Az Erzsébet az egyik legismertebb, évszázados múltra visszatekintő magyar női név, amelynek története a Bibliáig, és Európa jelentős uralkodóházainak Erzsébet nevet viselő történelmi személyeihez és szentjeihez vezethető vissza.
Az Erzsébet héber eredetű női név, amely az Eliseba, Elisheva névből származik. Legelterjedtebb jelentése „Isten az én esküm”, de az „Isten megesküdött” értelmezés is ismert.
Az Erzsébet név már a középkorban népszerű volt a keresztény világban, részben a bibliai Erzsébet, Keresztelő Szent János édesanyjának tisztelete miatt. Elterjedését tovább növelte Árpád-házi Szent Erzsébet kultusza, amely halála és szentté avatása után Európa-szerte egyre ismertebb lett.
A katolikus egyház november 19-én üli Árpád-házi Szent Erzsébet liturgikus ünnepét. A magyar királylány (1207-1231) II. András magyar király és Merániai Gertrúd leánya, aki a középkor egyik legismertebb szentje, és akinek emlékét évszázadok óta nagy tisztelet övez.
Szent Erzsébet élete, freskó, szőgyéni templom (Fotó:Berényi Kornélia)
Életének első négy évében a magyar királyi udvarban nevelkedett, majd eljegyezték Türingia leendő grófjával, Lajossal. A kis herceglány fényes kísérettel és kincstárnyi hozománnyal érkezett a wartburgi várba. Német környezetben nevelkedett, majd fiatalon, 14 éves korában lett IV. Lajos türingiai tartománygróf felesége.
Házasságuk boldog és teljes volt, a feljegyzések szerint Erzsébet férjét hazavárva messzire elébe lovagolt, és csókokkal, viharos örömmel üdvözölték egymást. A szent életű asszony legbensőbb titka és egyik legvonzóbb tulajdonsága, hogy tökéletes összhangot tudott teremteni az Isten és a férje iránti szeretet között, és élete során különösen nagy figyelmet fordított a szegények, betegek és rászorulók megsegítésére.
Lajos tizennyolc évesen korában, apja halála után átvette a hatalmat Türingiában. Erzsébet a vár alatt nagy házat építtetett, befogadta a zarándokokat és koldusokat, és ápolta a betegeket. Az udvar rosszallása ellenére Lajos támogatta felesége jótékony cselekedeteit.
Szent Erzsébet-dombormű, Budapest, Rózsák tere (Fotó: szoborlap.hu)
Hat év boldog házasság után Erzsébet özvegy lett. Férje halála után gyermekeivel együtt el kellett hagynia a várat. Sokat nélkülözött, gúnyolták, elkergették, de béketűréssel viselte a megaláztatásokat. Városról városra járt, ahol szükség volt segítségére, dolgozott, ápolta a betegeket, megvarrta ruháikat. Később Marburgba költözött, és belépett a ferences rendbe.
Javait és élete hátralévő esztendeit a betegek és rászorulók gondozásának szentelte. 1228 nagypéntekén néhány ferences barát jelenlétében lemondott a világi javakról, kórház építésébe kezdett, ahová befogadta a földönfutókat, betegeket, és ő maga gondozta őket.
1231-ben november 16-áról 17-ére virradó éjszaka halt meg Marburgban. Huszonnégy éves volt.
Szent Erzsébet a keresztény jótékonyság és irgalmasság egyik legismertebb alakja. A szegények, betegek, árvák és özvegyek pártfogójaként tisztelik. Halála után mindössze négy évvel, 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta.
Árpád-házi Szent Erzsébet mellett a magyar királyi család több más tagja is viselte ezt a nevet. Köztük Portugáliai Szent Erzsébet (1271–1336) Árpád-házi Szent Erzsébet rokona, II. András magyar király dédunokája volt. Dénes portugál király feleségeként vált ismertté, és hozzá is csodás legendák kapcsolódnak.
Magyarországi Boldog Erzsébet (1292 körül–1336) III. András magyar király leánya volt. Domonkos apácaként élte életét, és a magyar Árpád-ház utolsó királyának gyermekeként is ismert.
A néphagyományban is jelentős az Erzsébet-nap, melyhez hagyományok és időjárási megfigyelések, népi jóslások kapcsolódnak.
A legismertebb népi regula és megfigyelés szerint, amilyen az idő Erzsébet napján, olyan lehet karácsonykor is. A hagyomány szerint Erzsébet napja a tél közeledtére is figyelmeztetett, és a novemberi népi kalendárium fontos dátumai közé tartozott.
Leizen-Mayer Sándor: Árpád-házi Erzsébet szentté avatása, MNG (Fotó: magyarkurir.hu)
A 20. század második felében az Erzsébet még széles körben használt keresztnév volt, az újszülöttek körében azonban az ezredfordulóra jelentősen visszaszorult. Az Erzsébet név különlegessége, hogy rendkívül sok becéző alakja létezik. A név hosszúsága, több évszázados használata és különböző nyelvjárási változatai mind hozzájárultak a becenevek gazdagságához.
A legismertebb Erzsébet-becenevek: Erzsi, Erzsike, Erzsó, Erzsu, Bözsi, Bözse, Böske, Böbe, Böbi, Betti, Betta, Liza, Lizi, Zsóka és Zsike.
Árpád-házi Szent Erzsébet a feleségek, a fiatal anyák, a ferences harmadrend és a szolgáló szeretet védőszentje.
Árpád-házi Szent Erzsébet sírja a marburgi székesegyházban (Fotó: Wikipédia)
Katona József Bánk bán c. drámájában így ír a magyar királylányról:
„Egy kicsi-kis leányka-csillagot
Láttam egyszer sok esztendő előtt,
Pozsony várából napnyugatra ment
A csillag-gyermek, s szent asszonnyá nőtt.
A fáma mint a rózsaillatot
Nevét országokon át lengeti,
Be jó volna a köntöse szegélyét
Ájtatos ajkkal megérinteni.
Idegen népek jóltevője lett,
Míg anyja itthon dúlt a magyaron…
Most anyja vére ég a kezemen – –
Mért mentél el, királykisasszonyom?
Szűz lelked egyetlen lehellete
Szétfújta volna a tragédiát, –
Vagy úgy kellett, hogy későn, s messziről
Szívjuk be lényed rózsaillatát?
Átok lett itthon a meráni vér,
És áldás lett az árpád-házi ott.
Onnan kellett ránk visszasugározzál,
Hogy imádjunk, mint magyar csillagot.”
Berényi Kornélia/Felvidék.ma
Forrás: nevnap.hu, katolikus.hu, Népi Kalendárium
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »


