurót merít a városi tartalékalapból.
Kapcsolódó cikkünk Rimaszombat |
Botrányba fulladt a városi képviselő-testület szeptember 30-i ülése, amelyet majd három hónapos szünet után hívtak össze. A képviselők a programot sem tudták jóváhagyni, mert heves vita alakult ki a testületi ülésekről készült felvételek és azok közzététele körül.
Az ülésen több fontos napirendi pont is szerepelt, köztük a városi költségvetés módosítása, de ezek tárgyalására már nem került sor. Az ülés határozatképtelenné vált, miután több képviselő elhagyta a termet.
Kérdések a felvételek körül
A testületi ülés elején Halász Attila képviselő kért magyarázatot Jozef Šimko polgármestertől, kik azok a magánszemélyek, akik az utóbbi időben rendszeresen kamerával rögzítik az üléseket. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben az előző ülések teljes felvételei nem kerültek nyilvánosságra, csak rövid, összevágott részleteket közöltek az interneten, amelyeket Jozef Šimko polgármester saját közösségi oldalán használt fel.
Halász jelezte, nem kifogásolja, ha valaki rögzíti az üléseket, hiszen azok nyilvánosak, de a teljes anyagot is elérhetővé kell tenni, mert a szelektíven vágott felvételek alkalmasak lehetnek a képviselők lejáratására. Egyértelmű ígéretet kért a polgármestertől, hogy a jövőben a teljes felvételek nyilvánosságra kerülnek.
Jelezte, hogy amennyiben erre nem kapnak garanciát, frakciójával együtt távoznak.
A vitához hozzászólt Roman Vaľo képviselő is, aki kétségbe vonta a felvételeket készítő személyek motivációit és tolmácsolta a lakosság igényét, hogy a város hozza nyilvánosságra a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit.
Kapcsolódó cikkünk
Közbeszerzési visszaéléssel gyanúsítják Jozef Šimkót, Rimaszombat polgármesterét a kurinci üdülő csúszdaparkjának megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban. A nyomozás még folyamatban van – tájékoztatta a TASR-t Ivan Vozár, a Besztercebányai Kerületi Ügyészség szóvivője.
A polgármester ellen a losonci rendőrség indított büntetőeljárást még februárban. „A nyomozó a csúszdapark megépítésére kiírt versenypályázattal kapcsolatban indított büntetőeljárást Jozef Šimko polgármester ellen, a gyanú szerint 60 001 eurós jogosulatlan előnyhöz juttatta a közbeszerzés győztesét” – közölte Vozár.
Jozef Šimko áprilisban panaszt tett az eljárás megindítása miatt, de az ügyészség elutasította azt. „A nyomozás folyamatban van, ezért részletesebb információkkal nem szolgálhatunk” – tette hozzá az ügyészség.
A polgármester azt nyilatkozta a TASR-nek, hogy semmiféle visszaélés nem történt a csúszdapark hét évvel ezelőtti építésénél. „Az elmúlt 15 évben, amióta polgármester vagyok, már 18 büntetőfeljelentést tettek ellenem. Mindegyik megalapozatlannak bizonyult. A mostanit is az ellenfeleim politikai játszmájának tartom, és mindenkit biztosíthatok, hogy nem követtem el törvénysértést, még csak szabálysértést sem” – szögezte le.
Šimko tagad
Jozef Šimko polgármester tagadta, hogy ő rendelte volna meg a felvételeket, és hangsúlyozta: bárki készíthet felvételt a testületi ülésekről, hiszen azon nyilvánosak.
Szót kapott a felvételeket készítő Marián Dorkin is, aki még az ülés előtt éles szóváltásba keveredett az egyik újságíróval. Tagadta, hogy pénzt kapna a felvételekért, és kijelentette: a videóit úgy fogja megvágni, ahogyan ő akarja.
Mivel a polgármester továbbra sem garantálta, hogy a teljes, vágatlan felvételek elérhetővé válnak, Halász Attila vezetésével az Alternatíva frakció képviselői elhagyták az üléstermet. Csatlakozott hozzájuk Roman Vaľo és több más képviselő is. Az ülés így határozatképtelenné vált, a polgármester berekesztette azt.
Egy nappal később az Alternatíva frakciója közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták: tiszteletben tartják minden állampolgár jogát, hogy részt vegyen a nyilvános üléseken és felvételt készítsen. Ugyanakkor kétségbe vonják Marián Dorkin motivációit, és elítélték, hogy az ülés kezdete előtt szóban megtámadott és megfenyegetett egy újságírót.
„Sajnáljuk, hogy ilyen lépésre kényszerültünk, de nem engedhetjük meg, hogy bárki hasonló módszerekkel éljen a polgárok által megválasztott képviselőkkel szemben, majd manipulált videók útján megfélemlítse őket, ahogy ez a júniusi ülés után egyik kollégánkkal szemben történt”
– áll a közleményben.
Hasonló szellemű nyilatkozatot adott ki a Roman Vaľo vezette Spolu sme Sobota (Együtt vagyunk Rimaszombat) frakció is, amely szintén a teljes felvételek nyilvánosságra hozatalát követeli.
Képviselői reakciók
A városi pénzügyi osztály vezetője, Miroslav Bielak szerint a módosítás után a költségvetés gyakorlatilag kiegyensúlyozott marad. Roman Vaľo képviselő üdvözölte a változtatásokat, amelyek szerinte a város aktuális igényeire reagálnak, és támogatják a külső forrásból társfinanszírozott projektek előkészítését. Külön kiemelte, hogy bekerült a költségvetésbe a Kurinec – Zöld-víz rekreációs központ fejlesztésének tervezése.
Jozef Šimko polgármester hangsúlyozta, hogy a nyári idényben Kurinec 1,6 millió eurós bruttó bevételt hozott a városnak, amelyből 800 ezer euró volt a tiszta nyereség. „Ebből 230 ezer eurót a hitel törlesztésére fordítunk, és bízom benne, hogy további 300 ezret is sikerül majd szereznem a mosdók és szociális helyiségek felújítására, amit annyira kifogásoltak.” – mondta.
Vita az átláthatóságról
A polgármester az ülésen visszatért a nyár eleji vitához is, amikor nem írta alá az első költségvetés-módosítást. Ezt azzal indokolta, hogy a képviselők akkor anélkül döntöttek a Gömöri Hírlap megszüntetéséről, hogy megvitatták volna annak következményeit, például a lapnál dolgozó újságírók végkielégítését.
Šimko gúnyos megjegyzést tett azokra a képviselőkre, akik az előző ülésen tiltakozásképpen elhagyták a termet, mivel a város nem volt hajlandó közzétenni a testületi ülések teljes, vágatlan felvételeit. Halász Attila képviselő azonban leszögezte, hogy ez nem „menekülés” volt, hanem a nyilvánosság korrekt tájékoztatásáért szervezett demonstráció.
„Ez a lépés az objektív tájékoztatás melletti kiállás volt” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy reméli, a regionális média a jövőben kiegyensúlyozottabban fog működni.
(rimava)
A Matica tiltakozik
Az ülésen Jozef Šimko polgármester ismertette a helyi Matica Slovenská levelét, amely tiltakozott a Csodaszarvas-szobor felállítása ellen. „A Csodaszarvas-szobor nem csak egy művészeti motívum, hanem a magyar mitológia szimbóluma, ami az ősi magyarok Kárpát-medencébe történő érkezésével kapcsolódik össze” – áll a levélben.
„Ebből az okból egy ilyen szimbólum felállítását Rimaszombatban történelmileg érzéketlen és kulturálisan helytelen lépésnek tartjuk”
– írták.
A levél tartalmát több képviselő is bírálta. Halász Attila és Cziprusz Zoltán meglepetésüknek adtak hangot, amiért a Matica most kifogást emelt, hiszen tavasszal még nem tiltakozott a szobor ellen. Sőt, Cziprusz szerint azzal, hogy a Csodaszarvas nem a Fő téren kerül felállításra, a Matica is könnyebben építheti fel a Hrebenda-szobrot.
Auxt Ferenc képviselő szintén értetlenségét fejezte ki, amiért egyesek a Csodaszarvas-mondát történelmi eseményként értelmezik. Mint mondta, szerinte inkább meséről van szó, „aminek semmi köze a történelemhez”, ezért nem tart attól, hogy a szobor megosztaná a város lakosságát.
A képviselők végül 14 igen szavazattal és három tartózkodás mellett elfogadták a határozatot a Csodaszarvas-szobor új helyszínen történő felállításáról. Ellenszavazat nem volt.
Felmerült a pártatlanság kérdése
A vita során több képviselő is kritizálta a városi lap működését. Vaš képviselő például azért bírálta a Gömöri Hírlapot, mivel az szerinte az utóbbi években egyre inkább a polgármester szócsövévé vált.
„Amikor valamelyik képviselő jó javaslattal áll elő, az újságban gyakran meg sem említik a nevét, viszont ha a polgármester tesz egy indítványt, azt mindig külön kiemelik”
– fogalmazott Vaš.
Hozzátette: amennyiben a lap a jövőben objektív módon működne, nem zárkózna el annak újbóli elindításától. Kiemelte ugyanakkor, hogy szerinte a város honlapját kellene használni a tájékoztatásra, mert az sokkal aktuálisabb, mint egy kéthetente megjelenő lap.
Jozef Šimko polgármester azt mondta, neki nincs problémája a Gömöri Hírlap megszüntetésével, de szomorúnak nevezte, hogy most épp azok akarják megszüntetni a lapot, akik korábban a megmentéséért küzdöttek. „Mitől félnek?” – kérdezte a képviselőket a titkos szavazás kapcsán.
Halász Attila képviselő elismerte, hogy a Gömöri Hírlap megszüntetése nem egy pozitív lépés a város számára, de emlékeztetett arra is: nem véletlen, hogy a képviselők idén már másodszor szavaznak a lap megszüntetéséről. Halász egyetértett Vaš képviselővel abban, hogy nyilvánvaló, kinek az érdekeit szolgálja a lap. Šimko nevetségesnek nevezte ezeket az okokat.
Megtakarítás 2026-ban
A városvezetés jövőre tervezi a megtakarítás pontos összegének kiszámítását, amelyet a 2026-os költségvetés többleteként fognak kimutatni. A végleges számok a költségvetés első módosításakor kerülnek a zárszámadásba, ennek kiszámolása a Városi Hivatal feladata.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
