A háború szele lengi körül Magyarországot; a következő választásnak a legnagyobb tétje, hogy lesz-e olyan kormányunk, amely kívül tudja tartani Magyarországot egy háborún – jelentette ki Orbán Viktor kedden Balatonfüreden.
A miniszterelnök országjárása újabb helyszínén azt mondta: „nagyon reméljük, hogy ilyen háború nem következik be, nagyon reméljük, hogy az európaiak észre fognak térni, de ebben a pillanatban minden józan embernek azzal kell számolnia, hogy jelentős háborús kockázat napjait éljük”.
Nekünk olyan kormányunk van, amely nem ad embert, nem ad fegyvert és nem ad pénzt egy olyan háborúra, amihez nincsen semmi közünk, és végképp nem honvédő háború, az két szláv nép „testvérháborúja” – fogalmazott a kormányfő.
Orbán Viktor szerint a közel-keleti háború vagy az ukrán olajblokád látszólag külpolitikai kérdések, de valójában ezek a leginkább húsba és zsebbe vágó kérdések, hiszen a kormánynak azonnali beavatkozást kellett végrehajtania, hogy a magyar üzemanyagárak ne száguldjanak úgy, mint a holland, a német vagy az osztrák árak.
Az a választóvonal, amely elválasztotta a belpolitikát a körülöttünk lévő külvilág ügyeitől, az megszűnt, és a kérdés az, hogy meg tudjuk-e őrizni Magyarországot a biztonság és a nyugalom szigetének egy olyan világban, amelyet nem a nyugalom és nem a biztonság jellemez – mondta.
Hozzátette: Kecskeméten a Mercedes új üzemébe háromezer új munkást vesznek fel, miközben Németországban az elmúlt évben elbocsátottak 130 ezer munkást, Lengyelországban 140 ezret.
„Mindenhol embereket bocsátanak el Magyarország körül, egyedül Magyarország az az ország, ahol nem elbocsátják az embereket, hanem keresik őket, és nem munkaerőfelesleg van, hanem munkaerőhiány” – jegyezte meg.
Mint mondta: nagyon nagy dolog, hogy Magyarország „meg tudja őrizni a munkaalapú gazdaságnak a gondolatát”, ahol nem tartunk el senkit, aki egyébként tudna dolgozni, de nem hajlandó. „Ez így igazságos, így van rendjén, és szeretnénk, ha így is maradna.”
A kormányfő úgy látja: minden bennünket körülvevő, nálunk sokkal gazdagabb nyugat-európai országban nemcsak elbocsátások, hanem megszorítások vannak. Nyugat-Európában vagy az Európai Unióban nem vezettek be fix három százalékos otthonteremtési hitelt a fiatalok számára, és olyan hírrel sem találkozni, hogy a gazdasági növekedés egy százalék környékén van, de közben 11 százalékkal nő a minimálbér.
Arról sem hallani, hogy ezekben a nehéz időkben bármelyik kormány Európában megduplázza a gyermekek után járó adókedvezményt, vagy a két- és háromgyermekes édesanyák élethosszig adómentességet kapnak, miközben Magyarországon ez történik. Ez azért lehet, „mert ők a pénzüket odaadják az ukránoknak”, ha nem adnák oda, „ahogy mi sem adjuk”, akkor ők is jobban járnának – emelte ki a kormányfő.
Orbán Viktor azt mondta: négy követelés van ma Magyarországgal szemben, amit „részben az ukránok, részben az ukránok mögött a brüsszeliek” támogatjnak.
Az első, hogy Magyarország szálljon be a háborúba legalább olyan mértékig, mint a németek, a franciák vagy a spanyolok, „és nyilvánítsa ki, hogy az ukrán-orosz háború az Magyarország háborúja is”, Magyarország érdekében is vívják. Magyarország álláspontja ezzel szemben az, hogy „ez nem a mi háborúnk”, egy nagyon véres, nagyon szomorú, nagyon brutális háború, ami „két szláv nép testvérháborúja, amihez nekünk nincsen semmi közünk” – hangsúlyozta a miniszterelnök.
Azzal folytatta, hogy „az ukránok nem Magyarországért harcolnak, nem a biztonságunkért, sose kértük őket erre, nincs is rá szükségünk”, de amiben tudjuk, segítjük őket. Magyarországon munkát kapnak, megadtuk a Magyarországon tartózkodó 30-40 ezer ukrán családnak az anyanyelvi oktatás jogát, „amit egyébként ők Ukrajnában a mieinktől, a magyaroktól megtagadnak”.
Ez mégiscsak „egy nemzeti-keresztény ország, ahol a másik nemzetet tiszteljük és a keresztény segítségnek a törvényét pedig figyelembe vesszük, sőt követni próbáljuk”. Mindent megadunk nekik, amit megadhatunk, „de nem fogjuk magunkat tönkretenni az ő kedvükért, egy olyan háborúért, amihez nincs semmi közünk” – húzta alá Orbán Viktor.
Úgy folytatta: a háború egyébiránt brutális. Az Európai Unió jelen pillanatban ezt a háborút fegyverekkel, pénzzel támogatja, és megállapodásokat kötöttek arról, hogy a 2026 és 2030 közötti időszakban katonákat is küldenek majd Ukrajnába.
„Nem gondolkodnak rajta, nem lamentálnak, nem mérlegelik, döntést hoztak erről a franciák, megállapodtak erről az angolokkal, a németek pedig ehhez csatlakoztak.”
Orbán Viktor a második követelésnek nevezte, hogy adjunk pénzt, de az nekünk sincs elég. Az Európai Unió adott körülbelül 200 milliárd eurót eddig az ukránoknak, most ad 90 milliárd euró hitelt, az asztalon van egy 800 milliárd dolláros ukrán jólét címet viselő program, amihez pénzt várnak, és egy 700 milliárd dolláros fegyverkezési program, amihez szintén pénzt ígértek.
Felidézte, hogy amikor a 90 milliárdos csomagról kellett dönteni, akkor egy „hosszú, éjszakába nyúló, hangulatában brutálisnak nevezhető megbeszélés keretében” végül hozzájárult ahhoz, hogy a többi uniós ország felveheti ezt a hitelt és odaadhatja Ukrajnának, „ha nekünk abban nem kell részt vennünk”. Ebből azután a szlovákok és a csehek is kimaradtak.
Mivel az uniónak nincs pénze, hitelben fel fog venni 90 milliárd eurót, majd ezt a pénzt odaadja az ukránoknak szintén hitelbe. És a hitelszerződésben az van benne, hogy az ukránok ezt majd vissza fogják fizetni, amikor az oroszok jóvátételt fizetnek nekik – ismertette a miniszterelnök.
„Ez nyilvánvalóan soha nem fog bekövetkezni”, ez a 90 milliárd „elment”, így amikor nem tudnak az ukránok fizetni, akkor az EU tagállamainak költségvetéséből kell ezt a pénzt odaadni, leszámítva Magyarországot, Csehországot és Szlovákiát – mondta.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
