A PT 4 “magyar” diktátorja, véres kezű gyilkosa kivétel nélkül az ős-ránkvándorlókból került ki.
A fenti képen látható 4 véreskezű, magyargyilkos zsidóhoz tartozott még Léderer is. A második vonalban is a “magyar” kommunisták zsidókból álltak. Nem ismertek kegyelmet a magyarsággal szemben. A Horthy által levert Tanács Köztársaságot, tulajdonképpen Nagy Izrael megteremtése lehetőségének megsemmisítését, akarták minden áron megbosszulni:
Révai József (1898-1959)
Rajk László, Révai József és Rákosi Mátyás az Ideiglenes Nemzetgyűlés megnyitásán, 1945 szeptember 5; Révai a magyar kultúra lefejezője!
Rákosi, Gerő és Farkas Mihály után, az 50-es évek Magyarországának negyedik legfontosabb embere volt. Kispolgári zsidó család gyermekeként Léderer József néven született. Kereskedelmi középiskolát végzett, majd Bécsben és Berlinben járt egyetemre, de nem diplomázott, hanem inkább művészeti folyóiratok munkatársa lett. Később, 1918 őszén alapító tagja lett a Kommunisták Magyarországi Pártjának, és kezdettől fogva munkatársa volt a Vörös Újságnak. A Kun Béla, Lukács György és Szabó Ervin hatása alatt álló Révai a Tanácsköztársaság idején elméleti munkákat jelentetett meg, melyekben a munkáshatalom és diktatúra problémáit elemezte. Tagja volt a Budapesti Központi Munkástanácsnak.
A Tanácsköztársaság után Bécsben dolgozott, kommunista újságok munkatársaként. Magyarországra csak 1926-ban tért vissza. 1928-ban megszervezte a Budapesten megjelenő illegális pártlapot, a Kommunistát. Év végén a KMP KB teljes jogú tagjává vált. Tevékenysége miatt 1930 legvégén három évre börtönbe került. Kiszabadulása után, 1934 májusában Prágába, majd a Szovjetunióba ment, 1937 elejéig a Kominternben dolgozott a Végrehajtó Bizottság tagjaként. Részt vett a Komintern által ekkoriban támogatott népfrontpolitika elméleti és gyakorlati kérdéseinek kidolgozásában. 1937–39 között ismét Csehszlovákiában élt, ahol a Dolgozók Lapja és a Magyar Nap munkatársa volt. Csehszlovákia német megszállása után Lengyelországon és Svédországon keresztül a Szovjetunióba menekült, és élt. A második világháború alatt a Kossuth Rádió irányítója volt. Részt vett a magyar hadifoglyok között folytatott antifasiszta agitációban, többek között az Igaz Szó című antifasiszta hadifogolylap szerkesztőjeként. Gerő Ernővel ő véglegesítette 1944 őszén az új pártprogramot. [3]
A háború végén, 1944 novemberében tért haza. A „moszkoviták” egyikeként Rákosi Mátyás, Gerő Ernő és Farkas Mihály mellett az ún. „négyesfogat” tagja volt, bár a legszűkebb vezetői körbe még ő sem tartozott bele (kihagyták a titkos Honvédelmi Bizottságból, ráadásul folyamatos megfigyelés alatt tartották). Viszont 1953-ig a Politikai Bizottságnak (PB) tagja volt. Közben 1945-től 1950-ig a párt lapja, a Szabad Nép főszerkesztőjeként tevékenykedett. 1950–1951 során az MDP főtitkár-helyettesévé lépett elő. (Ez volt legmagasabb tisztsége.)
Hírnevet azzal szerzett, hogy 1948-tól 1953-ig ő volt a magyar kulturális élet teljhatalmú irányítója.Nevéhez fűződik a szocialista realizmus elveinek kidolgozása, az 1948-as iskolaállamosítás és a Magyar Tudományos Akadémia átszervezése. Röviddel a Rákosi-kormány bukása előtt, 1953 júniusában, Farkas Mihállyal egyidejűleg bukott meg.Párthatározatban marasztalták el a kultúra terén gyakorolt egyeduralmáért, ezért kizárták a PB-ből és a KV Titkárságából, valamint tárcáját is elvesztette. A forradalom idején a Szovjetunióba menekült, de 1957 tavaszán visszatért Magyarországra. Az MSZMP Központi Bizottságának tagja lehetett. Évek óta tartó szívbetegsége következtében halt meg 1959-ben.
Péter Gábor (1906-1993)
A zsidó Péter Gábor felügyeli Magyarország lefejezését
Az félelmetes ÁVO és ÁVH szervezeteinek 1945 és 1952 közti vezetőjeként az 50-es évek Magyarországának egyik legrejtélyesebb és egyben legrettegettebb politikusa volt. Az ő életéről tudunk a legkevesebbet. Annyi bizonyos, hogy Eisenberger Benjámin néven zsidó polgárcsaládban született. Életét szabóként kezdte, ám már nagyon fiatalon bekapcsolódott a munkásmozgalomba. Az 1920-as évek Horthysta Magyarországán már kommunista szimpatizánsként tartották nyilván, de a pártba 1931-ben, 25 évesen lépett. Részt vett a Vörös Segély, és a magyar szakszervezeti ellenzék tevékenységében. 1943-ban a Békepárt vezetőségi tagja lett. Majd a rendőri munka kezdte érdekelni, így 1945 januárjában kinevezték a budapesti rendőrség Politika Rendészeti Osztálya vezetőjének.
Ezután gyorsan emelkedett, az ÁVO (BM Államvédelmi Osztály) majd az ÁVH (Államvédelmi Hatóság) vezetője lett. Vezetése alatt a szervezet súlyos törvénytelenségek, emberiesség elleni bűncselekmények sorozatát követte el. Az ÁVH összesen hat ügyosztályból állt, melyeket A, B, C, D, E, F betűkkel jelöltek. Az „A” foglalkozott a határrendészettel, a „B” a kémelhárítással, hírszerzéssel, megfigyelésekkel, és ide tartozott a Központi Operatív Nyilvántartó is. A „C” ügyosztály volt az államrendészet, ide tartozott az útlevél alosztály, és itt folytak a nyílt nyomozati feladatok. A „D” osztály tömeghálózati feladatokat látott el, ez volt az információs részleg, ide tartoztak a vidéki ügyek, technikai dolgok. Az „E’ osztályé voltak a biztonsági és karhatalmi ügyek. Végül az „F” ügyosztály működtette az Ellátó Hivatalt, és a gazdasági-műszaki ügyeket. Később 1950 után az osztályokat már római számokkal jelölték, és hat helyett már nyolc főosztály működött. [4]
I.Főosztály: belső reakció elhárítása, kémelhárítás, szabotázselhárítás, hírszerzés (1951-től önálló Főosztály lett), útlevél ügyintézés, külföldiek ellenőrzése.II.Főosztály: katonai elhárításIII.Operatív Főosztály: figyelés és környezettanulmány készítése, levélellenőrzés, telefon- és rádiólehallgatás, rádiófelderítés, operatív technikai és nyilvántartási feladatok. Ide tartoztak a hírhedt III/3 -as ügynökök is.IV.Főosztály: határőrségV.Főosztály: személyzeti ügyekVI.Főosztály (jog, börtönügyek): vizsgálati feladatok az ÁVH-hoz tartozó büntetőintézetek, munkatáborok, internálótáborok vezetése, hálózati operatív munka az elítéltek, letartóztatottak és internáltak közöttVII.Főosztály: gazdaságiVIII.Főosztály: hírszerzés külföldön
Péter Gábor ennek a hatalmas mindenható szervezetnek volt hét évig a feje, ám 1952-ben megbukott! Leváltották tisztségeiből, kizárták a pártból is, majd 1953. január 3-án este Rákosi Mátyás villájában tartóztatták le. Ugyanebben az időben számos más, zsidó származású kommunista vezető Vas Zoltán, Szirmai István, Kovács István is kegyvesztett lett.
Péter Gábor Kiss Ferenc színművészt vallatja / Fotó: MTI
Lavrentyij Pavlovics Berija és hat társa júniusi letartóztatásával és decemberi kivégzésével Rákosinak lehetősége nyílt a politikai rendőrség által elkövetett törvénytelenségek felelősségét kizárólagosan Péter Gáborra, és néhány vezető állambiztonsági tisztre hárítani. Pétert 1954-ben a Katonai Felsőbíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, a Legfelsőbb Bíróság Katonai Tanácsa azonban 1957-ben 4 évre szállította le a büntetést, majd 1959 januárjában egyéni kegyelemmel szabadult. Nyugdíjazásáig könyvtárosként dolgozott. Magas kort megérve, 1993-ban 87 évesen halt meg!
Készítette: Harmat Árpád Péter
++++++++++++++++++++++++++++++++++
Berkesi, született Bencsik András, kiemelt nyugdíját élvezte 1997-ig! Átkozottak legyenek a rendszerváltók!!!
Berkesi András 1919. november 30-án született Budapesten Berkesi Ernő és Kazinczi Erzsébet gyermekeként, zsidó értelmiségi családban.
1946-1950 között a Kereskedelmi Főiskola tanulója volt. 1946-1950 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem diákja volt.
Textilmunkásként, majd tisztviselőként dolgozott (1942-1945; Magyar Siemens Művek). 1945-1950 között a Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztályának (KATPOL), majd őrnagyi rangban az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) katonai elhárítási osztályának vizsgálótisztje.
Emberek százait kínozta meg válogatott módszerekkel, jó néhányan belehaltak a tortúrák alatt szerzett sérüléseikbe.
Számos koncepciós per (pl. a Magyar Közösség pere) előkészítésében és a kihallgatások lehallgatásában vett részt. 1950. szeptember 29-én letartóztatták, és elítélték szintén koncepciós perben, ám 1954-ben kiszabadult és rehabilitálták. 1956 októberének végén Kardos György 2-300 fős csapatának tagjaként a Belügyminisztérium József Attila utcai szárnyát védte a felkelők ellen.
hu.wikipedia.org
NIF: 1997-ben halt meg. Kiemelt nyugdíját élvezte az Antalll József (a zsidó PT miniszterelnöke) által vezényelt gengszterváltás ideje alatt és a gengszterváltást konszolidáló Horn Gyula pufajkás, vodkafüggő miniszterelnök ideje alatt.
A betiltott filmet a NIF új-zélandi szerveréről lehet letölteni:
https://mega.nz/#!V40UgAjQ!r3-dqTEADWCqCYoCc0Wogx8aV3dbwt6WKkiwGxa7zXI
Nemzeti InternetFigyelő (NIF)
Kategória:Ajánló, Dokumentumfilm Tagged: 1956, forradalom, kommunitsa diktatúra, PT (párhuzamos társadalom), ős-ránkvándorlók
Forrás:internetfigyelo.wordpress.com
Tovább a cikkre »
