Történelmi pillanat az európai folyók életében

Történelmi pillanat az európai folyók életében

Megbontották a franciaországi Sélune folyón található, 36 méter magas Vezins-gátat, ezzel megkezdődött Európa eddigi legnagyobb duzzasztógát-elbontása.

A WWF örül ennek a lépésnek, azonban felhívja a figyelmet arra, hogy a vizeink védelmét célzó európai jogszabály még mindig veszélyben van. A gát eltávolítása egy hosszú távú projekt első lépése, melynek célja, hogy a Sélune újra szabadon áramolhasson, és lazacok, angolnák és más vadon élő állatok képében visszatérhessen az élet a folyóba és a híres Mont-Saint-Michel-öbölbe. Az öböl az UNESCO világörökség része, és Európa egyik legfelkapottabb turisztikai látványossága. A Sélune folyó korábban hatalmas lazacállománynak adott otthont, amelyek párzás idején az öbölből felfelé úsztak. A gát azonban megakadályozta a halak vándorlását, így a szaporodásukat is, a halállomány pedig összeomlott. A következő két évben a Vezins-gát – illetve egy másik, elavult gát, a La Roche Qui Boit – elbontása a Sélune folyó 90 kilométeres szakaszán biztosít majd szabad áramlást. Ezáltal javul a vízminőség, ami lehetővé teszi a vándorló lazacok számára, hogy visszatérjenek régi ívási helyükre. A pozitív hatásokat pedig mind az emberek, mind a természet egésze élvezni fogja. Franciaország döntése összhangban van azzal az európai uniós jogszabállyal, amely kötelezi a tagállamokat folyóik helyreállítására, hogy azok legkésőbb 2027-ig jó ökológiai állapotba kerüljenek. A régi vagy elavult gátak eltávolításával az országok fontos lépést tehetnek a Víz Keretirányelvben vállalt kötelezettségeik teljesítésében. Ezáltal ugyanis helyreáll a folyók összeköttetése, nő a biológiai sokféleség és a bővül halállomány.

Hírdetés

A duzzasztógátak hatalmas fenyegetést jelentenek a folyók ökoszisztémáira. Feldarabolják a vízfolyásokat, a természetes élőhelyek így már nem tudnak egymáshoz kapcsolódni. Emellett akadályozzák a hordalékáramlást és a vándorló halak útját, valamint víztározók sorozatává alakítják a vízfolyásokat. Ennek hatására drasztikus mértékben csökkennek az adott területen honos halfajok populációi, az idegenhonos halak viszont elszaporodhatnak. Egy friss tudományos elemzés szerint a világ 246 leghosszabb folyójának alig egyharmadán nincsenek duzzasztók – több mint 60%-uk szabad folyását gátak vagy vízerőművek akadályozzák. Jó hír azonban, hogy becslések szerint Európa-szerte már több mint 3500 gátat távolítottak el. 2018-ban Spanyolországban történt a kontinens eddigi legnagyobb gátelbontása, Észtországban pedig történelmi jelentőségű projekt keretében végeznek folyó-helyreállítást: 8-10 gátat fognak eltüntetni, így 3300 kilométernyi folyószakasz kapcsolódik majd újra egymáshoz.

“Gratulálunk Franciaországnak ehhez a lépéshez. A gátak elbontásával olyan vándorló halak számára nyújtanak reményt, mint a lazac, az angolna vagy a tokhal – mondta Andreas Baumüller, a WWF Európai Irodájának szakértője. – Az öröm mellett azonban ne felejtsük el, hogy az Európai Unió számos tagállama továbbra is gyengíteni szeretné a Víz Keretirányelvet a hamarosan esedékes felülvizsgálat során. Ha ez bekövetezik, akkor még nagyobb veszélybe kerülnek folyóink.” Az Európai Bizottság 2018 őszén társadalmi konzultációt indított, amely során bárki kifejthette véleményét a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban, a WWF és más civil szervezetek pedig #ProtectWater néven kampányt indítottak azért, hogy minél több állampolgár részt vegyen a konzultációban és vizeink állapotának megóvására szavazzon. Az eredmény nem maradt el: fél év alatt 375 ezernél is több aláírás gyűlt össze európai szinten. A jogszabály jövőjéről 2020 első felében hozzák meg a végső döntést.


Forrás:alternativenergia.hu
Tovább a cikkre »