Tipikus év végi, illetve újévi hagyomány az elmúlt esztendő eseményeinek összegzése, az eredmények számbavétele. Efféle összegzést készíthetünk akkor is, ha felütjük a Belügyminisztérium koordinációs és statisztikai osztálya által működtetett bűnügyi statisztikai rendszer 2017-es kimutatásait, amikből sok minden kiderül az év bűnözéséről. Legérdekesebb talán a bűncselekmények tárgyáról szóló statisztika, amely azt mutatja meg, mi ellen irányultak tavaly az elkövetők tettei.
Bizonyára senkit sem lep meg, hogy az előző évben is eltulajdonítottak nagyon sok pénztárcát – novemberig összesen 3071 ilyen ügy került aktába –, és mint arról korábban beszámoltunk, a látványosan csökkenő tendencia ellenére továbbra is szép számmal vész nyoma autóknak. Valamivel kevésbé várnánk, hogy az összegzés nyolc magyarországi gyémántlopásról is szól. Ami viszont ennél is meglepőbb: a táblázat szerint négy magaslest, egy telefonfülkét és egy tömegközlekedési megálló felépítményét is tolvajok vitték el 2017-ben. Sőt, Heves és Baranya megyében még a fáradt olajat sem kímélték az enyveskezűek. Utcai lámpából országszerte összesen 19-et lovasítottak meg.
Loptak az óévben szexuális kellékeket is, de nem minden megyében egyformán: míg Budapesten, Baranyában, Csongrádban és Jász-Nagykun-Szolnok megyében csak egyet-egyet egy év alatt, addig Hajdú-Biharban hétszeres igény mutatkozott efféle buja tárgyakra a vagyon elleni bűnök elkövetői részéről.
Olykor egészen meghökkentő dolgokra irányulnak a bűncselekmények. Az csak első pillantásra furcsa, hogy egy Borsod-Abaúj-Zemplén megyei bűntett tárgya egy barlang volt – a dolog rögtön érthetővé válik, ha azt is hozzátesszük, természetkárosítás miatt indult az eljárás. Ellenben többedik kísérletre is nehezen értelmezhető, hogy egy Győr-Moson-Sopron megyei garázdaságot a levegő ellen követtek el.
Azt is nehezen tudjuk elképzelni, miként lehetett Hajdú-Biharban lőfegyverrel vagy lőszerrel való visszaélés bűntettének tárgya egy nyúl. Lényeges, hogy nem az elkövetés eszközéről, hanem a tárgyáról van szó, tehát nem nyúlba rejtett géppisztolyra kell gondolni.
Állatok egyébként is sűrűn fordulnak elő az említett statisztikában, de legtöbbször lopás vagy állatkínzás vetődött fel velük kapcsolatban. Tavaly összesen száz kutyát tulajdonítottak el, míg macskát csak egyetlenegyet – az sem lopás, csak jogtalan elsajátítás volt (azaz vélhetően egy megtaláló nem adta vissza az állatot jogos tulajdonosának). Kínzás szempontjából is biztonságosabb a macskalét, cicából 104 vált ilyen cselekmény áldozatává, míg kutyából 314. Pest megye mindkét fajra nézve veszélyes hely, a terület kiugróan magas számokat produkált. Váratlan adat, hogy halkínzás is előfordult, országosan négyszer, és még ennél is több galamb esett szadisták áldozatául – öt.
Az egyedi azonosítójellel való visszaélés bűntettének említésekor legtöbben gépjárművek rendszámának manipulálására gondolnának, ám nyolc-nyolc ilyen bűncselekmény bivalyt, illetve szarvasmarhát érintett.
Figyelemre méltó összevetni, hogy míg horogkereszttel kapcsolatban leginkább – tizenkét esetben – önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt indult nyomozás, sarló-kalapáccsal kapcsolatban egyetlen eljárás kezdődött, az is lopás miatt – vörös csillagos ügy pedig a tárgyalt évben nem is volt. Szvasztikát egyébként két alkalommal is megrongáltak.
A tiltott dolgok közül a gyermekpornó Heves megyében volt kirívóan kurrens, 1152 esettel, ami majd tízszerese a budapesti értéknek. Iskolai bizonyítványt Budapesten és Heves megyében hamisítottak sokat, 26-ot és 11-et, miközben a többi megyében legföljebb hármat.
2017-ben összesen 1149 olyan bűncselekmény történt, amely esetében a nyomozó hatóság az elkövetés tárgyánál a „nem lehet megállapítani” megjegyzést tüntette föl. Legtöbbször ez – 1124-szer – lopásnál fordult elő, ennyi esetben tehát úgy nyomozott a hatóság tolvajlás miatt, hogy nem tudták, mi tűnt el. Miközben Budapesten mindössze nyolc ilyen megjelölés került az aktákba az elmúlt egy évben, a borsod-abaúj-zempléni rendőrök 357 esetben nem tudták megjelölni a bűncselekmény tárgyát.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2018.01.02.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
