Több ötlete is van az Európai Uniónak, hogy szerezzen pénzt az uniós cégektől Tokár Géza2026. 08. 24., h – 11:55
A 2028-tól érvényes uniós költségvetés megtervezése kapcsán európai körútra indul António Costa, az Európai Tanács elnöke – ennek kapcsán várhatóan Robert Ficóval és Magyar Péterrel is egyeztetni fog.
Az Update EU portál értesülései szerint Costa első útja Szlovákiába és a régióba vezet, a célja, hogy előkészítse a terepet a költségvetési tárgyalásokhoz.
Költeni vagy spórolni
A tisztviselő egyedül a választások előtt álló Svédországot hagyja ki az egyeztetésből, reméli, hogy az út segít közös nevezőre hozni az uniós tagállamokat több költségvetési kulcskérdésben is – lehetőleg még azelőtt tető alá hozva a megegyezést, hogy több nagy tagállamban sor kerül a jövő évi választásokra.
Az uniós költségvetés véglegesítése különösen azért nagy feladat, mert a tagállamok egy része spórolni szeretne, mások azonban előnyben részesítik a bőkezűbb gazdálkodást, főleg, ha az a hátrányosabb helyzetű régiók felzárkóztatását is segíti. A kohézió barátainak is nevezett csoportot támogatja Pozsony és Budapest is. Emellett Szlovákia számára az energetikai kérdések jelenthetnek kiemelt prioritást.
Az első, 2025-ös javaslat kétmilliárd eurós büdzsével számol, a fontos területek átrendezése mellett: az uniós források elosztásánál hangsúlyosan felmerülne a konkurenciaképesség növelése, a védelmi és biztonsági kiadások, az energetika, valamint a kontinens stratégiai önállóságát növelő intézkedések. A bizottság emellett rugalmasabbá tenné a források elosztását is.
Öt módszer az ötven milliárdhoz
Ami a tagállamok szempontjából érdekes, hogy a megnövekedett kiadások mellett az Európai Unió a bevételek növekedésében is érdekelt – ezért öt olyan területen is megjelenhetnek a külön illetékek és adók, amelyeket korábban ilyen formában nem szedtek be.
Az értesülések szerint az Európai Unió több forráshoz juthatna az emissziós kvóták eladásából és vételéből – az energiaárakat megdrágító intézkedés azonban több ország, köztük Szlovákia egyik legnagyobb problémája is az uniós politikával.
A bevételi források között feltűnik az úgynevezett CBAM – ez a „karbonvám”, ami szintén környezetvédelmi jellegű bevételi forrás. A karbonvám azokat a cégeket sújtja, amelyek remélve, hogy elkerülik a szigorúbb uniós szabályozásokat, külföldre helyezik át a termelésüket, ahol jobban elnézik a környezetszennyezést. Ezzel párhuzamosan azonban a külföldről behozott árukat is megvámolják, különösen a vas- és acéltermékek, az alumínium, a cement, a műtrágya és az importált villamos energia ára emelkedhet.
A TEDOR a dohányzók pénztárcáját érinti érzékenyen. Az úgynevezett Dohányjövedéki Saját Forrástól az EU 11 milliárd eurós bevételt várna, a dohányárukra vonatkozó adó egy része folyhat el a brüsszeli költségvetésbe.
Az e-waste az elektronikus hulladékokra vonatkozó adót vezetné be, ezzel bizonyos cikkek ára vagy reciklációs költsége emelkedne meg. Az utolsó új adónem a „Vállalati forrás Európáért” (CORE) névre hallgató éves hozzájárulás – ezt a nagy nemzetközi vállalatok nettó forgalma alapján számolja ki az EU, méghozzá progresszív módon, azaz a nagyobb cégek többet fizetnek.
Az Európai Unió az új intézkedésektől összesen évente 58,5 milliárd euró bevételt remél – ha Costa meg tudja győzni a bevezetés szükségességéről a tagállamokat.
Kapcsolódó cikkünk
Az Európai Bizottság (EB) gőzerővel készül a teljes napfogyatkozás energiatermelésre gyakorolt lehetséges hatásaira. A testület munkacsoportja pénteken vizsgálja meg a lehetséges forgatókönyveket, mivel a jelenség átmenetileg visszavetheti a naperőművek villamosenergia-termelését.
A teljes napfogyatkozás augusztus 12-én, szerdán következik be. Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság szóvivője szerint mivel a jelenség a délutáni órákban zajlik majd, várhatóan nem lesz jelentős hatása az energiaellátásra. Hozzátette, hogy az EU minden olyan tényezőt figyelemmel kísér, amely befolyásolhatja az energiabiztonságot.
Napfogyatkozás idején átmenetileg csökkenhet a naperőművek termelése, ezért a villamosenergia-hálózatok üzemeltetőinek összehangolt intézkedéseket kell tenniük az elektromos hálózat stabilitásának megőrzése érdekében. Erre azért is szükség van, mert több uniós tagállamban a hőhullámok és az aszály fokozott terhelést jelentenek az energiarendszerek számára.
A jelenség ideje alatt Európa egyes térségei teljes sötétségbe borulnak, a legjobb megfigyelési körülmények Spanyolországban és Izlandon várhatók. Szlovákiában csak részleges napfogyatkozásra számíthatunk, ugyanakkor a mostani lesz a legjelentősebb, Közép-Európából megfigyelhető égi jelenség az 1999. augusztus 11-i esemény óta.
Az Európai Bizottság hangsúlyozta, hogy jelenleg nem lát közvetlen veszélyt az uniós villamosenergia-ellátás biztonságára, noha a rendkívüli hőség és az aszály miatt több erőmű csökkentette vagy átmenetileg felfüggesztette működését.
A korlátozások Magyarországot, Romániát, Szlovéniát, Franciaországot, Olaszországot és Lengyelországot is érintik. Az Európai Bizottság szerint a helyzet stabil, a kieső termelés szükség esetén más országokból érkező villamosenergia-importtal pótolható.
A fejleményeket az európai villamosenergia-átviteli rendszerirányítók szervezete (ENTSO-E) folyamatosan figyelemmel kíséri, szoros együttműködésben a tagállamok illetékes hatóságaival. Dan Jørgensen energiaügyi uniós biztos szükség esetén kész összehívni a tagállamok koordinációs egyeztetését, erre azonban a jelenlegi helyzetben még nincs szükség.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
