Nem egyeztetett Toroczkai László, Ásotthalom jobbikos polgármestere és egyben a Jobbik alelnöke saját pártjával arról, hogy az általa vezetett településen egy igen kényes rendeletet hoztak: betiltják – többek között – a burka viselését vagy éppen a melegpropagandát. A polgármester a Magyar Nemzet megkeresésére úgy fogalmazott, ennyi autonómiát kell hogy élvezzen.
Ásotthalom a frontvonalon
A Jobbik szóvivője – elismerve, hogy valóban nem történt előzetes egyeztetés – csak annyit tett hozzá, hogy a demokratikusan megválasztott ásotthalmi képviselő-testület támogatta az elképzelést, így
a Jobbiknak csak annyi feladata van az üggyel, hogy tiszteletben tartsa a helyiek döntését.
Jakab Péter leszögezte, nem a Jobbik hivatalos álláspontjáról van szó, azt viszont lényegében kizárta, hogy az ügynek a párton belül következménye lenne, és bármilyen szankcióval sújtanák alelnöküket. Szerinte szimbolikus üzenetekről van szó, a migrációt érintően kifejezetten, hiszen Ásotthalom volt az illegális bevándorlás által egyik leginkább érintett település.
Napirenden van még a kérdés
Toroczkai László egyébként – mint lapunknak elmondta – preventív intézkedésnek, Ásotthalom belügyének tartja az új szabályozást, amely a már 2014-ben megalkotott, a közösségi együttélés alapvető szabályairól szóló rendeletet egészíti ki, és minden eleme szerinte egy meglévő problémára reagál. Habár Ásotthalomnak van muszlim lakosa, a polgármester szerint integrálódni tudott, így nem is őmiatta vezették be a burka és a burkini viselését, vagy éppen a müezzin tevékenységének tilalmát, hanem azért, mert az illegális migrációt létező és fenyegető veszélynek tartják. A polgármester arra hivatkozott, hogy nem szűnt meg az a politikai szándék, amit Brüsszel képvisel, vagyis a tömeges betelepítés kérdése még továbbra is napirenden van. (Igaz, Vona Gábor, a Jobbik elnöke nemrég már azt mondta: „Azt sem tudjuk, hogy egyáltalán lesz-e kvóta, ez egy komoly vita tárgya az unióban.”)
Probléma lehet még, hogy a javaslat ellentmondhat az alaptörvénynek.
Abban ugyanis az áll, hogy „mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához (…), ez a jog magában foglalja (…) azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények, szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen, nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa”. Ha egyébként egy önkormányzat felsőbb jogszabállyal, így például az alaptörvénnyel ellentétes rendeletet hoz, akkor a kormányhivatalnak kell kezelni ezt a problémát.
Kirekesztés?
A Magyar Iszlám Jogvédő Egyesület már tiltakozott is, és az igazságügy-miniszterhez fordult „azonnali beavatkozást” kérve. Abdul-Fattah Munif, az egyesület elnöke megdöbbentőnek nevezte, hogy egy rendelettel Ásotthalmon betiltották az iszlám vallás nyilvános gyakorlásának fő elemeit, ami szerinte „első lépés az iszlám vallás gyakorlásának törvényi betiltása felé”. Pedig az ENSZ 1948-ban kiadott emberi jogok egyetemes nyilatkozata és a magyarországi vallásszabadságról szóló törvény is garantálja az iszlám szabad gyakorlását. Úgy vélik tehát, hogy egy kirekesztő, közösség elleni izgatásra alkalmas rendeletről van szó.
Az új, ásotthalmi szabályozás másik, szintén kényes kérdést feszegető eleme szerint tilos „bármilyen olyan jellegű propagandatevékenység megvalósítása, amely a házasság intézményét nem az alaptörvényben rögzítetteknek megfelelően egy férfi és egy nő között létrejött életközösségként mutatja be”. Toroczkai László ezt azzal indokolta, hogy a migrációhoz hasonló veszélyt jelent a „nyugatról érkező szélsőséges vadliberális propagandatevékenység”. A polgármester kitért arra is, hogy mindkét intézkedésnek van nemzetközi példája: Nyugat-Európában számos helyen tiltják például, hogy csadort hordjanak, a melegpropagandát pedig Oroszországban. – Kicsit ötvöztem a keletet és a nyugatot – fogalmazott Toroczkai László.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2016. 11. 26.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
