Napok óta óriási politikai hullámokat vetnek Donald Trump amerikai megválasztott elnök kijelentései. Trump ugyanis többször is jelezte, hogy az USA megvenné, de akár erő alkalmazásával is rátenné a kezét Grönlandra. A fagyos sziget Dánia autonóm tartománya – jelenleg. Csütörtökön két fontos nyilatkozat is elhangzott az ügy kapcsán. Az egyiket Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója tette, a másik a koppenhágai amerikai nagykövetség.
A nagykövetség közölte, hogy „jelenleg” az USA nem tervezi a katonai jelenlét növelését Grönlandon.
Trump két nappal ezelőtt jelezte, hogy Grönlandnak az USA részévé kellene válnia, mert az az Egyesült Állami nemzetbiztonsági érdeke, a szigetet meg kell védeni a kínai és orosz fenyegetésektől.
Csütörtökön a Reuters azt közölte, Mike Waltz, Trump nemzetbiztonsági tanácsadója is megerősítette a trumpi narratívát. Ő azt mondta:
„Ez a kulcsfontosságú nyersanyagokról, ásványkincsekről szól. És a jégsapkák elolvadásáról. A kínaiak már jönnek a jégtörőikkel. Olajról és gázról van szó. A mi nemzetbiztonságunkról.”
fogalmazott.
Fontos hozzátenni, hogy Trump már 2019-ben is ajánlatot tett Dániának, amely ezt elutasította. Hozzátesszük, akkor még a teljes európai és amerikai fősodor szemben állt Trumppal – most az erőviszonyok már nem ilyen egyértelműek.
Grönland a világ legnagyobb szigete, 600 éve Dánia része, ma mint autonóm tartomány működik.
Trump és Waltz indoklása a jégsapkák és nemzetbiztonság kapcsán nem légből kapott elképzelések. A globális felmelegedés miatt egyre nagyobb, korábban nem hajózható területek válnak hajózhatóvá. Ez átírja a kereskedelmi útvonalakat, és átírja az eddigi klasszikus geostratégiai felfogásokat is. Kína például gyorsabb és kevésbé korlátozható szállítási útvonalakat alakíthat ki az Jeges-tengeren Oroszország segítségével.
Körkép-vélemény:
Gondoljunk bele: jelenleg Oroszország csak a szárazföldön szállíthat (ami drágább, mint a tengeri kereskedelem) vagy csak olyan szorosokon és csatornákon keresztül szállíthat a tengeren, amelyeket a Nyugat ellenőriz (ez a kulcsa egyébként az Irán elleni amerikai fellépésnek is). Kína hasonló helyzetben van, az USA az elmúlt években létrehozott egy katonai megállapodások láncából álló szövetséget a Távol-Keleten, amit bármikor blokádként alkalmazhat Kína ellen. De ha járhatóvá válik a Jeges-tenger, az orosz és kínai termékek megkerülhetik a Nyugat által eddig uralt kapukat, új kereskedelmi és vele geopolitikai valóságot teremtve. A britek, finnek, svédek, norvégok és amerikaiak évek óta növelik katonai jelenlétüket az Északi-sark peremein, hogy felkészüljenek erre. Ez a háttér feldereng abban is, miért akadályozta meg az USA Németországot abban, hogy kínai kézbe kerüljön a hamburgi kikötő néhány terminálja.
Körkép.sk
nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Rick Scuteri
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
