A parlament elfogadta, Klaus Iohannis államelnök ki is hirdette Románia 2022-es állami költségvetési törvényét. Ennek jelentős részét adja az agrárágazatra szánt összeg. Jó hír, hogy az agrárbüdzsé tavalyhoz viszonyítva 3,71 százalékkal, összesen 25,85 milliárd lejre nőtt – tudtuk meg Könczei Csaba parlamenti képviselőtől, az alsóház mezőgazdasági bizottságának tagjától.
A háromszékiek szemszögéből nagyon fontos, új tétel is megjelent a mezőgazdasági költségvetésben. Ennek értelmében az étkezési burgonyát termelő gazdák de minimis támogatásban részesülhetnek – számolt be Könczei. A képviselő pontosításokat kért Adrian-Ionuț Chesnoiu mezőgazdasági minisztertől, aki közölte: ezt a támogatást kizárólag a fogyasztásra szánt burgonyát termelő gazdák kérhetik, az ipari (chips) burgonyát és szaporítóanyagot termelő farmerek csatolt támogatásokban részesülhetnek. „Aki erre a támogatásra számítana, kell tudnia, hogy legalább értékesítési okirattal kell bizonyítani az étkezési burgonya eladását. Ez lehet számla, de akár az eladási füzet lapja is” – hívta fel a figyelmet Könczei. További részletek, a metodológia még nem ismert – erről maga a miniszter sem tudott beszámolni. Például nem lehet tudni, tonnára vagy hektárra fizetik-e majd a de minimis támogatást, mekkora lesz az értéke – fűzte hozzá a képviselő.
Az uniós szabályzat értelmében egy gazda három egymást követő gazdasági évben legtöbb húszezer euró értékben igényelhet és kaphat de minimis támogatást. (A de minimis, azaz csekély értékű támogatások összértéke igénylőként korábban 15 000 euró volt, amit az unió 2019. március 14-től 20 000 euróra emelt – szerk. megj.) Eszerint, ha valaki az elmúlt két évben például paradicsomtermesztésre kapott de minimis támogatást, azt levonják a húszezer eurós keretből, és csak a fennmaradó összegre kérhet étkezési burgonyára támogatást az idén.
Fontos eleme a mezőgazdasági költségvetésnek, hogy a meglévő öntözőrendszerek rehabilitációs programja folytatódik, erre is van keretösszeg. A kormányprogramban szerepel új öntözőrendszerek létesítésének támogatása, ami megjelenik az agrárköltségvetésben is, ahol tételként szerepel a megvalósíthatósági tervek elkészítésének finanszírozása. Arról, hogy miként fog működni a rendszer, nem tudott részletekkel szolgálni a képviselő.
Lényegében a megyei mezőgazdasági igazgatóságnak a talajfeljavító vállalattal (ANIF) kellene kijelölni azokat a területeket, ahol vízgyűjtők létesíthetők. Például Felső-Háromszéken meg kellene nézni, hogy a Torja-patakra, a Feketeügyre vagy épp mindkettőre lehet-e alapozni, hány hektár kellene a víztározók kiépítésére, majd ezt követően lehetne kérni a minisztériumtól a megvalósíthatósági terv elkészítésének finanszírozását – magyarázta a lehetséges forgatókönyvet Könczei.
Az állami támogatások rendszere megmarad, minden folytatódik, de az biztos, hogy a metodológiák tekintetében lesznek változások.
Erősítenék a feldolgozóipart
Chesnoiu miniszternek nemrég volt egy kijelentése, mely szerint nem tartja jónak, hogy a gazdaságok szintjén dolgozzák fel a terményeket. Sőt, azt is hibának tartotta, hogy egyes pályázatok esetében pluszpont járt azoknak, akik vállalták a termények farmon belüli elsődleges feldolgozását. A feldolgozásnak nagyüzemi szinten kellene megvalósulnia, ahol a farmerek beszállítókként szerepelhetnek – állította a miniszter. Hogyan értelmezi ezt a kijelentést? – kérdeztük Könczei Csabát.
– Az körvonalazódik, hogy meg kell erősíteni a mezőgazdasági termékeket feldolgozó ipart. De ezzel párhuzamosan a kisebb feldolgozók működése is lehetséges. Nagy tévedés volt Románia 2007-es uniós csatlakozásakor, hogy a kis és közepes feldolgozóegységeket – tej, hús stb. – az uniós élelmiszer-biztonsági normák alkalmazásával gyakorlatilag bebuktatták. De mondom: ha működik néhány kisebb, kézműves termékeket, különlegességeket előállító feldolgozó – mert nem minden gazda fogja a farmon feldolgozni a terményét –, az nem oldja meg az ország élelmiszer-problémáját, ezért szükség van a nagy feldolgozókra is. Mindenképp az optimális az lenne, ha a terményeket az országban dolgoznák fel, és azok nem kerülnének exportra nyersanyagként, hogy jelentős hozzáadott értékkel, kész termékként térjenek vissza az országba – nyilatkozta Könczei Csaba.
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
