Németország nyomatékosította Washingtonhoz fűződő stratégiai elköteleződését, miután Emmanuel Macron francia elnök szokatlan módon a német védelmi minisztert (Angel Maerkel korábbi utódjelöltjét), Annegret Kramp-Karrenbauert (AKK) kritizálta egy korábbi véleménycikke miatt.
Macron azért esett neki a német miniszternek, mert az a hónap elején egy Politico hasábjain megjelentett véleménycikkében „az európai stratégiai-védelmi autonómia illúziójának végéről” értkezett, ami nyílt szembehelyezkedés volt a francia törekvésekkel – Párizs ugyanis Amerikától független európai katonai képességeket akarna kialakítani.
Ez a stratégiai autonómia koncepció magába foglalja azt is, hogy Európa kitörve saját korlátaiból több szerepet vállal a globális események irányításában (beleértve bizonyos fokú rivalizálást más nagyhatalmakkal), amelynek alapja a saját hadsereg és saját haditechnológiai és hadiipar kiépítése.
Macron hétfői kritikai írásában úgy fogalmazott, hogy nem tud egyetérteni AKK azon állításával, az Európa képtelen helyettesíteni az amerikai biztonsági-szolgáltató szerepét. Macron szerint „történelmi léptékű félreértelmezés” történt, és biztosra veszi, hogy Angela Merkel német kancellár nem osztja AKK véleményét.
A német narratíva ugyan nem utasítja el a nagyobb védelmi (katonai) szerepvállalást, de azt kizárólag a transzatlanti kapcsolatokon (NATO) belül képzeli el. Az elmúlt napok nyilatkozataiban rendre túlhangsúlyozzák Merkel gratulációját, amit Joe Biden megválasztott amerikai elnöknek küldött. Egyesek Európában arra számítanak, hogy Biden elnöksége majd ismét a transzatlanti kapcsolatokat fogja erősíteni ,valójában az amerikai érdek az elnök személyétől függetlenül ugyanaz marad: fókuszban Kína és a Csendes-óceán, a németek Északi Áramlat 2 projektje pedig idegesítő problémát jelent majd.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
