A napokban került a mozikba az Mission Impossible 7: Leszámolás 1 része. A filmben Tom Cruise egy igazi, jó értelemben vett patriarchát alakít, míg színésznő társa, Hayley Atwell egy igazodni tudó nőt. Cruise óv vezet és védelmez, míg Atwell, akárcsak a táncban: követ és együttműködik.
Korunkban nagy divat lett a női nemet férfiasnak, a férfiakkal rivalizálónak bemutatni, főleg a filmiparban. Lásd a Red Notice -t, ahol a főhősnő kigyúrt, száz kilós főszereplő ellenfelét veri könnyedén le, sőt akár két férfivel is elbánik. (Gal Gadot, Dwayne Johnson és Ryan Reynolds) Nem azzal van bajom, ha egy nő legyőz férfiakat, hanem ahogyan teszi ezt. Bunyóban, pláne egy kigyúrt izomkolosszust? Miért nem csábít és intrikál, és ha kell, áll ki szemtől szemben?
No, meg a hihetőség. Gal Gadot gyönyörű, törékeny alkatú nő. Mikor tudna ő akár egy Ryan Reynolds fölé kerekedni pofozkodásban az életben? Egy férfi felsőtestének izomereje háromszorosa egy nőének. Kérem, tessék mást etetni ezzel. A nők NEM férfiasabbak a férfiaknál.
Az más kérdés, hogy azért vannak nők, akiknek elhiszem, hogy levernének: pl. Gina Carano, a Mandalóriból, aki egyszerre nőies és van hatalmas bicepsze. No, meg ő versenyeket is nyert küzdősportban.
A nő, nő, a férfi, férfi – nagyon jó példa erre a jelen filmünk. Számos jelenetben a női főhős képes hátralépni a férfi ellenében, és nem veszít méltóságából. Van, hogy átengedi a vezetést, pl. az autó vezetését, a leszakadó vonatban engedelmeskedik a férfinak, hogy az mindkettejüket megmenthesse. Ugyanakkor árnyaltak a szerepek: van, hogy kijátsza a férfit (érthető okból) és Cruise tud veszíteni: elegánsan gratulál neki.
Persze az élet kicsit más, ha egy nő tényleg rábízza magát egy férfira, az hosszú távon nem mindig jár dicsőséges érzésekkel. Akkor bizony azért a nőért dolgozni kell – lelkileg és fizikailag egyaránt. Ha valóban függ tőlünk – mint teszem azt, egy három vagy négy gyerekes édesanya, akkor ott helyt kell állni. Apának lenni, férjnek lenni, meghallgatni, döntéseket hozni, és a nőt magunk mellé felemelni. Utóbbi pedig nem csak a tiszteletet jelenti, hanem, hogy nem engedjük hercegnőcskévé válni, mindent helyette megoldani, hanem a terheket is annak szüksége szerint megosztjuk vele.
A Mission Impossible egyszerre hajt fejet a női önállóság és erő előtt – tele van erős női karakterekkel, és Atwell egyedül is helyt kell álljon, mint az Orient Expressen; és teszi helyére a férfit és a nőt. Én mindenképpen magánéleti példát látok ebben, nem állítom, hogy a társadalomban ne töltsön be vezető szerepet nő. Amennyiben erre alkalmas és érett. Negatív példa erre több európai állam hadügyminisztere, akik még hagyján, hogy nők, de katonák sosem voltak. El kellene felejteni, hogy a nőknek, csak mert nők, piros szőnyeg és hódolat jár az élet minden területén. Ha ágyba akarjuk vinni őket, ez lehet egy jó taktika, de ez a taktika maradjon is meg ezen a szinten.
Összegzésül: remélem, Tom Cruise nem adja fel, és még láthatunk tőle a jelen filmhez és a Top Gun 2 – höz hasonló egészséges szerepleosztású filmeket. Minden fölösleges LMBTQ tartalom nélkül.
Forrás:ferfihang.hu
Tovább a cikkre »