Történelmi jelentőségű eseménnyel zárult vasárnap este a hagyományos gútai búcsú és vásár: augusztus 16-án, az ünnepségsorozat utolsó napján leleplezték Szent István király szobrát a Templom téri körforgalomnál. A pillanat nem csupán az államalapító király előtti tisztelgést jelentette, hanem mérföldkő is Gúta történetében: a városban most először avattak köztéri szobrot történelmi személyiségnek.
Az ünnepség bevezetőjében Mayer János, az Adamis Anna VMK igazgatója hangsúlyozta, vannak pillanatok egy város életében, amelyek túlmutatnak magán az ünnepségen, mert olyan értékeket hagynak örökül a következő nemzedékek számára, amelyek hosszú időn át emlékeztetnek a gyökerekre, a hitre és az összetartozásra. Az új alkotás megfogalmazása szerint ezentúl Gúta főterének meghatározó jelképe lesz.
Az esemény ünnepi műsorában Rudán Joe, Kalapács József és Vadkerti Imre is közreműködött, akik közösen adták elő a Nélküled című dalt, majd az ünnepség végén a magyar Himnuszt is együtt énekelték. Szent István előtt irodalmi alkotással is tisztelegtek: Tűz Tamás Szent István király című versét Szabó Viktor, a Komáromi Jókai Színház művésze mondta el.
„Ma Gúta történelmet ír”
Halász Béla, Gúta polgármestere ünnepi beszédében már az első mondatokban a nap rendkívüli jelentőségét emelte ki.
„Vannak napok, amikor egy város történelmet ír, nem azért, mert valami hangos történik, nem azért, mert nagyobb a tömeg, mint máskor, és nem is azért, mert szebbek a zászlók, vagy ünnepibb a zene, hanem azért, mert vannak pillanatok, amikor egy közösség kimondja, kik vagyunk, miben hiszünk, és milyen örökséget szeretnénk továbbadni azoknak, akik utánunk következnek” – fogalmazott.
Halász Béla polgármester (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Mint mondta, ezen a napon Gúta valóban történelmet írt, hiszen a település történetében első alkalommal állítottak köztéri szobrot történelmi személyiségnek. A polgármester szerint sok kiváló történelmi alak közül választhattak volna, ám aligha van olyan személy a magyar történelemben, aki méltóbb lenne az első helyre Szent Istvánnál. Az államalapító királyt nem egyszerűen uralkodóként, hanem „államépítőként” és „jövőépítőként” méltatta, aki felismerte, hogy a legfontosabb döntések nem a következő napról, hanem a következő évszázadokról szólnak.
Halász Béla arra is figyelmeztetett: a szobornak csak akkor lesz valódi jelentése, ha a közösség tartalommal tölti meg.
„A bronz nem beszél, a kő nem tanít. A műalkotás csak akkor válik élővé, ha mi megtöltjük tartalommal” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a szoboravatás egyben a közösség hitvallása is arról, hogy múlt nélkül nincs jövő, és a következő generációknak nemcsak házakat, utcákat és intézményeket kell örökül hagyni, hanem „tartást, hitet, kultúrát és példát” is.
A polgármester Gúta történelmi megpróbáltatásait is felidézte. Mint fogalmazott, a város árvizeket, háborúkat, határváltozásokat, kitelepítéseket és nehéz időket élt túl, lakói azonban megőrizték hitüket, anyanyelvüket, hagyományaikat és mindenekelőtt a reményt.
Külön üzenet Gúta szlovák lakóihoz
Halász Béla beszédének hangsúlyos része volt a város különböző nemzetiségű közösségeinek együttéléséről szóló gondolat. Szent István Imre herceghez írt intelmeiből idézte fel azt a gondolatot, hogy „egy egynyelvű és egyszokású ország gyenge és esendő”, majd ennek aktualitásáról beszélt a mai Gútán.
A gútai búcsú utolsó napján (Szalai Erika/Felvidék.ma)
„Mi itt Gútán pontosan tudjuk, mit jelent együtt élni. Magyarként, szlovákként, romaként, különböző családi hagyományokkal, különböző anyanyelvvel, de ugyanazzal a várossal” – mondta.
Ezután közvetlenül a város szlovák lakosaihoz fordult:
„Kedves szlovák polgártársaink, ez a szobor számunkra az összetartozás szimbóluma. Ez a város közös otthonunk, és ezt az otthont nem egymás ellen építjük, hanem egymással. A kölcsönös tisztelet nem gyengíti identitásunkat. Éppen ellenkezőleg, megerősíti, mert aki biztos a saját gyökereiben, az nem fél tisztelni mások gyökereit sem.”
A polgármester hozzátette: olyan Gútában hisz, ahol természetes a magyar identitás vállalása, ugyanakkor ugyanilyen természetes a szlovák polgártársak iránti tisztelet is. „A közös jövő nem abból születik, hogy elfelejtjük, kik vagyunk, hanem abból, hogy tudjuk, kik vagyunk, és közben megbecsüljük egymást” – jelentette ki.
A gondolat később is visszatért beszédében: egy várost szerinte nem csupán utak és intézmények építése tesz naggyá. „Miközben utakat építünk, közben hidakat is építsünk az emberek között. Miközben intézményeket építünk, közben közösséget is építsünk” – fogalmazott. Szent István szobrát ezért nem a múltba fordulás, hanem egyfajta iránytű jelképének nevezte.
Sokan voltak kíváncsiak a szobor leleplezésére (Szalai Erika/Felvidék.ma)
Habsburg György: a saját identitás és a másik tisztelete egymást erősíti
Az ünnepség résztvevőit üzenetben köszöntötte Habsburg György nagykövet is, aki személyesen egy németországi rendezvény miatt nem tudott jelen lenni. Szent Istvánt olyan államalapítóként méltatta, aki felismerte, hogy egy ország ereje nem csupán hatalmában, hanem szilárd értékeiben, a felelősségvállalásban, a jog tiszteletében és az emberek, illetve kultúrák közötti hídépítés képességében rejlik.
Különösen jelentősnek nevezte, hogy Gútán állítottak szobrot az államalapítónak, egy olyan városban, amely büszkén őrzi történelmét és magyar hagyományait. Üzenetében ugyanakkor ő is a kultúrák együttélésének fontosságát hangsúlyozta.
„Egy olyan térségben, amelyet a kultúrák sokszínűsége jellemez, különösen fontos üzenet, hogy saját identitásunk megőrzése és a másik identitásának tisztelete nem egymást kizáró, hanem egymást gazdagító értékek”
– olvasta fel Magyarország madridi nagykövetének gondolatait Peczár Károly.
Habsburg György szerint Szent István emlékezete nem pusztán a múltról szól, hanem útmutatás a jövő számára is: a közösségeket kölcsönös tiszteletre, felelősségre és bizalomra kell építeni. Azt kívánta, hogy a gútai szobor a történelmi örökséghez való hűség látható jelképe legyen, és hirdesse a következő nemzedékeknek, hogy hagyomány és jövő nem egymás ellentétei.
„Nem mi leplezzük le a szobrot, hanem a szobor leplez le bennünket”
Halász Béla köszönetet mondott Szilágyi Tibor szobrászművésznek az alkotásért. Mint fogalmazott, a művész nem pusztán bronzot, hanem „karaktert, tartást és történelmet” formált. A polgármester szerint nemzedékek nőnek majd fel úgy Gútán, hogy Szent István alakja a város mindennapjainak természetes részévé válik. Köszönetét fejezte ki a bronzöntő mesternek és családjának, Tóth Tamás kőfaragónak, valamint mindazoknak, akik részt vettek a szobor elkészítésében és az ünnepség megszervezésében.
Beszédének egyik legerősebb gondolataként így fogalmazott:
„Nem mi leplezzük le a szobrot, hanem a szobor leplez le bennünket. Megmutatja, hogy milyen értékek mellett tettünk hitet. Megmutatja, hogy kiket választottunk példaképeinknek. Megmutatja, hogy mit szeretnénk továbbadni a gyermekeinknek.”
A polgármester azt kívánta, hogy az avatás ne egy ünnepség végét, hanem valaminek a kezdetét jelentse. Beszéde végén ismét egy olyan jövő képét rajzolta fel, amelyben Gúta magyar és szlovák közössége együtt építi a várost, a fiataloknak pedig van miért hazatérniük.
„Ha sikerül egy olyan Gútát továbbadnunk gyermekeinknek, ahol jó élni, ahol természetes a tisztelet, ahol a magyar és a szlovák közösség együtt építi a jövőt, ahol a családot megbecsülik, ahol az időseket tisztelik, ahol a fiataloknak van miért hazatérni, akkor méltók leszünk Szent István örökségéhez” – mondta.
Zárásként arra emlékeztetett: a történelem nem ér véget az ünnepséggel, hanem a mindennapokban folytatódik. „A szobrok nem azért készülnek, hogy a múltról meséljenek. A szobrok azért készülnek, hogy emlékeztessenek bennünket arra, milyen jövőt kell építenünk” – fogalmazott, majd áldást kért Szent István örökségére, a felvidéki magyarságra és Gúta valamennyi lakójára – magyarokra, szlovákokra, romákra és minden jóakaratú emberre.
A szobor leleplezését követően Nagy Péter János gútai plébános áldotta meg a műalkotást. A közös imádság után az élő rocklegendák részletet adtak elő az István, a király című rockoperából, az ünnepség pedig a magyar Himnusz közös eléneklésével zárult.
Szalai Erika/Felvidék.ma
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »
