A Kúria csütörtökön kihirdetett precedensértékű ítéletével megállapította a hvg.hu portál kiadójának felelősségét a Tóta W. Árpád által a HVG online oldalán még 2018-ban elkövetett durva magyargyalázásért, s hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla keresetet elutasító ítéletét.
A Kúria csütörtökön kihirdetett precedensértékű ítéletével megállapította a hvg.hu portál kiadójának felelősségét a Tóta W. Árpád által a HVG online oldalán még 2018-ban elkövetett durva magyargyalázásért, s hatályon kívül helyezte a Fővárosi Ítélőtábla keresetet elutasító ítéletét.
A Kúria helybenhagyta a Fővárosi Törvényszék elsőfokú ítéletét, amely a dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd, a Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvezetője által képviselt, magyarságában megsértett és emiatt személyiségi pert indító két felperes dr. Dégi Zoltán és Rácz Szabó László keresetének helyt adott. A Kúria emellett 434 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a HVG Kiadó Zrt-t.
2019. május 30-án precedensértékű, elsőfokú ítéletével a Fővárosi Törvényszék (dr. Bene Lajos bíró) helyt adott a felperesek keresetének és megállapította, hogy Tóta W. Árpád publicista a hvg.hu oldalon 2018. novemberben közölt, sokak felháborodását kiváltó, honbiztosító hadjáratokat vívó őseinkre a „büdös magyar migráns” és „magyar bandita” gyalázkodó kifejezéseket használó, “Magyar ember nem lop, csak kalandozik” botrányos cikke megsértette a magyar nemzet és ezáltal a nemzethez tartozó két felperes emberi méltóságát. A jogsértő cikk a hazai nyomozó hatóságokat és a kormányt kritizálta, hazánk EU általi megregulázása iránti vágyat fejezett ki és ennek körében az említett jelzőkkel gyalázta a magyarságot.
Semmilyen nemzettel, így a magyar nemzettel szemben sem elfogadható a sértő, megbélyegző kifejezések ilyen öncélú használata, mondta ki az elsőfokú bíróság. A két felperes javára személyenként 200-200 ezer forint sérelemdíj, valamint 152 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte a HVG kiadóját. Ezen túlmenően kötelezte a liberális porált, hogy távolítsa el a cikkből a magyarságot gyalázó kifejezéseket és kérjen közleményben elnézést a jogsértésért.
2019. október 4-én azonban a Fővárosi Ítélőtábla dr. Kisbán Tamás bíró által vezetett tanácsa (további tagjai: dr. Kovaliczky Ágota és Vojnitsné dr. Kisfaludy Atala Katalin) szakmai berkekben is megütközést keltő döntést hozott a HVG Kiadó Zrt. alperes fellebbezése alapján másodfokon. Megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és teljes mértékben elutasította a két felperes kollektív személyiségi peres keresetét és közel 200 ezer forint perköltség megfizetésére kötelezte őket. Az ítélőtábla a liberális német joggyakorlatban alkalmazott ún. átsugárzási elvre hivatkozva azt mondta ki az indokolásában, hogy a sértő jelzők nem érintik a magyar nemzeti közösséget, azok „nem sugároznak át a közösségre, nem az egész közösség ellen irányulnak”, „csupán” a publicisztika eszközeivel támasztják alá a mondanivalót. Ezzel az Ítélőtábla önkényesen átlépett az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése és a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése által minden nemzet, így a magyar nemzet méltóságát védő, vélemény-nyilvánítás szabadságát jogszerűen korlátozó rendelkezéseken és idegen állam egyébként is aggályos joggyakorlatával próbálta legalizálni a magyarellenes gyűlöletkeltést.
A jogerős ítélet ellen a felperes felülvizsgálati kérelemmel fordultak a bírósághoz és kérték az elsőfokú ítélet szerinti eldöntését a jogvitának. Ennek tett most eleget a Kúria.
A felülvizsgálati eljárásban 2021. februrár 24-én tartott tárgyaláson dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd a felperesek képviseletében hivatkozott az Alkotmánybíróság 6/2021 számú határozatára, amely az Alaptörvénynek a nemzeti és keresztény közösség méltóságát védő IX. cikke (4) és (5) bekezdéseinek adott értelmezést és a jelen ügyben is alkalmazandó szempontokat határozott meg. Ebben az abortusztablettával „áldoztató” kereszténygyalázás miatti indult ügyben a taláros testület kimondta, hogy nem biztosítható védelem az olyan véleménynek, amelynek a célja pusztán a megalázás, bántó, sértő kifejezések használata.
A HVG alperes jogi képviselője, dr. Nehéz-Posony Katinka ügyvéd szerint a cikkbeli jelzők az irónia eszközei voltak, nem voltak öncélúak, azok tekintetében magasabb tűrési küszöböt kell alkalmazni, illetve a migrációt mint pozitív demográfiai mozgás jelenségét a kormány helyezte amúgy is negatív értelmezésbe, és erre akart görbe tükröt mutatni a cikk.
Szerinte a szerző napjaink stigmatizáló politikai közbeszédének helytelenségére kívánta felhívni a figyelmet akként, hogy az iróniával élve a honfoglaló magyarokra adaptálta a megbélyegző beszédmódot. Szerinte az a felperesi és elsőfokú bírói érvelés sem megalapozott, hogy a magyar katonákat és vezetőket feltétlen tisztelet kell, hogy övezze, mert a haza érdekében hősi tetteket hajtottak végre. Ez szerinte szintén „olyan leszűkítő értelmezést engedne csak meg, amely egyébként ellentétes volna nem csak a véleménynyilvánítási joggal, de az Alaptörvényben fogalt önkényuralmi rendszerekkel szemben megfogalmazott ellenvetéssel is.” A magyar történelemben ugyanis „voltak olyan katonai alakulatok, vagy akár csak egyéni katonai akciók, amelyek közel sem mondhatók sem jó szándékúnak, sem hősiesnek, vagy tiszteletre méltónak.”
A Kúria indokolása szerint a felülvizsgálati kérelem alapján érdemben azt kellett megítélnie, hogy a másodfokú bíróság a Ptk. 2:54 § (5) bekezdését megsértve mellőzte-e a személyiségi jogsértés megállapítását és utasította el a keresetet. Ennek megítéléséhez a Ptk. 2:54. § (5) bekezdését kellett értelmeznie összhangban az Alaptörvény II. cikkével, valamint a IX. cikk (1) és (4)-(5) bekezdéseivel, figyelemmel az Alkotmánybíróság által ezeknek az alapjogoknak az értelmezése tárgyában kialakított gyakorlatára és a Ptk. 2:54. § (5) bekezdése szerinti jogsértés megítélésekor figyelembe veendő szempontokra.
A véleménynyilvánítás szabadságának és az emberi méltóság, illetve ezzel összefüggésben a „közösségek méltóságának” védelme ütközése esetén az érdekmérlegelés során a Kúria megítélése szerint – a jogerős ítélet indokolásával szemben – a jogsértés megállapításához nem a sérelmezett közlésnek a közösségről az egyénre sugárzó jellegét kell elsődlegesen vizsgálni, helyette azt szükséges előtérbe helyezni, hogy a cikkben kifogásolt kifejezések a véleménynyilvánítás szabadságának védelme alá tartoznak-e.
A jogsértés megítélése szempontjából jelentősége van a közlés céljának, hogy annak kifejtésére közéleti vita keretében került sor, továbbá, hogy a véleménynyilvánítót megilleti a stílusválasztás szabadsága. A sérelmezett közlés tartalmának és formájának megítéléséhez szükséges a cikk mondanivalójának és az adott közlés szövegösszefüggésben való vizsgálata.
A Kúria végül a felperesek keresetének helyt adó elsőfokú bíróság azon megállapításával értett egyet, amely szerint a magyar nemzethez tartozókra a „büdös” és a mai közbeszédben pejoratív tartalmú „migráns” jelzők, illetve a „magyar banditák” kifejezés használata a magyar nemzet közösségének méltóságát sérti. Megállapította, hogy a közéleti vitában az elmarasztaló vélemény kifejezése a véleménynyilvánítás szabadsága által védett érték, azonban az ennek kifejezéséhez használt írói eszköz és az irónia műfaji sajátossága sem adhat korlátlan felmentést mások emberi méltósága, vagy a közösségek méltósága megsértésének felelőssége alól.
Az Alaptörvény IX. cikk (5) bekezdése szerint a véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére. Az ilyen közösséghez tartozó személyek – törvényben meghatározottak szerint – jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. Ezt a jogot biztosítja tételesen a Polgári Törvénykönyv 2:54. § (5) bekezdése, amely szerint a közösség bármely tagja jogosult a személyisége lényeges vonásának minősülő, a magyar nemzethez, illetve valamely nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösséghez tartozásával összefüggésben a közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sértő vagy kifejezésmódjában indokolatlanul bántó jogsérelem esetén a jogsértés megtörténtétől számított harmincnapos jogvesztő határidőn belül személyiségi jogát érvényesíteni.
A Nemzeti Jogvédő Szolgálat 2019-ben indította el a “Tégy a magyargyűlölet ellen!” akciót Ennek lényege, hogy arra kérnek minden felelősen gondolkodó, tettre kész magyar embert, hogy kísérjék figyelemmel a hazai és külföldi sajtó, illetve közélet magyarsággal, kereszténységgel kapcsolatos megnyilvánulásait. Ha pedig a magyar nemzet méltóságát és/vagy kereszténységet súlyosan sértő, gyalázkodó írást, megszólalást észlelnek, jelentsék be haladéktalanul a Nemzeti Jogvédő Szolgálatnak ([email protected]) a forrás megjelölésével. Ha úgy ítélik meg, hogy az Alaptörvény és a Ptk. alapján ún. kollektív személyiségi per eséllyel indítható, akkor a jogsértéstől számított 30 napon belül nagyszámú hazafi felperes bevonásával benyújtják a keresetet a jogsértés megállapítása, a jogsértő kitétel eltávolítása, a további jogsértésektől való eltiltás, elégtételi közlemény kiadatása és jelentős összegű sérelemdíj iránt.
Hunhír.info
Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »
