A Csongrád megyei Ásotthalom Nagyközségben az önkormányzat kezdeményezte, és tulajdonát képező Agrárlogisztikai Központ megnyitójára kedden délelőtt több tucat helybeli lakos, köztük az elmúlt években a magyarok körében nagy tiszteletet kivívó Ásotthalmi Polgárőr Egyesület néhány tagja, a Polgármesteri Hivatal dolgozói és a sajtó képviselői érkeztek. A szórt tanyás település központjának szélén az Agrárlogisztikai Központ már álló, csarnokszerű épülete előtt Toroczkai László, a nagyközség polgármestere, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke tartotta az avatóbeszédet. Az ásotthalmi édesburgonyából, helyi innováció jóvoltából és a Toroczkai László tervezte márkanévvel ellátott magyar batátacsipsz előállítói Ásotthalomról kiindulva Európa meghódítására készülnek.
„Lehet helybeli válaszokat adni még az olyan kihívásra is, mint a manapság sokat emlegetett klímaváltozás, hiszen a batáta nem éppen Kárpát-medencei, hanem eredetileg dél-amerikai termény. A batátát képesek voltunk meghonosítani itt, Dél-Magyarországon is, s ami elsősorban annak köszönhető, hogy ez a növény az ásotthalmi homokon kimondottan jó talajra talált”, hangsúlyozta a településvezető. A közmunka és annak díja kifejezetten szégyen, ezért is gondoltunk már 2014-ben arra, hogy szerzünk saját termőföldet, amelyen batátát termesztünk, s a termény földolgozásával értékteremtő munkahelyeket létesíthetünk. Néhány ásotthalmi ember 2015-ben gondolt először arra, hogy a batátából például csipszet (burgonyaszirom – H. J.) is lehetne készíteni. Nem éppen egészséges étel, ezért mi arra gondoltunk, hogy természetes módon, természetes anyagok hozzáadásával batátacsipszet állítunk majd elő, mondta, majd hozzáfűzte, hogy a hozzátartozó szószt is természetes alapanyagokból készítik.
A megnyitóbeszéd után Toroczkai László polgármester és Miksi István, a Miksi Bau Kft. ügyvezetője átvágta a Logisztikai Központ egyelőre egy csarnokból álló telepének megnyitását jelképező nemzetiszín szalagot.
A kóstoltatás közben Toroczkai László, Ásotthalom polgármestere, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke nyilatkozott a Kuruc.infónak:
– Mi a célja ezzel az új kezdeményezéssel?
– Amint a megnyitóbeszédemben is mondtam, sok szoboravatáson és egyéb kulturális eseményen vettem részt, de a kultúra értékei mellett kenyérrel is él az ember. Amikor 2013-ban megkezdtem a polgármesteri működésemet ezen a településen, fontosnak tartottam, hogy értékes munkahelyeket biztosító innovációkat és bevezessek az ásotthalmi magyarok boldogulására. A mai átadóünnepség is egy ilyen innováció gyümölcse. Megjegyzem, hogy először csak közmunka keretén belül kezdtünk itt batátát termeszteni.
– Említette a beszédében, hogy az ásotthalmi homokot kimondottan szereti a dél-amerikai eredetű batáta.
– Igen, szereti, csakhogy nekünk eleinte termőföldünk sem volt, s ezért először azt kellett vásárolni. Kezdetben fél hektáron, majd egy hektáron, s ma már hat hektáron folytatunk mezőgazdasági munkát. Batátát manapság két és fél hektáron termesztünk. Ma már beszélhetünk külön ásotthalmi batátafajtáról is, amit csak mi termesztünk. Egy idő után rájöttünk arra, hogy ha nem kizárólag a nyers batátát adjuk el, hanem abból készítünk valamilyen terméket, akkor jóval jobban járunk. Ebből született a magyarországi forgalomban eddig ismeretlen batátacsipsz ötlete, amelynek megvalósításával értékes munkahelyeket szeretnénk teremteni a településen, s ezzel a kevés munkabért biztosító közmunkaprogramot is kiválthatjuk.
– A célunk az, hogy az idén őt fővel elkezdjük a csipszkészítést és árusítást. A csipszet az adventi vásár keretében, december 1-jén Budapesten is bemutatjuk a városligeti Vajdahunyad vára bejáratánál. Később az Európai Unió országaiban, de még Oroszországban is szeretnénk terjeszteni a magyar batátacsipszet. Befektetőket keresünk, hogy a már meglevő csarnok mellé újabb üzemeket húzhassunk föl. A már álló egység egy hűtő-tároló-fűtőcsarnok, ahol a batátacsipsz előállításának első fázisát is el lehet majd végezni. Innen viszik majd tovább a friss csipszet az árusokhoz.
– Például maga a Pipás csipsz márkanév, amelyet jómagam találtam ki még 2015-ben. A márkanevet levédettem, ám ezt ingyen átadom majd az Ásotthalmi Önkormányzat tulajdonát képező Várostanya Nonprofit Közhasznú Kft.-nek, mert a munkát és az árusítást ez a cég végzi. A kft. által majdan megtermelt profitot kizárólag magyar emberek számára, értékes munkahelyek teremtésére szeretnénk fordítani.
– A Pipás név adta magát, mert Ásotthalomnak három híres legendája közül ő az egyik. Rózsa Sándor mellett Pipás Pista a második nevezetes legendás személyünk, aki valójában egy bérgyilkos volt, aki a feleségeikkel kegyetlenül bánó, gonosz férfiakat tette el láb alól a múlt századi két világháború közötti időszakban. A valójában nő Pipás Pistát, eredeti nevén Fődi Viktóriát, gyermekkorában eladták rabszolgának, a Felvidékre került egy ottani gazdag kereskedő, úgymond tulajdonába. A kereskedő rendkívül erőszakos módon bánt a még kislány Fődi Viktóriával, aki felnőttként férfigúnyában élte az életét, ideköltözött Ásotthalomra. Férfiakkal nem nagyon szeretett találkozni, velük kapcsolat létesíteni, miután serdülőkorából velük kapcsolatban szörnyű emlékei voltak. Fődi Viktóriát sanyarú sorsú asszonyok bérelték föl a férjeik meggyilkolására, s a bűncselekményeit is férfinak öltözve hajtotta végre.
– Igen, már többen is megjegyezték, hogyan választhattam ezt a márkanevet, miközben folyamatosan támadom a genderszakot, s az egész genderelméletet? Más szóval, furcsának találják azt, hogy éppen egy valaha férfiruhába öltözött nőről nevezek el egy terméket. Válaszom az, hogy Pipás Pistának semmi köze a mai genderelméletekhez. Fődi Viktória rendkívül sanyarú gyermekkorából fakadt az, hogy felnőtté válva egyáltalán nem kívánt férfiakkal kapcsolatot tartani. Pipás Pista, alias Fődi Viktória, a mai értelemben véve természetesen nem volt feminista.
Hering József – Kuruc.info
További képek:
Forrás:kuruc.info
Tovább a cikkre »
