Történelmi mélypontra süllyedt a Duna vízhozama Dévénynél Kulcsár Péter2026. 07. 30., cs – 11:55
Szomorú negatív rekord született.
A Szlovák Hidrometeorológiai Intézet (SHMÚ) előzetes adatai szerint a Duna vízhozama Dévénynél (Devín) másodpercenként mintegy 725 köbméter volt, míg az ausztriai Thebnerstraßl mérőállomáson 678 köbmétert mértek – közölte a TASR hírügynökséggel Jozef Bednár, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) szóvivője.
A szakértők szerint Pozsonynál a Duna legalacsonyabb vízhozamai általában a téli hónapokban, november és február között fordulnak elő. Május, június és július azonban rendszerint a legbővizűbb időszaknak számít, mivel ekkor zajlik az Alpokban a hóolvadás.
„A dévényi mérőállomáson júliusban ilyen alacsony dunai vízhozam a megfigyelések 1876-os kezdete óta még egyszer sem fordult elő” – figyelmeztetett Pavla Pekárová, a SAV Hidrológiai Intézetének munkatársa. Szerinte ennek egyik oka, hogy a levegő magas hőmérséklete miatt a hóolvadás is egyre korábban következik be.
A kutatók jelenleg 1876-ig visszamenő, megszakítás nélküli dunai vízhozam-adatsorral rendelkeznek. Állításuk szerint a Duna hosszú távú átlagos vízhozama másodpercenként mintegy 2050 köbméter körül alakul. A legalacsonyabb napi átlagos vízhozamot 1909. január 6-án mérték, amikor mindössze 580 köbméter volt másodpercenként, míg a legmagasabbat 1899 szeptemberében regisztrálták, 10 810 köbméterrel.
Pekárová szerint bár a Duna havi vízhozamának alakulása változik, a pozsonyi éves átlagos értékek hosszú távon egyelőre stabilnak mondhatók, ám az elmúlt 30 évben összességében csökkenő tendencia figyelhető meg.
„A hasonló, évtizedes vízhozamok alakulása az 1986 és 2025 közötti időszakban már előfordult az 1906 és 1935 közötti években is” – magyarázta a kutató. Hozzátette, hogy a jövő elsősorban attól függ majd, mennyi csapadék hullik a Duna vízgyűjtő területén.
„A történelemből tanulhatunk. Ha megismétlődik az 1936 és 1945 közötti időszak helyzete, ismét csapadékosabb évek és magasabb vízhozamok következhetnek” – mondta.
A SAV Hidrológiai Intézetének kutatói jelenleg több projekt keretében vizsgálják a szlovákiai aszályhelyzetet. Ezek egyike a „Alacsony vízhozamok és hidrológiai aszály a Duna vízgyűjtő területén” elnevezésű nemzetközi projekt, amelyet az UNESCO Nemzetközi Hidrológiai Programjának keretében a brünni Cseh Hidrometeorológiai Intézet koordinál.
A kutatás részeként a szakemberek adatbázist hoztak létre a Duna napi vízhozamairól 20 mérőállomás alapján, a németországi szakasztól egészen a folyó torkolatáig, valamint a Duna több mint 50 mellékfolyójának mérési adataiból.
A Duna pozsonyi vízállásának rendszeres megfigyelése már 1823-ban elkezdődött, a vízszint azonban hidrológiai szempontból nem alkalmas hosszú távú összehasonlításokra, mivel a folyómeder gyakran változik – hol feltöltődik, hol mélyül.
„Ezért a vízhozammal kell dolgoznunk, vagyis azzal a köbméterben kifejezett vízmennyiséggel, amely egy másodperc alatt áthalad a mérőállomás keresztmetszetén” – magyarázta Pekárová.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
