Tömegek vannak a befagyott vizeken – mentési tippek, ha beszakad a jég Vataščin Péter2026. 01. 20., k – 12:42 Komárom/Gúta/Helemba |
Számos természetes jégfelületen lehet biztonságosan korcsolyázni vagy csak sétálni. Vannak azonban szabályok, amelyeket nem árt, ha észben tartunk. Tudjuk „olvasni“ a jég jeleit? Van fogalmunk arról, mi a jégszög? A vasárnap délutáni, Helemba melletti baleset azonban jól mutatja, hogy sokszor csak hajszálon múlik a baleset, rosszabb esetben pedig akár a tragédia.
Szlovákia-szerte számos vízfelület fagyott meg annyira, hogy különösebb kockázatok nélkül lehessen rájuk merészkedni. Még az ország legmelegebb éghajlatú részein, így a Duna mentén is kitart a fagyos idő néhány napig, a jégvastagság addig sok helyen tovább fog növekedni. A közösségi oldalaknak köszönhetően szinte ömlenek a képek az korcsolyázó emberekről Pozsonytól Szobráncig. A bemutatott hangulatok magukért beszélnek. Az örömbe azonban időnként üröm is vegyül. A természetes jégnek ugyanis saját szabályrendszere van, amihez mindenkinek alkalmazkodnia kell.
Beszakadtak az Ipolyba
Vasárnap délután két tizenéves szlovákiai lány kalandja végződött rendkívül veszélyes, de végül szerencsés kimenetelű módon. A magyar Rendészeti Államtitkárság beszámolója szerint egy határközeli településről (valószínűleg Helembáról) merészkedtek az Ipoly jegére a szobi Préskert telepnél.
„Az egyik lány a jégre ment, az azonban beszakadt alatta. Barátnője próbált segíteni, ám ő is ugyanígy járt. Mellkasig merültek a jeges vízben, a lábuk nem ért le, kimászni nem tudtak, csak kapaszkodtak a jégbe, miközben egyre fogyatkozó erejükkel segítségért kiabáltak. Ezt hallotta meg a közeli kerékpárúton kisgyermekével arra sétáló apa, aki bátran, ösztönösen és hezitálás nélkül cselekedett“
– szól a hatóság posztja.
A szobi férfi végül mindkét lányt kihúzta a fagyos vízből, ám a jégpáncélról nem tudta a partra vonszolni őket, onnan az időközben kiérkező rendészeti egységek vitték őket biztonságos helyre. Látható sérülés nem volt rajtuk. Átázott ruhájuk helyett száraz egyenruhába bújtatták, majd a Pest vármegyei rendőrség járőrei és a Nagymarosi Önkéntes Tűzoltó Egyesület tűzoltói karjukba emelve vitték őket a mentőautóhoz.
Népszerű a komáromi Holt-Vág – ott eddig nem volt probléma
Komáromban a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat (SVP) tulajdonát képező Holt-Vág számít az egyik legnépszerűbb jégfelületnek. Hétfő délután napszállta előtt mintegy 30-40 ember tartózkodott szétszórva a jégen. Néhány „ösvényt“ kézi erővel elegyengettek, ugyanis a természetes vízfelületek a legtöbbször egyenetlenül, „rücskösre“ fagynak meg.
Mi magunk is kipróbáltuk a körülményeket, nagyobb részben mindenhol elég vastagnak tűnt a jég. Azonban ahova folyamatosan odatűzött a Nap, láthatóan túl vékony volt a „helyzet“. A figyelem pedig nem árt, hiszen a Holt-Vág néhol több mint öt méter mély.
Néhány helyen hosszan fut végig néhány, akár néhány centis repedés is a jégen. Ezektől a stabil mínuszokban azonban nem kell félnünk, csupán a korábbi januári enyhülés megmaradt, de már beforradt „sebhelyeiről“ van szó.
Kollár Gábor, a Comorra Servis városgazda cég igazgatójától megkérdeztük, érkezett-e hozzájuk panasz a napokban a Holt-Vággal kapcsolatban. Tettük ezt azért, mert noha nekik semmilyen közük nincs a vízfelülethez, az emberek nem mindenhol vannak tisztában a tulajdonviszonyokkal. Ugyanakkor a Comorra Servis köztudottan a helyszínen üzemelteti a csónakkölcsönzőt és a szaunát. Kollár szerint eddig nem tapasztaltak problémákat. Őket sem kereste eddig senki, de tudomása szerint egyébként sem volt gond Komáromban.
Gútán már „ügy“ lett a jégből
Gútán már nem mindenkinek világos, hogy ki miért felelős. Halász Béla gútai polgármester tegnap reagált egy közelebbről meg nem határozott posztra, amely az önkormányzaton kérte számon, hogy „nem tartja karban“ a Kis-Duna Hajómalom melletti holtágának jegét. Egyébként bárki le tudja ellenőrizni a kataszteri nyilvántartásban, hogy a vízfelület tulajdonosa a szlovák állam.
„A malom melletti befagyott víz nem műjégpálya, nem sportlétesítmény, nem szolgáltatás. Ez egy természeti jelenség, ami akkor van, ha az időjárás engedi, és akkor nincs, ha nem. Így működött mindig is. Összemosni a műjégpályát, és egy befagyott vízfelületet téves és félrevezető gondolatmenet“
– fogalmazott egyebek mellett Halász.
„Ez nem »ingyen jégpálya«, hanem egy befagyott víz, amit lehet élvezni, de nem lehet úgy kezelni, mintha mesterséges sportlétesítmény lenne. A természetet nem »karbantartani« kell, hanem tisztelni. És a józan észt sem ártana időnként elővenni. De azzal nagy gond lesz, ha nincs…“ – fogalmazott élesebben a polgármester.
Mindenki magáért felel
Kétségtelen, hogy minden kockázata ellenére páratlan élmény, ha télen egy természetes jégfelületen korcsolyázhatunk – különösen például az olyan szép ártéri közegben, mint amilyen a Vág mente is.
Mindenkinek tudatosítania kell azonban, hogy a szabadon hozzáférhető természetes jeget csakis saját felelősségre használhatja. Ezt hangsúlyozta lapunk megkeresésére Marián Bocák SVP-szóvivő is.
További aranyszabály szerinte, hogy egyedül ne korcsolyázzunk ilyen helyeken, és csak a sekélyebb részeken tartózkodjunk (értsd: ahonnan könnyebben ki lehet mászni beszakadás esetén). Emellett legyünk tisztában a saját képességeinkkel is.
Fontos, de csalóka óvintézkedés lehet a jégvastagság megmérése is, ugyanis az a teljes felületet tekintve folyamatosan változhat napközben is. Úgy is fogalmazhatnánk: a jég egy élő jelenség… Bocák szerint a látszólag vastag jég is törékennyé válhat, ha levegőburok keletkezik a jég és a víz között.
Mentési és túlélési tippek
Az interneten végtelen számú kisokos áll rendelkezésünkre a természetes jégen való korcsolyázásról. Érdemes átböngészni azokat a szövegeket, amelyeket a „fejlett“ korcsolyakultúrával rendelkező országokban írtak.
Egy szakcikk szerint legalább 10 centiméternyi jégvastagság számít biztonságosnak. Ám olvadáskor még ez sem feltétlenül mérvadó. Különben pedig nagyon körültekintően kell „olvasni“ a jég állapotát: annak színe, fagyottsága, hótakarója, simasága mind különféle állapotot jelezhet. Ennek tesztelésére számos módszer létezik kezdve a jégcsavartól egészen a lábbal való megtaposásig.
Van egy ún. 1:10:1-es szabály, ha megtörtént a baj… Egy percen belül kell visszanyernünk a nyugodt légzésünket. 10 percünk van kikerülni a vízből – különben ezt követően felgyorsul a kihűlés, elgémberednek a végtagjaink, nem lesz elég erős a kézszorításunk a kikecmergéshez. Ha pedig kijutottunk, egy óránk van a kihűlésig, így vagy önerőből kell fedett, fűtött helyre jutnunk, vagy erőnket kímélve meg kell várnunk a segítséget.
Egy új-zélandi szerző emellett például azt tanácsolja, bizonytalan helyeken legyen nálunk egy kellő hosszúságú kötél, amellyel másokat ki tudunk húzni a jeges vízből. Ha beszakadunk (ez vele 30 év korizás során csak egyszer esett meg), próbáljuk megragadni a legnagyobb jégdarabot, hiszen az úszik a vízen, s egyfajta mentőövként szolgálhat. Amikor pedig máson kell segítenünk, ne rohanjuk hozzá ész nélkül, közelítsünk körültekintően, ugyanis nagyon könnyen mi is a jeges vízbe kerülhetünk.
Érdemes célzatosan készülni a veszélyes helyzetekre. A Vízimentők Magyarországi Szakszolgálata a napokban publikált cikket az ún. jégszög használatáról. A marokra fogható hegyes eszköz segítségével viszonylag könnyen ki tudunk evickélni a jeges vízből – feltéve, ha van ilyenünk.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
